Szerző: Ujhelyi Nándor (1888-1933) | Szerkesztő és felolvasó: Ambrus Attila József | A hangoskönyv kiadása: Magánkiadás, Pécs, 2022 | ISBN: 978-615-81221-6-0 | Licenc: CC-BY-NC-ND 4.0 | A felvétel 2022. augusztusában készült. | Lejátszási hossz: 1 óra 40 perc | Bitráta: 192 kbps / 44 kHz /mono | A könyv eredeti megjelenése: Magánkiadás, Wien, 1931 | Az online hangoskönyv Creative Commons [CC-BY-NC-ND 4.0] licenccel jelent meg, ezért a kiadvány változtatás nélkül szabadon letölthető és megosztható. | A hangoskönyvben a szerző által – a XX. század eleji naturális megfogalmazásban – lerít szexuális aktusok és viselkedési formák kendőzetlenül jelennek meg, ezért a hangoskönyv meghallgatását csak 18 év felettieknek ajánljuk. | Youtube: Megnézem | Youtube: Ambrusa alkotói stúdiója | Anchor: Meghallgatom | Spotify: Követem| Letöltés: ZIP – mp3 (162.2 Mb)
Ezt a könyvecskét Bécsben adták ki 1931-ben, magyarul. Ha hihetünk az eredeti kiadásban feltüntetett adatoknak, mindössze háromszáz számozott példányban. A szerző – nyilvánvalóan a téma miatt – nem hozta nyilvánosságra a nevét. A mű stílusa azonban vérbeli íróra utal, aki az ismeretlenség homályába burkolózva mesterművet alkotott: az erotikus irodalom gyöngyszemét. A „Kató, mint asszony” kétségtelenül az. Szeretkezései igazi „étvágygerjesztők”. Valószínűnek látszik, hogy a mű valamelyik írónagyságunk tollából ered, hogy kiéből, annak megállapítását hagyjuk az irodalomtörténészekre. A mai olvasó számára megmaradt a mű, éppoly élvezetesen, frissen, életszerűen, mint amikor papírra vetették. A Kató történetek eredetileg trilógiaként láttak napvilágot. A nyitókötet, a „Kató, egy úrileány története – Vallomások egy fiatal leány életéből” soha nem ért meg itthoni kiadást.
De vajon ki lehetett a korabeli mű megalkotója? A szöveg gyaníthatóan Ujhelyi Nándor [1888-1933] író, újságíró, színpadi szerző, forgatókönyvíró tollából származik. Az 1888-ban született Ujhelyi, írásainak erotikus tartalma miatt először 1918-ban került összetűzésbe a törvénnyel amikor az „Egy férfi szerelmei” című könyvét „nyomtatvány útján elkövetett szemérem ellen való vétség” miatt az államrendőrség elkobozta, és a kiadónál, valamint a nyomdánál levő összes példányt lefoglalta. A könyv miatt vád alá helyezték, azonban a könyv lefoglalásáról szóló határozatot később visszavonták. Ujhelyit erotikus könyvei miatt ezt követően is többször perbe fogták és elítélték. 1923-ban „A nők ura” című regénye miatt istenkáromlásért és közszemérem ellen való vétségért félévi fogházbüntetésre ítélték. 1924. novemberében a „Mire a leányból asszony lesz” című regénye miatt ítélték el szemérem elleni vétségért háromhavi fogházra. 1924. decemberében először betiltották, majd engedélyezték az „A miről beszélnek és a miről hallgatnak” című előadását a Zeneakadémián. 1925. márciusában újabb kétheti fogházbüntetésre ítélték. Ekkor a büntetések letöltése elől Ausztriába menekült, majd Berlinben, Párizsban és Londonban élt. 1929-ben emiatt elfogatóparancsot adtak ki ellene, a körözés szerint „különös ismertetőjele, hogy feltűnően kövér, egyik szeme bandzsal és monoklit visel”. Karinthy Frigyes a neves írók, művészek, politikusok jellemzése során őt egy falusi plébánoshoz hasonlította. Ujhelyit 1930-ban a magyar körözés alapján a bécsi rendőrség letartóztatta, majd óvadék ellenében szabadlábra helyezték, pár hónappal később Ausztria megtagadta a kiadatását. Magyarországon fellebbviteli tárgyalást tartottak az ügyében, ahol felmentették, a körözést visszavonták, priuszát törölték. 1933-ban Londonba költözött, itt halt meg váratlanul, cukorbajból eredő savmérgezésben.
