Magyar klasszikusok válogatott művei II.

Szerkesztő: Ambrus Attila József (1967-    ) | Előadják többen
A felvétel készült: Magánkiadás, Pécs, 2013
Játékidő: 5 óra | Bitráta: 112-192 kbps / 44 kHz / stereo
Winamp lejátszóval is meghallgatható: menu.m3u
A fájlok letölthetőek: Archive.org/details/MagyarKlasszikusokVlogatottMveiII
Copyright: Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 HUN (CC BY-NC-SA 2.5 HU)
Megjegyzés: Kereskedelmi forgalomba nem kerül (Open Access dukumentum)

Az elhangzott művek megjelenési adatai:

0. Impresszum
1. Rákosi Viktor: Sáskajárás. In: Rákosi Viktor: Kis emberek világa. Révai Testvérek, Budapest, 1911, 1-12. o.
2. Krúdy Gyula: Madame Louise délutánjai. A Hét, Budapest, 1907. szeptember 22., 1907. október 27. (2 folytatásban)
3. Rákosi Viktor: Javított és bővített sáskajárás. In: Rákosi Viktor: Kis emberek világa. Révai Testvérek, Budapest, 1911, 13-19. o.
4. Kosztolányi Dezső: Egy és más az írásról. Pesti Hírlap, 1932. november 27.
5. Rákosi Viktor: A sáskajárás vége. In: Rákosi Viktor: Kis emberek világa. Révai Testvérek, Budapest, 1911, 20-28. o.
6. Krúdy Gyula: Magyar író karácsonya. A Reggel, Budapest, 1922. december 27.
7. Tömörkény István: Az öreg Weisz haragszik. Magyarország, 1916/287. sz.
8. Krúdy Gyula: Téli szelek. Fővárosi Lapok, Budapest, 1899. január 29.
9. Bródy Sándor: Kaál Samu. In: Bródy Sándor: Rejtelmek I. köt., Magyar Nyomda, Budapest, 1894. 119-130. o.
10. Ady Endre: A Török menyasszonya. In: Ady Endre: Sápadt emberek és történetek. Wodianer, Budapest, 1907. 24-27. o.
11. Krúdy Gyula: Középkori álom. Pesti Napló, Budapest, 1906. december 19.
12. Cholnoky Viktor: A konyháról. In: Cholnoky Viktor: Kaleidoszkop. Az “Élet” Irodalmi és Nyomda Részvénytársaság, Budapest, 1914. 48-53. o.
13. Tömörkény István: A barom körül. Új Idők, 1913/14. sz.
14. Gárdonyi Géza: Néha az ember feledékeny. In: Gárdonyi Géza: Messze van odáig. Dante, Budapest, 1926. 145-151. o.
15. Krúdy Gyula: Jézuska csizmája. Új Idők, Budapest, 1908. február 16.
16. Tömörkény István: Csata a pitvarban. Pesti Hírlap, 1903/116. sz.
17. Krúdy Gyula: Karácsony este. Magyarország. Budapest, 1922. december 24.
18. Kosztolányi Dezső: Szemetes. In: Kosztolányi Dezső: Béla, a buta. Athenaeum, Budapest, 1920, 69-76. o.
19. Ady Endre: A nyomorék Tar Pista. In: Ady Endre: Sápadt emberek és történetek. Wodianer, Budapest, 1907. 46-49. o.
20. Kosztolányi Dezső: Esti megtudja a halálhírt. MTA Kézirattár, Piszkozat: MS 4613/7; Tisztázat: MS 4613/8, 1930
21. Tömörkény István: Vita a kutya miatt. Magyarország, 1916/148. sz.
22. Kosztolányi Dezső: Világ vége. Pesti Hírlap Vasárnapja. 1935. október 13., 41. sz., 3-4. o.

