Hát igen. A téli ünnep más, mint a tavaszi. A tavaszi vidám, nevetgélő, játékos, a tanya-kertben szinte csilingel a sok virág, nyilik a rózsa, a szarka cserreg az útszélen a gyenge ákác tetején és az ég kék tisztaságában valódi fényességek uralkodnak. A nap is nevet és érlel, növeszt mindent, mert jóltevő s reggel amikor fölkél, őt köszönteni szokás.
Szerzők: Andersen, Hans Christian (1805-1875) | Babits Mihály (1883-1941) | Colombo, Christoforo (1451-1506) | Gárdonyi Géza (1863-1922) | Harsányi Zsolt (1887-1943) | Károli Gáspár (1529?-1592) | Kosztolányi Dezső (1885-1936) | Krúdy Gyula (1878-1933) | Mikszáth Kálmán (1847-1910) | Szerb Antal (1901-1945) | Móra Ferenc (1879-1943) | Móricz Zsigmond (1879-1942) | Tömörkény István (1866-1917)
Előadja: Ambrus Attila József (1967-) | A felvétel készült: 2017. december 20.
Megjelenés: Ambrus Attila József (szerk.): Karácsonyi emlékek. Magánkiadás, Pécs, 2017
Játékidő: 02:20:17 (140 perc) | Bitráta: 128 kbps / 32 kHz / mono
Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu.m3u
A hangoskönyv letölthető egyben: .zip (128.8 Mb)
Megjegyzés: OPEN ACCESS – A hangoskönyv a „Látássérült Emberek Megsegítésére” c. projekt keretében készült. A Hangoskönyv szabadon letölthető és változtatás nélkül terjeszthető, de kereskedelmi forgalomba nem hozható!
Hangoskönyvünket a Magyar Elektronikus Könyvtár is átvette: Mek.oszk.hu/17600/17673/
Ezt a hangoskönyvet a meghitt, téli estékre ajánljuk. A tél, a téli ünnepek, a Karácsony misztériuma, a kereszténység legszebb mítoszának születése megérintette sok író szívét. A legtöbb keresztény szerző legalább egy művében biztosan írt már a Karácsonyról. Reméljük, hogy hangoskönyvünk hallgatása, a régi emlékek felidézése, a Régi Karácsonyok most is elhozzák a varázslatot és az Áldott Ünnepet kiegészítik egy forró tea és a kedves mellett, a tűz mellett ülve, amely biztosan nem csak a kandallóban lobog…
Szerkesztő: Ambrus Attila József (1967- ) | Előadják többen
A felvétel készült: Magánkiadás, Pécs, 2013
Játékidő: 5 óra | Bitráta: 112-192 kbps / 44 kHz / stereo
Winamp lejátszóval is meghallgatható: menu.m3u
A fájlok letölthetőek: Archive.org/details/MagyarKlasszikusokVlogatottMveiII
Copyright: Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 HUN (CC BY-NC-SA 2.5 HU)
Megjegyzés: Kereskedelmi forgalomba nem kerül (Open Access dukumentum)
Az elhangzott művek megjelenési adatai:
Impresszum
Rákosi Viktor: Sáskajárás. In: Rákosi Viktor: Kis emberek világa. Révai Testvérek, Budapest, 1911, 1-12. o.
Krúdy Gyula: Madame Louise délutánjai. A Hét, Budapest, 1907. szeptember 22., 1907. október 27. (2 folytatásban)
Rákosi Viktor: Javított és bővített sáskajárás. In: Rákosi Viktor: Kis emberek világa. Révai Testvérek, Budapest, 1911, 13-19. o.
Kosztolányi Dezső: Egy és más az írásról. Pesti Hírlap, 1932. november 27.
Rákosi Viktor: A sáskajárás vége. In: Rákosi Viktor: Kis emberek világa. Révai Testvérek, Budapest, 1911, 20-28. o.
Krúdy Gyula: Magyar író karácsonya. A Reggel, Budapest, 1922. december 27.
Tömörkény István: Az öreg Weisz haragszik. Magyarország, 1916/287. sz.
Krúdy Gyula: Téli szelek. Fővárosi Lapok, Budapest, 1899. január 29.
Bródy Sándor: Kaál Samu. In: Bródy Sándor: Rejtelmek I. köt., Magyar Nyomda, Budapest, 1894. 119-130. o.
Ady Endre: A Török menyasszonya. In: Ady Endre: Sápadt emberek és történetek. Wodianer, Budapest, 1907. 24-27. o.
Krúdy Gyula: Középkori álom. Pesti Napló, Budapest, 1906. december 19.
Cholnoky Viktor: A konyháról. In: Cholnoky Viktor: Kaleidoszkop. Az “Élet” Irodalmi és Nyomda Részvénytársaság, Budapest, 1914. 48-53. o.
Tömörkény István: A barom körül. Új Idők, 1913/14. sz.
