Mindenkinek van hangja! Olvass fel Te is!

Önkéntes felolvasások weblapja. Csatlakozz!

Posts Tagged ‘Bakonyi Orsolya’

Tabi László: A ​négy kísértés

Posted by ambrusa - 2020. február 09.

Szerző: Tabi László (1910-1989) | Előadja: Bakonyi Orsolya | A felvétel készült: 2019. december 29.
Megjelenés: Szépirodalmi, Budapest, 1959
Játékidő: 04:52:13 (293 perc) | Bitráta: 192 kbps / 44 kHz / mono
Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu.m3u
A hangoskönyv letölthető egyben: .zip (398,8 Mb)
Megjegyzés: OPEN ACCESS – A hangoskönyv a „Látássérült Emberek Megsegítésére” c. projekt keretében készült. A Hangoskönyv szabadon letölthető és változtatás nélkül terjeszthető, de kereskedelmi forgalomba nem hozható!

Tabi László: A ​négy kísértés - Hangoskönyv (Előadja: Bakonyi Orsolya)

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Micike… vagyis, hogy volt régen nagyon sok Micike, kedvesek, álmodozók, és egy kicsit hazudósok is, egy ilyen Micike beszéli el személyesen, ártatlanul ravaszkodón, az öntudatlan önleplezés mulatságos színezetében, mozgalmas ifjúságát, csodálatos nagy kalandjait. Káprázatos karrierek és nagy felsülések álom- és valóságvilága váltogatják egymást Micike színes történeteiben, míg aztán végül, ahogyan illik is, a józan, dolgos, de örömben, jókedvben nem szegény munkásélet útjára kanyarodik a mese. Micike: a kispolgári álmok és illúziók régi hősnője, de “ma is vannak Micikék”, ezért nem pusztán a múlt szatirikus-mulatságos tükre a regény, hanem megszívlelendő kritika és tanulság a jelen számára is.

Első kísértés — Milyen bonyodalmakkal jár az, ha véletlenül hozzájutunk egy valódi hermelin kepphez? | Második kísértés — Hircsák Mici arról mesél, mi történik, ha véletlenül riport jelenik meg velünk a Színházi Kurírban és nálunk marad egy hamis nyakék. | Harmadik kísértés — Hircsák Mici megkapja a magyar világfilm-produkció főszerepét és Pipike sírva fakad. | Negyedik kísértés — Hircsák Mici részt vesz a Modern Bálon és összetévesztik egy kémnővel, de megtudjuk miért lehet szeretni Tibort.

Olvass tovább »

Posted in lányregény, ponyva, video | Címkézve: , , , | 2 hozzászólás »

Szente B. Levente: Az első éj

Posted by ambrusa - 2019. június 05.

Szerző: Szente B. Levente | Előadja: Bakonyi Orsolya | A felvétel készült: 2019. június 5.
Megjelent: Sziget Ifjúsági és Tanácsadó Iroda, Székelykeresztúr, 1996 | Játékidő: 00:13:51 (14 perc) | Bitráta: 192 kbps / 44 kHz / mono
Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu.m3u
A hangoskönyv letölthető egyben: .zip (22,5 Mb)
„…E látvány az embernek fájdalom, mert az állattal szemben ember voltával kérkedik, s annak boldogságára mégis féltékenyen tekint – hiszen egyedül ezt akarja: élni az állathoz hasonlóan, nem életuntan és fájdalmak között. S mégis hiába akarja, mert nem úgy akarja, ahogy az állat. Meg is kérdi egyszer az ember az állatot: miért csak bámulsz rám? Az állat akar is felelni, akarja mondani: onnan van ez, hogy mindig nyomban elfelejtem, amit mondani akartam – ekkor azonban ezt a választ is elfelejtette és hallgatott; úgyhogy az ember csak álmélkodott rajta. De álmélkodik önmagán is, hogy nem tudja a feledést megtanulni, s mindegyre a múlton csügg: bármily messzire, bármily sebesen fusson is, a lánc vele fut.” (Friedrich Nietzsche)
Megjegyzés: OPEN ACCESS – A hangoskönyv a „Látássérült Emberek Megsegítésére” c. projekt keretében készült. A Hangoskönyv szabadon letölthető és változtatás nélkül terjeszthető, de kereskedelmi forgalomba nem hozható!
Hangoskönyvünket a Magyar Elektronikus Könyvtár is átvette: Mek.oszk.hu/19400/19472

Szente B. Levente: Az első éj (Előadja: Bakonyi Orsolya)

Olvass tovább »

Posted in szépirodalom, video | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem

Posted by ambrusa - 2019. március 08.

