Szerkesztő: Ambrus Attila József (1967- ) | Előadják többen
A felvétel készült: Magánkiadás, Pécs, 2013
Játékidő: 5 óra | Bitráta: 112-192 kbps / 44 kHz / stereo
Winamp lejátszóval is meghallgatható: menu.m3u
A fájlok letölthetőek: Archive.org/details/MagyarKlasszikusokVlogatottMveiII
Copyright: Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 HUN (CC BY-NC-SA 2.5 HU)
Megjegyzés: Kereskedelmi forgalomba nem kerül (Open Access dukumentum)
Az elhangzott művek megjelenési adatai:
Impresszum
Rákosi Viktor: Sáskajárás. In: Rákosi Viktor: Kis emberek világa. Révai Testvérek, Budapest, 1911, 1-12. o.
Krúdy Gyula: Madame Louise délutánjai. A Hét, Budapest, 1907. szeptember 22., 1907. október 27. (2 folytatásban)
Rákosi Viktor: Javított és bővített sáskajárás. In: Rákosi Viktor: Kis emberek világa. Révai Testvérek, Budapest, 1911, 13-19. o.
Kosztolányi Dezső: Egy és más az írásról. Pesti Hírlap, 1932. november 27.
Rákosi Viktor: A sáskajárás vége. In: Rákosi Viktor: Kis emberek világa. Révai Testvérek, Budapest, 1911, 20-28. o.
Krúdy Gyula: Magyar író karácsonya. A Reggel, Budapest, 1922. december 27.
Tömörkény István: Az öreg Weisz haragszik. Magyarország, 1916/287. sz.
Krúdy Gyula: Téli szelek. Fővárosi Lapok, Budapest, 1899. január 29.
Bródy Sándor: Kaál Samu. In: Bródy Sándor: Rejtelmek I. köt., Magyar Nyomda, Budapest, 1894. 119-130. o.
Ady Endre: A Török menyasszonya. In: Ady Endre: Sápadt emberek és történetek. Wodianer, Budapest, 1907. 24-27. o.
Krúdy Gyula: Középkori álom. Pesti Napló, Budapest, 1906. december 19.
Cholnoky Viktor: A konyháról. In: Cholnoky Viktor: Kaleidoszkop. Az “Élet” Irodalmi és Nyomda Részvénytársaság, Budapest, 1914. 48-53. o.
Tömörkény István: A barom körül. Új Idők, 1913/14. sz.
Gárdonyi Géza: Néha az ember feledékeny. In: Gárdonyi Géza: Messze van odáig. Dante, Budapest, 1926. 145-151. o.
Krúdy Gyula: Jézuska csizmája. Új Idők, Budapest, 1908. február 16.
Tömörkény István: Csata a pitvarban. Pesti Hírlap, 1903/116. sz.
Krúdy Gyula: Karácsony este. Magyarország. Budapest, 1922. december 24.
Kosztolányi Dezső: Szemetes. In: Kosztolányi Dezső: Béla, a buta. Athenaeum, Budapest, 1920, 69-76. o.
Ady Endre: A nyomorék Tar Pista. In: Ady Endre: Sápadt emberek és történetek. Wodianer, Budapest, 1907. 46-49. o.
Kosztolányi Dezső: Esti megtudja a halálhírt. MTA Kézirattár, Piszkozat: MS 4613/7; Tisztázat: MS 4613/8, 1930
Tömörkény István: Vita a kutya miatt. Magyarország, 1916/148. sz.
Kosztolányi Dezső: Világ vége. Pesti Hírlap Vasárnapja. 1935. október 13., 41. sz., 3-4. o.