Egyedül futni veszélyes. Kivéve, ha közben találkozol egy határozott fellépésű, izmos és jóképű mentőangyallal. De egy mentőangyalnak is lehet szerencséje. Ki tudja, lehet, hogy ő talált rá az igazi fődíjra?
Szerző: Gasperini, Brunella | Felolvassa: Ambrus Attila József | Megjelenés: Brunella Gasperini: Én és ők. Európa, Budapest, 2005 | Fordította: Szabolcsi Éva | Játékidő: 00:15:36 | Bitráta: 192 kbps / 44 kHz / mono | A felvétel készült: 2017. december 24. | Youtube: Megnézem | Youtube: Ambrusa alkotói stúdiója | Anchor: Meghallgatom | Spotify: Követem| Letöltés: .mp3 vagy .mp4 (38.0 Mb)
Veszekedéssel kezdtük, mint rendesen. Úgy rémlik, említettem már, hogy a feleségem meg én minden egyes parancsolt ünnepen veszekszünk. Hogyne veszekedtünk volna éppen karácsonykor? Rákezdtünk most is, alighogy a szemünket kinyitottuk. Meg ne kérdezzék, hogy miért: miértje tudomásom szerint nincsen soha…
A hajnali Duna felett páracsík gomolygott, Linka szerette a parton száradó hálók halszagával keverdő illatát. Kárókatona húzott el a víz felett, szárnyvégei szinte érintették felszínét. A lány szűkre vonta szemöldökét, úgy nézett utána. Nem a madár röptét leste, hanem egy csónakot várt. Talán megpillantja újra. Derekát a vízbe hajló nyárfa törzsének vetette, apja hálóit csomózgatta. A folyó hullámai néha meztelen talpáig szaladtak. Napok óta tartó várakozása vágyakozássá érett. Szeme egy pillantásra, hosszú, barna haja simogatásra, bőre érintésre szomjazott. A szerelemre teremtetett, és életerőtől duzzadó teste türelmetlenül követelte jussát. A Duna békés moraját a párosodni vágyó énekesmadarak dala bolydította Újfalu határában. Linka megérezte bennük saját sóvárgását.
Szerző: Segal, Erich (1937-2010) | Cím: Szerelmi történet | Előadja: Ambrus Attila József (1967-) |
Megjelent: Európa, Budapest, 1982, 154 o. | ISBN 963-072-357-3
A felvétel készült: 2011. novemberében | Játékidő: ~ 3 óra 15 perc | Bitráta: 96 kbps / 44 kHz / mono | Megjegyzés: A hangoskönyv a “Látássérült Emberek Megsegítésére” c. projekt keretében készült. Kereskedelmi forgalomba nem hozható!