Gárdonyi Géza: Néha az ember feledékeny. In: Gárdonyi Géza: Messze van odáig. Dante, Budapest, 1926. 145-151. o.
Krúdy Gyula: Jézuska csizmája. Új Idők, Budapest, 1908. február 16.
Tömörkény István: Csata a pitvarban. Pesti Hírlap, 1903/116. sz.
Krúdy Gyula: Karácsony este. Magyarország. Budapest, 1922. december 24.
Kosztolányi Dezső: Szemetes. In: Kosztolányi Dezső: Béla, a buta. Athenaeum, Budapest, 1920, 69-76. o.
Ady Endre: A nyomorék Tar Pista. In: Ady Endre: Sápadt emberek és történetek. Wodianer, Budapest, 1907. 46-49. o.
Kosztolányi Dezső: Esti megtudja a halálhírt. MTA Kézirattár, Piszkozat: MS 4613/7; Tisztázat: MS 4613/8, 1930
Tömörkény István: Vita a kutya miatt. Magyarország, 1916/148. sz.
Kosztolányi Dezső: Világ vége. Pesti Hírlap Vasárnapja. 1935. október 13., 41. sz., 3-4. o.
00. Impresszum, megjelenési adatok (Előadja a szerkesztő: Ambrus Attila József)
Szerkesztő: Ambrus Attila József (1967- ) | Előadják többen
A hangoskönyv elérhető a MEK-en: Mek.oszk.hu/10600/10679/
A felvétel készült: Magánkiadás, Pécs, 2011
Játékidő: 02:02:23 | Bitráta: 96 kbps / 32 kHz / stereo
Winamp lejátszóval is meghallgatható: menu.m3u
A fájlok letölthetőek: Archive.org/details/MagyarKlasszikusokVlogatottMveiI
Copyright: Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 HUN (CC BY-NC-SA 2.5 HU)
Megjegyzés: Kereskedelmi forgalomba nem kerül (Open Access dukumentum)
Abban az időben, mikor Hóbiárt basa volt a polgármester Szegeden, két igen nagyeszű ember élt a városban. Természetesen papucsosmester volt mind a kettő, csakhogy az egyik a törököknek csinálta a papucsot, a másik a magyaroknak. A törököt hívták Ali Patlidzsánnak, a magyart hívták Pali Pál Istvánnak…
01. Móra Ferenc: Az asszonyok tüköréből (Előadja: Engler József)
02. Mikszáth Kálmán: A kruseviczai ütközet (Előadja: Engler József)
A kisvendéglő berendezéséhez tartozik, hogy a vendéglő kutyája szaladgál az asztalok alatt, kapar az ajtón, ha a konyhába akar menni, akkor kinyitják neki, továbbá a macskák mosakodnak az ablakpárkányon a napfényben, s ha ki akarnak menni a konyhába, a kutyához mennek, és mondják neki macskanyelven, hogy kaparja meg a konyhaajtót. A kutya ezúttal még nem volt ehetnék, nem kívánkozott a konyhába, hanem az asztalok lába között sétált.
A Tandelmarktot magyarra zsibpiacnak fordították le. Nálunk a nép közönségesen szögénypiacnak nevezi. Általában jobb szavakat tud adni, mint amiket hivatalosan megállapítanak. A hivatalos gőzekére azt mondja, hogy az szántógép, a haláleset-fölvevőre, hogy az halálbíró. A zsibpiac is csakugyan helyesebb úgy, hogy szegénypiac, mert oda a szegénység viszi ki az ócska cókmókjait, hogy a magafajtájú másik szegénynek eladja.
Tömörkény István: Az öreg Weisz haragszik (1916) — Előadja: TeddyTed
Baj mindenütt van a kerek világon, ebbe belenyugodhatunk. Baj tehát van a Mári néniéknél is, akik kint laknak a város legvégén egy házban. A ház különb, mint bármelyik ház a kerek világon, mert nem lakók benne a Máriék, hanem ahogy a kiskapun belépnek, azontúl a tulajdon övék minden. Ez nagy öröm, amely annál nagyobb, mert csak tavaly vásárolták ezt a házat. Sok és hosszú időt töltöttek el a pénzkereséssel a Mári meg az Ádám.
Tömörkény István: Csata a pitvarban (1903) — Előadja: TeddyTed
Azt mondják, hogy a birka tudatlan állat, és nem ismeri ki magát a világi forgalomban. Ez lehetséges, de nem mindig igaz a vélekedés. A birka ugyan gyámoltalan, s olykor, ha kalandvágyó kedvei vannak, úgy nekiindul a világnak, mint a Döme kutyája, amely tudvalevőleg a világ végének a fölkeresésére indult meg annak idején, de csak a második faluig jutott el, mert már ott is jó helyre talált, s nem ment vissza Döméhez, aki mindig csak szemmel tartotta, de ennivalót nem adott neki.
Mindenkinek van hangja! Olvass fel Te is! 