Szerző: Karinthy Frigyes (1887-1938) | Előadja: Bakonyi Orsolya | A felvétel készült: 2019. március 8.
Hangoskönyves megjelenés: Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem. Magánkiadás, Pécs, 2019
Felelős szerkesztő és kiadó: Ambrus Attila József | ISBN 978-615-81221-0-8
Hangoskönyv a MEK-ben: Mek.oszk.hu/19100/19144 | Szöveg a MEK-ben: Mek.oszk.hu/00700/00719
Játékidő: 02:22:47 (143 perc) | Bitráta: 192 kbps / 44 kHz / mono
Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu.m3u
A hangoskönyv letölthető egyben: .zip (198,3 Mb)
Megjegyzés: OPEN ACCESS – A hangoskönyv a „Látássérült Emberek Megsegítésére” c. projekt keretében készült. A Hangoskönyv szabadon letölthető és változtatás nélkül terjeszthető, de kereskedelmi forgalomba nem hozható!

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem - Hangoskönyv (Előadja: Bakonyi Orsolya)

A Tanár úr kérem Karinthy egyik legjelentősebb műve, korai írói korszakából származik. Részletekben készült karcolatfűzér, mint az Így írtok ti. Első megjelenése óta változatlan gyönyörűséget szerez felnőtt és fiatal új meg új nemzedékének. A kötet alaphangulatát a Bevezetés édesbús nosztalgiája üli meg. Az író a képzelet és valóság rendjét megfordítva tér vissza a gyermekkorhoz. A karcolatok azt elevenítik meg, ami a diákkorban kedély és humor és emlék és szép fiatalság: a nagy ugratások fékeveszett röhögését (Röhög az osztály), a kamaszkor lelkes, gyermekes álmait (Lógok a szeren), a kamaszfiúk szemével nézett lányokat (A lányok) és a csodákat ígérő tudományt (Kísérletezem). A kötet másik rétege az Így írtok ti-vel rokon: a stílus bravúrja ismertet rá mindenkit a jótanuló és a rossztanuló feleletének, dolgozatának, a kisdiáknapló bájos esetlenségének örökemberi tipikusságára. A műfaj törvénye a rövidség és a tömör jellemzés bűvészmutatványait hozza ki Karinthyból, egy-két mondattal életre tudja kelteni figuráit és helyzeteit: a „bukott férfit”, és a tanár urat, aki elbuktatta, az elkésés, a tankönyvelkótyavetyélés, a bizonyitványmagyarázat és a gyermekhazugság lélektanát. A kötet a világirodalomnak ahhoz a ritka rétegéhez tartozik, amelyet felnőtt és gyerek egyforma örömmel vesz kézbe, s aki gyermekkorában már olvasta, szívesen olvassa felnőttfejjel is újra. (Legeza Ilona)

Olvass tovább »

Posted in humor, klasszikus, szépirodalom, video | Címkézve: , , , | Leave a Comment »

Szei Sónagon: Párnakönyv

Posted by ambrusa - 2018. április 26.

(Japán irodalmi naplók a X – XI. századból)
Szerző: Szei Sónagon | Szerkesztő: Tőkei Ferenc | Fordítók: Philipp Berta, Holti Mária
Megjelent: Európa Könyvkiadó, Budapest 1966. | Előadja: Bakonyi Orsolya
A felvétel 2018. március 18-án készült!