Youtube: Meghallgatom | Youtube: Ambrusa alkotói stúdiója | Letöltés: .zip (146.1 Mb)
„Mit mondhat el az ember egy huszonöt éves lányról, aki meghalt? Hogy szép volt. És okos, mint a nap. Hogy szerette Mozartot és Bachot. És a Beatlest. És engem. Egyszer, amikor éppenséggel egy kalap alá vett ezekkel a zenei példaképekkel, és megkérdeztem, mi a sorrend, mosolyogva azt válaszolta: betűrend szerinti. Akkor én is mosolyogtam. De most csak ülök és töprengek, vajon a keresztnevemen sorolt be – mikor is csak Mozart kullog utánam –, vagy a vezetéknevemen, mikor is beékelődöm Bach és a Beatles közé. De az első nem lehetek semmiképp, s ez valami ostoba okból pokolian dühít, mivel világéletemben azt képzeltem, hogy nekem mindenben az elsőnek kell lennem. Tudják: családi örökség.” — A kisregény első benyomásra konvencionális, hollywoodi ízű történet: Oliver Barret, e néven a negyedik, dúsgazdag bankárfi, harvardi egyetemista, éltanuló, válogatott jéghokizó és nagy szívtipró, megismerkedik az egyetemen Jenny Cavillerivel, aki tehetséges zongorista, középcsinos, szemtelen és nagyszájú kislány, egy szegény pék lánya. Hamarosan hevesen egymásba szeretnek és elhatározzák, hogy összeházasodnak. Az idősebb Oliver Barret, a zord atya nem egyezik bele a házasságba, nézete szerint fiának előbb el kellene végeznie a jogot és a társadalmi szakadék is akadály. Az elégedetlenség, a generációs ellentét most szakításban robban ki apa és fia között. Jenny a házasságkötés után a párizsi ösztöndíj helyett tanítani kezd, Oliver tanul, keményen és nehezen élnek. Oliver kitüntetéssel végez, tüstént pompás állást kap, és végre társadalmi rangjukhoz méltóan élhetnek. Csak egy baj van: nincs gyerek. Egy orvosi vizsgálatnál kiderül, hogy Jennynek gyógyíthatatlan leukémiája van; gyorsan közeledik a vég: kórház, halál, fájdalom, meg kell a szívnek szakadni. Majdnem meg is szakad: Oliver végül szerető atyja karjai között sírja ki fájdalmát. Ezt a rengeteg banalitást az író kitűnően adja el: van atmoszférateremtő érzéke (hiteles és meggyőző az egyetemi környezet, a fiatalság légköre), nagyon jók a dialógusai, s halvány illatként még némi poézist is belecsempész az első személyben előadott kisregénybe.
Szerző: Tabi László (1910-1989) | Előadja: Bakonyi Orsolya | A felvétel készült: 2019. december 29.
Megjelenés: Szépirodalmi, Budapest, 1959
Játékidő: 04:52:13 (293 perc) | Bitráta: 192 kbps / 44 kHz / mono
Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu.m3u
A hangoskönyv letölthető egyben: .zip (398,8 Mb)
Megjegyzés: OPEN ACCESS – A hangoskönyv a „Látássérült Emberek Megsegítésére” c. projekt keretében készült. A Hangoskönyv szabadon letölthető és változtatás nélkül terjeszthető, de kereskedelmi forgalomba nem hozható!
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Micike… vagyis, hogy volt régen nagyon sok Micike, kedvesek, álmodozók, és egy kicsit hazudósok is, egy ilyen Micike beszéli el személyesen, ártatlanul ravaszkodón, az öntudatlan önleplezés mulatságos színezetében, mozgalmas ifjúságát, csodálatos nagy kalandjait. Káprázatos karrierek és nagy felsülések álom- és valóságvilága váltogatják egymást Micike színes történeteiben, míg aztán végül, ahogyan illik is, a józan, dolgos, de örömben, jókedvben nem szegény munkásélet útjára kanyarodik a mese. Micike: a kispolgári álmok és illúziók régi hősnője, de “ma is vannak Micikék”, ezért nem pusztán a múlt szatirikus-mulatságos tükre a regény, hanem megszívlelendő kritika és tanulság a jelen számára is.
Első kísértés — Milyen bonyodalmakkal jár az, ha véletlenül hozzájutunk egy valódi hermelin kepphez? | Második kísértés — Hircsák Mici arról mesél, mi történik, ha véletlenül riport jelenik meg velünk a Színházi Kurírban és nálunk marad egy hamis nyakék. | Harmadik kísértés — Hircsák Mici megkapja a magyar világfilm-produkció főszerepét és Pipike sírva fakad. | Negyedik kísértés — Hircsák Mici részt vesz a Modern Bálon és összetévesztik egy kémnővel, de megtudjuk miért lehet szeretni Tibort.
Szerző: Árvay Mária | Előadja: Solymár-Szőcs Andrea | A felvétel készült: 2018. május 4.
A hangoskönyv kiadása: Magánkiadás, Pecs, 2018 | Szerkesztő, kiadó: Ambrus Attila József
ISBN 978-615-80769-3-7 | Szöveg a weben: Mek.oszk.hu/13500/13580
Játékidő: 03:29:18 (210 perc) | Bitráta: 128 Kbps / 44 mHz / Mono
Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu.m3u
A hangoskönyv letölthető egyben: .zip (206,6 Mb)
Megjegyzés: A hangoskönyv a „Látássérült Emberek Megsegítésére” c. projekt keretében készült. A Hangoskönyv kereskedelmi forgalomba nem hozható, de szabadon (OPEN ACCESS) letölthető!