00. Impresszum, megjelenési adatok (Előadja a szerkesztő: Ambrus Attila József)
Szerkesztő: Ambrus Attila József (1967- ) | Előadják többen
A hangoskönyv elérhető a MEK-en: Mek.oszk.hu/10600/10679/
A felvétel készült: Magánkiadás, Pécs, 2011
Játékidő: 02:02:23 | Bitráta: 96 kbps / 32 kHz / stereo
Winamp lejátszóval is meghallgatható: menu.m3u
A fájlok letölthetőek: Archive.org/details/MagyarKlasszikusokVlogatottMveiI
Copyright: Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 HUN (CC BY-NC-SA 2.5 HU)
Megjegyzés: Kereskedelmi forgalomba nem kerül (Open Access dukumentum)
Abban az időben, mikor Hóbiárt basa volt a polgármester Szegeden, két igen nagyeszű ember élt a városban. Természetesen papucsosmester volt mind a kettő, csakhogy az egyik a törököknek csinálta a papucsot, a másik a magyaroknak. A törököt hívták Ali Patlidzsánnak, a magyart hívták Pali Pál Istvánnak…
01. Móra Ferenc: Az asszonyok tüköréből (Előadja: Engler József)
02. Mikszáth Kálmán: A kruseviczai ütközet (Előadja: Engler József)
Szerző: D’Orta, Marcello (1953- ) | Fordító: Magyarósi Gizella | Előadja: GyuFa
Megjelent: D’Orta, Marcello: Én, reméljük, megúszom – Nápolyi elemisták dolgozatai Marcello D’Orta tanító gondozásában. Európa Könyvkiadó Budapest, 1991
A szöveg elérhető a WEB-en: Www.grunwald.hu
A felvétel készült: 2012 | Játékidő: 00:06:05 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / mono
Az én legkedvesebb filmem röviden pont tegnap ment a moziban, az a címe hogy „Odüsszeia”. Most akkor elmesélem. Volt egyszer egy Odüsszeusz, aki fölgyújtotta Tróját. Bevetette a falovas cselt és mindenkit megölt. Avval a háborunak vége lett és neki haza kellett menni.
A kisdiáknak vannak gondolatai. Mindenféle gondolatai, okosak meg képtelenek. A maga kis világában többnyire a helyükön vannak. A kisdiáknak van szeme. Úgy lát vele, ahogy neki kell. Füle is van, azt hallja vele, amire szüksége van. De mi történik, ha gondolkodása, látása, hallása kénytelen a felnőtek világához igazodni? Egyszerre minden kisiklik, eltorzul, kilódul a helyéből. A kisdiákkal az iskolában dolgozatot íratnak. A dolgozat címe a felnőttek eszéhez igazodik. A kisdiák meg mondja a magáét. Próbálja összecsirizelni törmelékismereteit. Nem azt mondja, amit kell, hanem, amit tud. A nagyok világa meg a kicsik világa egymásba tolakszik. S ez ellenállhatatlanul humoros. Karinthy tudta ezt: zseniális hamisítványt írt a Tanár úr kéremben. Ebben a könyvben igazi dolgozatok vannak. Nápoly környéki gyerekek írták. Náluk különbet Karinthy se tudott. De kificamodott mondataik, kancsal látásuk, meghökkento igazmondásuk nemcsak viharos jókedvre derítik az olvasót. Be kell látnia, az együgyü fejekben valami romlatlan bölcsesség is fészkel.
D’Orta Marcello: Meséld el röviden a legkedvesebb filmed tartalmát — Előadja: GyuFa
Szerző: D’Orta, Marcello (1953- ) | Fordító: Magyarósi Gizella | Előadja: GyuFa
Megjelent: D’Orta, Marcello: Én, reméljük, megúszom – Nápolyi elemisták dolgozatai Marcello D’Orta tanító gondozásában. Európa Könyvkiadó Budapest, 1991
A szöveg elérhető a WEB-en: www.grunwald.hu
A felvétel készült: 2012 | Játékidő: 00:03:52 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / mono
Én a kőkorszakban szeretnék élni és bunkóval dobálózni. Abban az időben ugyanis sokat harcoltak. Ha te az egyik törzshöz tartoztál , egy másik ember meg egy másik törzshöz tartozott és az uton összefutottak, akkor ahogy meglátták egymást már ütöttek is. A kor fegyvere a kőbalta volt, és akinek nem volt, annak befellegzett , mert bunkó nélkül nem lehetett védekezni.Akinek nem volt bunkója, az ütött, rugott, fejelt, köpködött, ugy védekezett. De a végén igyis ugyis meghalt. A kőkorszakban folyton kitörtek a vulkánok, rengett a föld, az állatok fölfalták egymást akkor is ha már jól voltak lakva, és mindig rossz idő volt.