Tartalom:

(1) [Youtube] Szei Sónagon: Párnakönyv (Makura no szósi)
(2) [Youtube] Ismeretlen szerző: Iszei történetek (Isze monogatari)
(3) [Youtube] Micsicuna anyja: Ökörnyál napló (Kagero nikki)
(4) [Youtube] Takaszuke leánya: Szarasina naplója (Szarasina nikki)

A Párnakönyv (Makura no szósi) Szei Sónagon japán udvarhölgy naplója a 990-es évekből és az 1000-es évek elejéről. Költőisége irodalmi jelentőségűvé teszi ezt az egyik legrégebbről fennmaradt, prózában írott japán művet. Szei Sónagon naplójában szabályos listákat vezet arról, hogy mit tart kellemesnek vagy kellemetlennek, csípős nyelvű leírásait udvarhölgytársairól, érdekes udvari eseményekről is listák formájába önti. (Forrás: Wikipédia)

Iratkozz fel a youtube csatornára: Bakonyi Orsolya

Posted in klasszikus, szépirodalom, video | Címkézve: , , , | 2 hozzászólás »

Karinthy Frigyes: A “kergék” képkiállítása

Posted by ambrusa - 2017. április 05.

Narrátor: Bakonyi Orsolya | A felvétel készült: 2017. április 5.
Játékidő: 00:07:05 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo
„Végre rájött a kezdő iró, hogy az érvényesülés egyetlen módja nem a műirás, hanem a műbirálat.”

Youtube csatornák:
Bakonyi Orsolya | Mindenkinek van hangja!

Posted in humor, klasszikus, szépirodalom | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Karinthy Frigyes: Megszólal a telefon

Posted by ambrusa - 2016. június 29.

Szerző: Karinthy Frigyes (1887-1938) | Előadja: Bakonyi Orsolya
Megjelent: Urbán László (szerk): Megszólal a telefon – magyar írók a telefonról. Palatinus, Bp., 1998
Szöveg a weben: Users.atw.hu
A felvétel készült: 2016 | Játékidő: 00:06:58 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo

Nagyon untam magam. Az ablaknál álltam, és figyeltem az utcát, de nem volt rajta mit figyelni. Szemben, a szűk utca túlsó oldalán, háromemeletes ház — nézzük, mi van rajta látnivaló. A második emelet három ablaka balról leeresztett vasrolókkal szomorkodik: innen már nyaralni mentek. De nicsak, ott a másik szárnyon élnek még — a nyitott ablak elől elhúzták a függönyt —, mi van odabent? Egy bőrkarszék az ablak előtt, távolabb könyvszekrény. Nagy íróasztal. Az íróasztal előtt korpulens, középkorú ember, úgy látszik, írt valamit, most álmatagon hátradől, és az orrát piszkálja. Ejnye, ki lehet ez az ember? Mit írhat, és mit gondol magában, és miért piszkálja az orrát? Igaz, hogy nem muszájna odanézni, de viszont mi joga van ennek az embernek ahhoz, hogy a térnek pont azt a helyét tegye számomra sérelmessé, ahol van, és én oda ne nézhessek. Milyen borzasztó, hogy nem adhatom tudtára, hogy társaságban van, nem egyedül, és hogy figyelik. Persze átkiabálni nem lehet, ahhoz messze is van, meg még megsértődik. Messze van, azazhogy!… Ejnye, ejnye. Ez egy furcsa ötlet.

 

Posted in klasszikus, szépirodalom | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Leacock, Stephen: Hogyan kell pénzt kölcsönkérni?

Posted by ambrusa - 2016. január 30.

Szerző: Leacock, Stephen (1869-1944) | Fordító: Karinthy Frigyes et al.
Előadja: Bakonyi Orsolya és TeddyTed [Engler József]
Megjelent: Leacock, Stephen: Rosszcsirkeff Mária és társai. Európa, Budapest, 1985
A felvétel készült: 2011 és 2016 | Játékidő: 00:14:50 és 00:13:57 | Bitráta: 96-128 kbps / 44 kHz / stereo

Szoktál-e tulajdon arcodba nézni a tükörből? Nem?! Csodálom. Én szoktam. Néha órákig állok a tükör előtt, és kémlelem az arcom. Felfelé fordítom, és úgy vizsgálom… Néha egészen megfordítom, a kezeimre állok, és úgy nézem. Megpróbálom megfejteni, mit jelent… Néha a pamlagra vetem magam, és arcomat a vánkosokba temetem. Tizenhét éves vagyok. Leszek-e valaha hetvenhét? Ó… Leszek-e hatvanhét?… Vagy negyvennyolc? – Hatvanhétbe kiegyeznék, de a negyvennyolcból nem engedek…?