Hangoskönyvünket a Magyar Elektronikus Könyvtár is átvette: Mek.oszk.hu/18100/18152
Lovas a sötétben! Egy kislány, aki soha nem láthatja a lovak kecses mozgását, szőrük csillogását, e nemes állatok szépségét! Mégis, mint tapasztalni fogjuk, számos érdekes élményben lesz része! Oktatója és lovas barátai segítségére lesznek ebben. Hogyan kerül egyre közelebb a lovakhoz, a lovagláshoz? Miként lesz számára egyre fontosabb ez a testet-lelket felemelő sport? A történetekből kiderül! Tehát jelszavunk ez legyen: LÓ-ra!
Szerző: Komor Zoltán | Előadja: Komor Zoltán | A felvétel készült: 2017
Megjelenés: Katapult Kortárs Alkotói Oldal, 2017
Játékidő: 01:02:20 (63 perc) | Bitráta: 160-320 kbps / 44 kHz / stereo
Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu.m3u
A hangoskönyv letölthető egyben: .zip (97.2 Mb)
Megjegyzés: OPEN ACCESS – A hangoskönyv a „Látássérült Emberek Megsegítésére” c. projekt keretében készült. A Hangoskönyv szabadon letölthető és változtatás nélkül terjeszthető, de kereskedelmi forgalomba nem hozható!
Hangoskönyvünket a Magyar Elektronikus Könyvtár is átvette: Mek.oszk.hu/17700/17713/
Jó gyerek voltál az idén? Hiszi a „piszi” – ha az lettél volna, tuti nem ezt a hangoskönyvet hozza neked karácsonyra a Jézuska. Na de ha már itt van, lássuk, mit kaptál! Nini, itt van Télanyó, aki most döbben csak rá, hogy férjének, a Mikulásnak valójában csiklója van, de ahogy a vén szakállas mondja: “Nem ott, ahol gondolnád…” Aztán itt a pasi, aki minden karácsonyra egy petesejtet kap az édesanyjától szentestére, vagy az ürge, aki mézeskalácsot süt a sarki árvákból, hogy boldog legyen a karácsonyuk. De vajon mit hoz idén a csalamádémikulás a megégett kisfiúnak, akinek a bőrét égeti a savanyú káposzta? És egyáltalán mi az a karácsonyfa bukkake? Vagy a fenyő-sellő? Ez is kiderül, sőt még az is, hogy miként készül az ünnepi vibrátorkocsonya!
Szerző: Mikes Lajos (1872-1930) | Előadja: Szabóné Zsóka | A felvétel készült: 2017. július 19.
Eredeti megjelenés: Sanyi Manó könyve és számos más kacagtató történet. Tolnai, Budapest, 1928, 160 o.
Szöveg a MEK-ben: Mek.oszk.hu/10800/10865
Játékidő: 05:28:23 (329 perc) | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo
Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu.m3u
A hangoskönyv letölthető egyben: .zip (322.2 Mb)
Megjegyzés: OPEN ACCESS – A hangoskönyv a „Látássérült Emberek Megsegítésére” c. projekt keretében készült. A Hangoskönyv szabadon letölthető és változtatás nélkül terjeszthető, de kereskedelmi forgalomba nem hozható!
Hangoskönyvünket a Magyar Elektronikus Könyvtár is átvette: Mek.oszk.hu/17100/17148
A békés természetű, vidám Sanyi manót kíváncsisága, szeleburdisága, ártalmatlan tréfái olykor rémes kalandokba sodorják. Egyik alkalommal darázs nénit haragítja magára, mert seprűjével fölbolygatja a békésen szundikáló darazsak nyugalmát (A darázs néni), másik alkalommal a vasorrú bába áll bosszút rajta, amiért elemeli drágakőként ragyogó hamuját (A vasorrú bába drágakövei). Huhu varázslóval két ízben is összetűzésbe kerül és különc szomszédja alaposan megleckézteti. Amikor kérés nélkül magával viszi szomszédja létráját, és gyümölcsfájának utolsóként beérő termését, a varázsló akkora almafát növeszt a szoba közepére, hogy hajszál híján szétrepeszti vele a manó házát (Sanyi manó és Huhu varázsló); Misivel, a vargainassal szemben elkövetett csíntalankodásárt pedig tüskevarázzsal fizet meg (Sanyi manó csintalankodása). (Forrás: http://ki.oszk.hu/gyerekirodalom)
Szerző: Aszlányi Károly (1908-1938) | Előadja: Gépész
Eredeti megjelenés: Világv. Reg. Kiadóváll., Budapest, 1935. 64 o.