00. Impresszum, megjelenési adatok (Előadja a szerkesztő: Ambrus Attila József)

301. Rákosi Viktor: Sáskajárás (Előadja: Engler József)

02. Krúdy Gyula: Madame Louise délutánjai (Előadja: Ambrus Attila József)

03. Rákosi Viktor: Javított és bővített sáskajárás (Előadja: Engler József)

04. Kosztolányi Dezső: Egy és más az írásról (Előadja: Fábián György)

05. Rákosi Viktor: A sáskajárás vége (Előadja: Engler József)

06. Krúdy Gyula: Magyar író karácsonya (Előadja: Ambrus Attila József)

07. Tömörkény István: Az öreg Weisz haragszik (Előadja: Engler József)

08. Krúdy Gyula: Téli szelek (Előadja: Ambrus Attila József)

09. Bródy Sándor: Kaál Samu (Előadja: Fábián György)

10. Ady Endre: A Török menyasszonya (Előadja: Engler József)

11. Krúdy Gyula: Középkori álom (Előadja: Ambrus Attila József)

12. Cholnoky Viktor: A konyháról (Előadja: Engler József)

13. Tömörkény István: A barom körül (Előadja: Fábián György)

14. Gárdonyi Géza: Néha az ember feledékeny (Előadja: Engler József)

15. Krúdy Gyula: Jézuska csizmája (Előadja: Ambrus Attila József)

16. Tömörkény István: Csata a pitvarban (Előadja: Engler József)

17. Krúdy Gyula: Karácsony este (Előadja: Ambrus Attila József)

18. Kosztolányi Dezső: Szemetes (Előadja: Engler József)

19. Ady Endre: A nyomorék Tar Pista (Előadja: Engler József)

20. Kosztolányi Dezső: Esti megtudja a halálhírt (Előadja: Ambrus Attila József)

21. Tömörkény István: Vita a kutya miatt (Előadja: Engler József)

22. Kosztolányi Dezső: Világ vége (Előadja: Ambrus Attila József)

Magyar klasszikusok válogatott művei I.

Szerkesztő: Ambrus Attila József (1967-    ) | Előadják többen
A hangoskönyv elérhető a MEK-en: Mek.oszk.hu/10600/10679/
A felvétel készült: Magánkiadás, Pécs, 2011
Játékidő: 02:02:23 | Bitráta: 96 kbps / 32 kHz / stereo
Winamp lejátszóval is meghallgatható: menu.m3u
A fájlok letölthetőek: Archive.org/details/MagyarKlasszikusokVlogatottMveiI
Copyright: Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 HUN (CC BY-NC-SA 2.5 HU)
Megjegyzés: Kereskedelmi forgalomba nem kerül (Open Access dukumentum)

Abban az időben, mikor Hóbiárt basa volt a polgármester Szegeden, két igen nagyeszű ember élt a városban. Természetesen papucsosmester volt mind a kettő, csakhogy az egyik a törököknek csinálta a papucsot, a másik a magyaroknak. A törököt hívták Ali Patlidzsánnak, a magyart hívták Pali Pál Istvánnak…

01. Móra Ferenc: Az asszonyok tüköréből (Előadja: Engler József)

02. Mikszáth Kálmán: A kruseviczai ütközet (Előadja: Engler József)

03. Kosztolányi Dezső: Fürdés (Előadja: Fábián György)

04. Mikszáth Kálmán: Az Isten hóna alatt (Előadja: Engler József)

05. Csáth Géza: Anyagyilkosság (Előadja Fábián György)

06. Mikszáth Kálmán: Az ügyesbajos ember (Előadja: Engler József)

07. Kosztolányi Dezső: A kulcs (Előadja: Fábián György)

08. Tömörkény István: Értetlenek az emberek (Előadja: Engler József)

09. Arany János: A rab gólya (Előadja: Sztakó Krisztina)

10. Mikszáth Kálmán: A kaszát vásárló paraszt (Előadja: Engler József)

11. Mikszáth Kálmán: Szegény Gélyi János lovai (Előadja: Fábián György)

12. Gárdonyi Géza: Oláhországi történetke (Előadja: Engler József)

13. Mikszáth Kálmán: Bede Anna tartozása (Előadja: Nagy Tibor)

14. Karinthy Frigyes: Pékmester (Előadja: Engler József)

15. Gárdonyi Géza: Karácsonyi ének (Előadja: Amortours)

D’Orta, Marcello: Meséld el röviden a legkedvesebb filmed tartalmát

Szerző: D’Orta, Marcello (1953-    ) | Fordító: Magyarósi Gizella | Előadja: GyuFa
Megjelent: D’Orta, Marcello: Én, reméljük, megúszom – Nápolyi elemisták dolgozatai Marcello D’Orta tanító gondozásában. Európa Könyvkiadó Budapest, 1991
A szöveg elérhető a WEB-en: Www.grunwald.hu
A felvétel készült: 2012 | Játékidő: 00:06:05 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / mono

Az én legkedvesebb filmem röviden pont tegnap ment a moziban, az a címe hogy „Odüsszeia”. Most akkor elmesélem. Volt egyszer egy Odüsszeusz, aki fölgyújtotta Tróját. Bevetette a falovas cselt és mindenkit megölt. Avval a háborunak vége lett és neki haza kellett menni.