D’Orta Marcello: Melyik korban szeretnél élni? — Előadja: GyuFa
Szerző: Verlaine, Paul (1844-1869) | Fordító: Tóth Árpád (1886-1928) | Előadja: GyuFa
Az eredeti vers elérhető a WEB-en: Enciklopedia.fazekas.hu
Zene: Jonsi and Alex – Riceboy Sleeps (2009)
A francia felolvasás: Youtube.com
A felvétel készült: 2012 | Játékidő: 00:02:03 | Bitráta: 96-128 kbps / 44 kHz / stereo
Ősz húrja zsong, / jajong, busong / a tájon / s ont monoton / bút konokon / és fájón. // S én csüggeteg, / halvány beteg, / míg éjfél / kong, csak sirok, / s elém sok / tűnt kéj kél. // Óh, múlni már / ősz! hullni már / eresszél! / Mint holt avart, / mit felkavart / a rossz szél…
Les sanglots longs / Des violons / De l’automne / Blessent mon coeur / D’une langueur / Monotone. // Tout suffocant / Et blême, quand / Sonne l’heure, / Je me souviens / Des jours anciens / Et je pleure // Et je m’en vais / Au vent mauvais / Qui m’emporte / Deçà, delà, / Pareil à la / Feuille morte.
Szerző: Takáts Sándor | Előadja: GyuFa
Megjelent: Takáts Sándor: Bajvívó magyarok – képek a törökvilágból. Móra, Budapest, 1963
A felvétel készült: 2012. szeptemberében
A szöveg elérhető a (MEK): http://mek.oszk.hu/03500/03597/03597.htm#3
Játékidő: 00:02:54 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / mono
A török-magyar érintkezés nagy hatással volt a festői magyar viselet kifejlődésére is. Bizony ma már kevesen sejtik, hogy az úgynevezett magyar díszruha legnagyobb részt török eredetű! A prémes és zsinóros mentét a törökök viselték, s a mieink tőlük vették át.
Szerző: Örkény István | Előadja: GyuFa
Megjelent: Örkény István: Válogatott egyperces novellák. Palatinus, Budapest, 2004, Weben, 1918
A felvétel készült: 2011
Játékidő: 00:05:43 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo
A lakó – Kirch Kálmán hegesztő – éjjel háromkor ért haza. Kifizette a taxit, becsöngetett. A házmester nem jött. Fölmarkolt egy csomó havat, és homlokához nyomta. Be volt csípve. Hűtőzködött. Újra csöngetett. A házmesterben benne maradt a soron következő horkolás. Szájába, mint egy keserű íz, feltódult a düh. Gyűlölte az embereket. Gyűlölte a lakókat, kiváltképp a későn járó hegesztőt; imáiban gyakran kívánta fejére a rosszat. Sokat imádkozott, mert egy olyan szekta tagja volt, mely nem fogadott el mást, mint az evangéliumot, és a szombatot ülte meg vasárnap helyett…
Szerző: Móricz Zsigmond | Előadja: GyuFa
Megjelent: Web 1918 | A felvétel készült: 2011
Játékidő: 00:13:16 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo
Egy faluból jöttek, valahonnan az erdélyi határról, de huncutak is voltak, mint a székelyek. Mindig vidámak voltak, mindig jókedvűek, s a sorban mindig egymás mellett állottak, s egy nevük lett a végén, az egész ezred ismerte a hírüket, az egyik legény Kis Samu volt, a másik Samu Jóska, de a kettő együtt Kis Samu Jóska volt.
Szerző: Mikszáth Kálmán | Előadja: GyuFa
Megjelent: Mikszáth Kálmán: Tót atyafiak / A jó palócok. Móra, Budapest, 1978
A felvétel készült: 2011
A szöveg elérhető a MEK-en: http://mek.oszk.hu/00900/00950/00950.htm#13
Játékidő: 00:09:13 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo
Előbb a Bokros aranyszőrű nyakát csinosítja ki bent az istállóban a gazda tengeri-haraszt pántlikával, majd a Tündér éjfekete sörényét fonja be, azután sorba a többiét. Megérti a négy okos állat a parádét… a csörgőket is a kantárhoz kapcsolják… éppen mint tavaly ilyenkor, mikor a szép özvegy molnárnét, Vér Klárát hozták a házhoz, s olyan kevélyen hányják-vetik a nyakukat, mintha a vicispán hátaslova volna valamennyi…
Szerző: Csáth Géza | Előadja: GyuFa
Megjelent: Nyugat, 1908/9. szám | A felvétel készült: 2011
A szöveg elérhető az EPA-ban: http://epa.oszk.hu/00000/00022/00009/00207.htm
Játékidő: 00:23:52 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo
Ha szép és egészséges gyermekeknek korán meghal az apjuk, ebből rendesen baj származik. Witmannak két fia volt már, négy és ötévesek, amikor egy napsugaras, csak kissé szeles novemberi délutánon búcsút mondott a világnak. Elég könnyen halt meg és egészben nem sok bánatot hagyott maga után, ami helyes és méltánylandó. A felesége, akit otthagyott, szép asszony volt, de szelíd természetű és erősen önző.