A felvétel készült: 2017/március
Játékidő: 01:23:15 (84 perc) | Bitráta: 128 kbps / 22 kHz / stereo
Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu.m3u
A hangoskönyv letölthető egyben: .zip vagy .zip (71,3 Mb)
Megjegyzés: OPEN ACCESS – A hangoskönyv a „Látássérült Emberek Megsegítésére” c. projekt keretében készült. A Hangoskönyv szabadon letölthető és változtatás nélkül terjeszthető, de kereskedelmi forgalomba nem hozható!
Hangoskönyvünket a Magyar Elektronikus Könyvtár is átvette: Mek.oszk.hu/16600/16698/
Szerző: Lorre, Charles [Nagy Károly] (1909-1942) | Előadja: Gépész
Megjelent: Közművelődési Könyv- és Hírlapterjesztő Kft., Budapest, 1939, 62 o. | A felvétel készült: 2016/október
Játékidő: 01:25:21 (86 perc) | Bitráta: 128 kbps / 22 kHz / stereo
Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu.m3u
A hangoskönyv letölthető: .zip vagy .zip (73,2 Mb)
Megjegyzés: A hangoskönyv a “Látássérült Emberek Megsegítésére” c. projekt keretében készült. A Hangoskönyv kereskedelmi forgalomba nem hozható!
Hangoskönyvünket a Magyar Elektronikus Könyvtár is átvette: Mek.oszk.hu/16200/16225
Szerző: Aszlányi Károly (1908-1938) | Előadja: Gépész
Megjelent: Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2010
Fapadoskönyv: Vedd meg a teljes könyvet!
ISBN 978-963-329-169-6 | A felvétel készült: 2016/szeptember
Eredeti megjelenés: Nova, Budapest, 1935, 335 oldal
Bitráta: 128 kbps / 22 kHz / stereo | Játékidő: 10:29:04 (629 perc)
Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu.m3u
A hangoskönyv letölthető egyben: .zip vagy .zip (533,9 Mb)
Megjegyzés: OPEN ACCESS – A hangoskönyv a „Látássérült Emberek Megsegítésére” c. projekt keretében készült. Köszönet a Fapadoskönyv Kiadónak (Béky Loránd), hogy a kisregény meghangosításához és közzétételéhez hozzájárultak. A Hangoskönyv szabadon letölthető és változtatás nélkül terjeszthető, de kereskedelmi forgalomba nem hozható!
Hangoskönyvünket a Magyar Elektronikus Könyvtár is átvette: Mek.oszk.hu/16000/16093
Szerző: Rejtő Jenő (1905-1943) | Előadja: Gépész
Megjelent: Athenaeum Ny., Budapest, 1970., 218 o.
Szöveg a MEK-ben: Mek.oszk.hu/01000/01025 A felvétel készült: 2016/augusztus
Játékido: 04:56:08 (296 perc)
Bitráta: 128 kbps / 22 kHz / stereo
URL: https://felolvaso.wordpress.com
Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu.m3u
Letöltés: .zip vagy .zip (265 Mb)
>Szerző: Rejtő Jenő (1905-1943) | Előadja: Gépész
Megjelent: Albatrosz Könyvek, Budapest, 1970
Szöveg a MEK-ben: Mek.oszk.hu/01000/01025 A felvétel készült: 2013
Játékidő: 04:52:04
Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo
URL: https://felolvaso.wordpress.com
Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu.m3u
Letöltés: .zip vagy .zip (266 Mb)
Megjegyzés: OPEN ACCESS — A hangoskönyv a „Látássérült Emberek Megsegítésére” c. projekt keretében készült. A Hangoskönyv szabadon letölthető és változtatás nélkül terjeszthető, de kereskedelmi forgalomba nem hozható!