A kisdiáknak vannak gondolatai. Mindenféle gondolatai, okosak meg képtelenek. A maga kis világában többnyire a helyükön vannak. A kisdiáknak van szeme. Úgy lát vele, ahogy neki kell. Füle is van, azt hallja vele, amire szüksége van. De mi történik, ha gondolkodása, látása, hallása kénytelen a felnőtek világához igazodni? Egyszerre minden kisiklik, eltorzul, kilódul a helyéből. A kisdiákkal az iskolában dolgozatot íratnak. A dolgozat címe a felnőttek eszéhez igazodik. A kisdiák meg mondja a magáét. Próbálja összecsirizelni törmelékismereteit. Nem azt mondja, amit kell, hanem, amit tud. A nagyok világa meg a kicsik világa egymásba tolakszik. S ez ellenállhatatlanul humoros. Karinthy tudta ezt: zseniális hamisítványt írt a Tanár úr kéremben. Ebben a könyvben igazi dolgozatok vannak. Nápoly környéki gyerekek írták. Náluk különbet Karinthy se tudott. De kificamodott mondataik, kancsal látásuk, meghökkento igazmondásuk nemcsak viharos jókedvre derítik az olvasót. Be kell látnia, az együgyü fejekben valami romlatlan bölcsesség is fészkel.

D’Orta Marcello: Meséld el röviden a legkedvesebb filmed tartalmát — Előadja: GyuFa

D’Orta, Marcello: Melyik korban szeretnél élni?

Szerző: D’Orta, Marcello (1953-    ) | Fordító: Magyarósi Gizella | Előadja: GyuFa
Megjelent: D’Orta, Marcello: Én, reméljük, megúszom – Nápolyi elemisták dolgozatai Marcello D’Orta tanító gondozásában. Európa Könyvkiadó Budapest, 1991
A szöveg elérhető a WEB-en: www.grunwald.hu
A felvétel készült: 2012 | Játékidő: 00:03:52 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / mono

Én a kőkorszakban szeretnék élni és bunkóval dobálózni. Abban az időben ugyanis sokat harcoltak. Ha te az egyik törzshöz tartoztál , egy másik ember meg egy másik törzshöz tartozott és az uton összefutottak, akkor ahogy meglátták egymást már ütöttek is. A kor fegyvere a kőbalta volt, és akinek nem volt, annak befellegzett , mert bunkó nélkül nem lehetett védekezni.Akinek nem volt bunkója, az ütött, rugott, fejelt, köpködött, ugy védekezett. De a végén igyis ugyis meghalt. A kőkorszakban folyton kitörtek a vulkánok, rengett a föld, az állatok fölfalták egymást akkor is ha már jól voltak lakva, és mindig rossz idő volt.

D’Orta Marcello: Melyik korban szeretnél élni? — Előadja: GyuFa

Verlaine, Paul: Őszi chanson – Chanson d’automne

Szerző: Verlaine, Paul (1844-1869) | Fordító: Tóth Árpád (1886-1928) | Előadja: GyuFa
Az eredeti vers elérhető a WEB-en: Enciklopedia.fazekas.hu
Zene: Jonsi and Alex – Riceboy Sleeps (2009)
A francia felolvasás: Youtube.com
A felvétel készült: 2012 | Játékidő: 00:02:03 | Bitráta: 96-128 kbps / 44 kHz / stereo

Ősz húrja zsong, / jajong, busong / a tájon / s ont monoton / bút konokon / és fájón. // S én csüggeteg, / halvány beteg, / míg éjfél / kong, csak sirok, / s elém sok / tűnt kéj kél. // Óh, múlni már / ősz! hullni már / eresszél! / Mint holt avart, / mit felkavart / a rossz szél…

Les sanglots longs / Des violons / De l’automne / Blessent mon coeur / D’une langueur / Monotone. // Tout suffocant / Et blême, quand / Sonne l’heure, / Je me souviens / Des jours anciens / Et je pleure // Et je m’en vais / Au vent mauvais / Qui m’emporte / Deçà, delà, / Pareil à la / Feuille morte.

Takáts Sándor: Bajvívó magyarok (Részletek)

Szerző: Takáts Sándor | Előadja: GyuFa
Megjelent: Takáts Sándor: Bajvívó magyarok – képek a törökvilágból. Móra, Budapest, 1963
A felvétel készült: 2012. szeptemberében
A szöveg elérhető a (MEK): http://mek.oszk.hu/03500/03597/03597.htm#3
Játékidő: 00:02:54 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / mono

A török-magyar érintkezés nagy hatással volt a festői magyar viselet kifejlődésére is. Bizony ma már kevesen sejtik, hogy az úgynevezett magyar díszruha legnagyobb részt török eredetű! A prémes és zsinóros mentét a törökök viselték, s a mieink tőlük vették át.