Szerző: Kosztolányi Dezső | Előadja: GyuFa
Megjelent: Kosztolányi Dezső összes novellája. Helikon, Budapest, 1994
A felvétel készült: 2011. február 15.
A szöveg elérhető a MEK-en: http://mek.niif.hu/00700/00746/00746.htm#4
Játékidő: 00:15:50 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo
Fehéren sütött a nap. Mint amikor éjjel fényképeznek és villanóport gyújtanak, úgy izzott a balatoni fürdőhely a verőfényben. A meszelt kunyhók, a kukoricagórék, a homok keretében minden fehérnek látszott. Még az ég is. Az akácfák poros lombja pedig olyan fehér volt, akár az írópapír. Fél háromra járt. Suhajda ezen a napon korán ébredt. Lejött a tornác lépcsőjéről, a nyaraló udvarában levő parasztkertbe…
Szerző: Kosztolányi Dezső | Előadja: GyuFa
Megjelent: Kosztolányi Dezső összes novellája
Helikon, Budapest, 1994
A felvétel készült: 2011. február 13.
A szöveg elérhető a MEK-en: http://mek.oszk.hu/00700/00747/00747.htm#12
Játékidő: 00:12:13 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo
Egy tízéves kisfiú bemegy a hivatalba, s az illeték-osztályon megkeresi édesapját. Életében először jár itt, ám nagyot csalódik. Édesapja egy eldugott sarokban, egy kicsinyke asztalnál végzi igen fontos hivatali munkáját. Közli vele, hogy a kamrakulcsért jött, mert azt édesanyja otthon nem találja. Mialatt Takács István előkotorja zsebeiből a kamrakulcsot, felettesének és munkatársainak jelenlétében megszidja fiát, s pusztán azért, mert zavarni merte munkájában, elmondja róla, hogy hanyag, lusta, rossz tanuló.
Azt mondják, hogy a birka tudatlan állat, és nem ismeri ki magát a világi forgalomban. Ez lehetséges, de nem mindig igaz a vélekedés. A birka ugyan gyámoltalan, s olykor, ha kalandvágyó kedvei vannak, úgy nekiindul a világnak, mint a Döme kutyája, amely tudvalevőleg a világ végének a fölkeresésére indult meg annak idején, de csak a második faluig jutott el, mert már ott is jó helyre talált, s nem ment vissza Döméhez, aki mindig csak szemmel tartotta, de ennivalót nem adott neki.
Szerző: Kosztolányi Dezső | Előadja: GyuFa
Megjelent: Pesti Hirlap, 1932. november 27. | A felvétel készült: 2012
Játékidő: 00:08:16 | Bitráta: 56-128 kbps / 44 kHz / stereo
Munkád kitűnő. Talán csak egyet kifogásolnék. Néha túlságosan kielégít. Jobb volna, ha kissé éhesen bocsátanál el. Az írást is akkor kell abbahagyni, mint az evést: amikor leggjobban esik. Tehát ahol szükségét látod, húzz egyet-mást. Hogy mit? Ilyesmire bajos felelni. A mi mesterségünkben rombolni annyi, mint alkotni.
Szerző: Bródy Sándor | Előadja: GyuFa
Megjelent: Gozsdu Elek – Petelei István – Bródy Sándor: Nemes rozsda – válogatott elbeszélések. Interpopulart, Szentendre, 1995 | A felvétel készült: 2012
A szöveg elérhető a MEK-en: http://mek.oszk.hu/01000/01061/
Játékidő: 00:12:08 | Bitráta: 56-128 kbps / 44 kHz / stereo
Fent a hegyen, Fedémesen, polyák ulánusok éppen akkor cselekedték meg, hogy szerdán reggel jó korán, lóval, munícióval, mindennel kivonultak az exercirplacra, és délelőtti harangszóra már az egész falu lángban állott. A hegyaljában, a Bikken keresztül átvilágított a rettenetes fény egész Szépasszonyfalváig. Itt a matyók sűrűen hányták magukra a keresztet, s az asszonyok – ámbár csak szerda volt – töltött káposztával laktatták a katonáikat. Csak el ne menjenek.