Hangoskönyvünket a Magyar Elektronikus Könyvtár is átvette: Mek.oszk.hu/16000/16012/
Buda felől egy mentőautó jön, szabályszerű szirénázással, majd elkanyarodik a hídfőnél, megáll a Trombita-szálló előtt, a mentőautóból egy nagyon szép, fiatal hölgy száll ki, azt mondja a mentőorvosnak, hogy várjon, a sofőrnek odaad valami pénzt, és egyenesen besiet a főkapun. Rövid idő múlva újabb mentőkocsi érkezik, iszonyú szirénázással, és a főpincér egy szédelgő hölgyet támogat le az emeletről, aki beszáll az elsőnek érkezett mentőkocsiba. Azután lejön a másik hölgy, aki az első kocsin érkezett, és beszáll a másikba, nem abba, amelyikkel jött. Elrobognak a Lakos Szanatóriumba, amelyet Wallenstein Szanatóriumnak is neveznek dr. Wallenstein Richárdról, a nagy belgyógyászról, aki nemcsak orvos, hanem varázsló is, delejes ember, és boszorkánymester, Faust és Casanova, akibe minden nő szerelmes, és akire minden férfi féltékeny. Mi történik a Wallenstein Szanatóriumban, Szofi Olaf Günter főhercegnővel és Kovács Ágnessel, az Általános Áruház előadónőjével, akik az elcserélt mentőautókban érkeznek oda?
11/01. Egy baleset még a jobb eset (Előadja: Gépész)
11/02. Kicsi a Vass, de gyenge (Előadja: Gépész)
11/03. Kvázi az első fejezet (Előadja: Gépész)
11/04. A szanatóriumban feltűnés nélkül meghal a főhercegnő (Előadja: Gépész)
11/05. Egy különös éjszaka (Előadja: Gépész)
11/06. Egyre cifrább lesz (Előadja: Gépész)
11/07. Kiderül, hogy valaki mindent megértett anélkül, hogy görögül tudna (Előadja: Gépész)
11/08. Az ügyet tisztázzák úgy, hogy még zavarosabb lesz (Előadja: Gépész)
11/09. Megindul egy gyors nyomozás (Előadja: Gépész)
11/10. Nem történik semmi, de az végzetes (Előadja: Gépész)
11/11. Wallenstein főorvos 12 menetben a halállal (Előadja: Gépész)
11/01. Egy baleset még a jobb eset (Előadja: Gépész)
11/02. Kicsi a Vass, de gyenge (Előadja: Gépész)
11/03. Kvázi az első fejezet (Előadja: Gépész)
11/04. A szanatóriumban feltűnés nélkül meghal a főhercegnő (Előadja: Gépész)
11/05. Egy különös éjszaka (Előadja: Gépész)
11/06. Egyre cifrább lesz (Előadja: Gépész)
11/07. Kiderül, hogy valaki mindent megértett anélkül, hogy görögül tudna (Előadja: Gépész)
11/08. Az ügyet tisztázzák úgy, hogy még zavarosabb lesz (Előadja: Gépész)
11/09. Megindul egy gyors nyomozás (Előadja: Gépész)
11/10. Nem történik semmi, de az végzetes (Előadja: Gépész)
11/11. Wallenstein főorvos 12 menetben a halállal (Előadja: Gépész)
Szerző: Aszlányi Károly (1908-1938) | Előadja: Gépész
Megjelent: Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2010
Fapadoskönyv: Vedd meg a teljes könyvet!
ISBN 978-963-344-259-3 | A felvétel készült: 2016/augusztus
Eredeti megjelenés: Világv. Reg. Kiadóváll., Budapest, 1934, 64 oldal
Bitráta: 128 kbps / 22 kHz / stereo | Játékidő: 04:29:00 (269 perc)
Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu.m3u
A hangoskönyv letölthető egyben: .zip vagy .zip (203,8 Mb)
A hangoskönyv letölthető darabolva: .rar1 | .rar2
Megjegyzés: OPEN ACCESS – A hangoskönyv a „Látássérült Emberek Megsegítésére” c. projekt keretében készült. Köszönet a Fapadoskönyv Kiadónak (Béky Loránd), hogy a kisregény meghangosításához és közzétételéhez hozzájárultak. A Hangoskönyv szabadon letölthető és változtatás nélkül terjeszthető, de kereskedelmi forgalomba nem hozható!
Hangoskönyvünket a Magyar Elektronikus Könyvtár is átvette: Mek.oszk.hu/15900/15978/
Ipubs – Vásárold meg a könyvet a Fapadoskönyv oldalán!
A Hét pofon először rövid történet volt; szólt egy fiatalemberről, aki nem nyugodott bele, hogy visszaéljenek a fiatalságával: nyugodt, világos, áttetsző és szemtelen történet, amelynek jelentősége nincs, csak hatása. Én is voltam fiatalember, és semmibe se nyugodtam bele, tehát tudom, hogyan van ez. A legtöbb fiatalember belenyugszik. Erről a kérdésről sokszor írtam már. (Aludni is tilos, Előszó egy házassághoz stb.) De máskülönben mindig kimondtam, amit gondolok, csak a Hét pofonban nem mondtam ki, amit gondolok, csak azt mondtam ki, ami történik. Ennélfogva a Hét pofon irodalmilag értéktelen, és talán éppen ezért, sikere van. Viszontláttam filmen és elolvastam portugálul. Az évek során számtalanszor elfeledkeztem róla és számtalanszor eszembe juttatták. És úgy látszik a Hét pofon karrierje megindult mostan. A Hét pofoné, mondom. Nem az enyém Az enyém nem. — Kezdek rájönni, hogy ez így van. Ezek az írások a maguk életét élik, hamarosan elveszítem őket a szem elől. Útra kelnek és megbuknak vagy hódítanak. Szaporodnak vagy megfogyatkoznak. Esetleg másé lesznek. Olyan ez, mint a Sors, vagyis nem tudom milyen. Az ember felneveli az írásait, eltartja őket, küzd értük, exponálja magát az érdekükben. Egyszerre csak megszöknek tőle egy csinos kiadóval, s egy szép napon két kacér filmszínész között történnek meg. Az én ötleteim. Rájuk kiáltok, de nem ismernek meg. Vagy rám kiáltanak, de nem ismerem meg őket.
Szerző: Barsi Ödön (1904. április 18. – 1963. február 5.) | Előadja: Gépész
Megjelent: Barsi Ödön: A bálványimádó, Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2010, 57 o.
Fapadoskönyv: Vedd meg a teljes könyvet!
ISBN 978-963-344-342-2 – A felvétel készült: 2016/június
Bitráta: 128 kbps / 22 kHz / stereo
Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu.m3u
A hangoskönyv letölthető: .zip vagy .zip (93 Mb)
Megjegyzés: A hangoskönyv a „Látássérült Emberek Megsegítésére” c. projekt keretében készült. Köszönet a jogutódnak (Dr. Barsi Béla) és a Fapadoskönyv Kiadónak (Béky Loránd), hogy a kisregény meghangosításához és közzétételéhez hozzájárultak. A Hangoskönyv szabadon letölthető és változtatás nélkül terjeszthető, de kereskedelmi forgalomba nem hozható!
Hangoskönyvünket a Magyar Elektronikus Könyvtár is átvette: Mek.oszk.hu/15600/15654
Ipubs – Vásárold meg a könyvet a Fapadoskönyv oldalán!
A nagy tó partján élő mexikói gazdákat, ranchereket, peonokat és indiánokat egyre nagyobb rettegésben tartja az a hír, hogy a környéken újra megjelent Quetzalcoatl, a Tollaskígyó, a régi azték istenség. A bennszülöttek babonás félelemmel, a rancherek dühösen veszik tudomásul, bűntényt, csalót sejtve a Tollaskígyó személyében. És valóban… a rejtélyes Tollaskígyó és emberei támadást támadás után követnek el a környéken, fosztogatva, gyújtogatva, ölve és rabolva. Végül a gazdág összefognak a banda felszámolására. Veszélyes kalandok árán leplezik le a magát Tollaskígyónak nevező kalandort…
A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitűzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvű irodalom szegényebb volna. A műfajt vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel „termelték” a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.
Mindenkinek van hangja! Olvass fel Te is! 