Leacock, Stephen: Hogyan kell pénzt kölcsönkérni? (Előadja:TeddyTed [Engler József])

Ha valaki netán ráismerne: igen, a hang Karinthy Frigyesé, aki 1927-ben ismertette meg a magyar olvasókat Stephen Leacockkal, ezzel a hozzá lélekben igen közel álló kanadai humoristával. Kötetünk a Karinthy-életműnek immár szerves részévé vált Leacock-fordítások – vagy inkább átköltések – mellett bőséges válogatást kínál a jeles író novelláiból, humoreszkjeiből, stílusparódiáiból. Álljon itt ízelítőül néhány cím: Hogyan kell pénzt kölcsönkérni; A munka hőse avagy nemes úr a darócnadrág alatt; A Jézuska tévedése; Sikertörténetek; Mr. Juggins visszamenőleges életmódja; Melpomenus Jones iszonyú tragédiája – és így tovább!

Leacock, Stephen: Hogyan kell pénzt kölcsönkérni? (Előadja: Bakonyi Orsolya)

Iratkozz fel a youtube csatornára: Bakonyi Orsolya

 

Posted in humor, szépirodalom | Címkézve: , , , , | Leave a Comment »

A tehetségen túl – Beszélgetés Bakonyi Orsolya előadó- és képzőművésszel

Posted by ambrusa - 2016. január 06.

Egész véletlenül találtam rá az interneten barangolva. A youtube-csatornán éppen irodalmi munkatársunk Mester Györgyi egyik művét adta elő. Magával ragadott az előadásmódja, napokra a hatása alá kerültem. Nem sokkal ezután kerestem meg őt, emailben, és ő szívesen vállalkozott egy interjúra. A személyes találkozás a távolság miatt sajnos nem jöhetett létre (bár én sokkal jobban szeretem a személyes, találkozós, „régimódi” interjúkat), de a beszélgetés, még ha virtuális módon is, legnagyobb örömömre mégis megvalósulhatott. Mint kiderült, Bakonyi Orsolya nemcsak az előadásaiban nyújt felejthetetlen élményt, hanem a képzőművészetben is érdekes alkotásai születnek.

Tovább a cikkre >>>

Poda Erzsébet: A tehetségen túl - Beszélgetés Bakonyi Orsolya előadó- és képzőművésszel (Forrás: baratno.com)

Poda Erzsébet: A tehetségen túl – Beszélgetés Bakonyi Orsolya előadó- és képzőművésszel (Forrás: baratno.com)

 

Posted in cikk, hír | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Tolsztaja, Tatyjana: Tűz és por

Posted by ambrusa - 2015. augusztus 25.

Szerző: Tolsztaja, Tatyjana (1951-) | Előadja: Bakonyi Orsolya
Megjelent: Tolsztaja, Tatyjana: Mamutvadászat, Európa, 1992
A felvétel készült: 2015 | Játékidő: 00:41:04 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo

Tatyjana Tolsztaja elbeszélései nem azért vagy nem csak azért jók, mert bennük az orosz és európai kispróza jelentős művelőinek hatása felfedezhető. Tolsztaja elbeszélései nagyon jellegzetes, egyéni világot tárnak az olvasó elé. A legtöbb mai szerzővel ellentétben az írónő írásaiban nem találunk közvetlen utalásokat a közelmúlt vagy napjaink orosz viszonyaira; ha ebből valami megjelenik nála, az sokkal inkább általában véve a valóság nyomasztó mivoltának bemutatása céljával történik. Tatyjana Tolsztaja ugyanis műveiben felépít egy olyan, alapjában véve a romantikus kettéosztottságot mutató világot, amelyben képzelet és valóság, álomvilág és ébrenlét jól elkülöníthetően ellenpontozódik, ugyanakkor elválaszthatatlanul össze is fonódik. Ebben a különválásban-összetartozásban a valóság világa mindig nyomasztó, sekélyesen kiábrándító, visszataszító. A képzelet, az álmok világát viszont olyan egyéniségek képviselik, akik valamilyen szempontból nem teljes jogú tagjai a társadalomnak: őrültek, különcök, gyerekek. Ennek következtében a képzelet világa – a romantikus világlátástól eltérően – szintén kap valami szánalmasan groteszk jelleget. Jó példa lehet erre a Tűz és por (Ogony i pil’) című elbeszélés, amelynek féleszű hősnője, Szvetlana, más néven Pipka bolond meséit a társaság nem hiszi el, mindenki csak nevet azon a fantasztikus földrajzon, ami történetei keretéül szolgál: “Urálnak a Kaukázust nevezte, Bakut pedig a Fekete-tenger partjára helyezte.”

Posted in klasszikus, lányregény, szépirodalom | Címkézve: , , , | Leave a Comment »

Puig, Manuel: Rúzsos kis ajkak

Posted by ambrusa - 2014. december 12.

Szerző: Manuel Puig (1932-1990) | Előadja: Bakonyi Orsolya
Megjelent: Puig, Manuel: Rúzsos kis ajkak. Európa, Budapest, 1974
Zene: Osvaldo Pugliese y su Orqesta: Zum | A felvétel készült: 2012
Játékidő: 00:41:22 | Bitráta: 192 kbps / 44 kHz / stereo
Megjegyzés: 13. fejezet | Vaklap: .mp3

A regény színhelye az isten háta mögötti argentin kisváros, amely sivárságával, társadalmi kötöttségeivel és szűkre szabott lehetőségeivel elposványosít értelmet és érzelmet, s amelynek szánalmas kisszerűségéből a hollywoodi szuperprodukciók “csodájához” vagy a filléres regények, folytatásos rádiójátékok, édes-bús dalok, szívet tépő tangók együgyű látszatvilágához, a giccs nyújtotta olcsó élvezetekhez, silány örömökhöz vezet a menekülés útja. Puig rendkívüli nyelvi leleménnyel rajzolja meg a kispolgári gondolat és érzelemvilágot, és fest groteszk tragikus-komikus képet a kényszerű giccsbe-menekvésről s a giccs táplálta kispolgári ízléstelenségről.

Puig Manuel: Rúzsos kis ajkak (Előadja: Bakonyi Orsolya)

Posted in szépirodalom | Címkézve: , , | 2 hozzászólás »

Leacock, Stephen: Hogyan mutassunk be két embert egymásnak

Posted by ambrusa - 2014. november 25.

Szerző: Leacock, Stephen (1869-1944) | Előadja: Bakonyi Orsolya
Fordította: Szinnai Tivadar (1894-1972)
Megjelenés: Rosszcsirkeff Mária és társai. Európa, Budapest, 2002
ISBN: 978-963-076-692-0 | A felvétel készült: 2014
Zenei betét: Scott Joplin: Reflection Rag | Játékidő: 00:11:51 (12 perc)
Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu.m3u
Bitráta: 192 kbps / 44 kHz / stereo | Megjegyzés: Kereskedelmi forgalomba nem kerül!

A szerző (1869-1944) tudós kanadai közgazdászprofesszor volt, számos súlyos művet írt, a közönség azonban, ahogy az már lenni szokott, csak a humoreszkjeire emlékszik. Leacock humoreszkjei az amerikai élet (és irodalom, művészet, szélhámosság, kereskedelem és minden más) maró szatírái. Helyenként döbbenetesen aktuálisak. Meglehetősen cinikusak is természetesen.

Leacock, Stephen: Hogyan mutassunk be két embert egymásnak (Előadja: Bakonyi Orsolya)

Posted in klasszikus, lányregény, szépirodalom | Címkézve: , , , | Leave a Comment »

Leacock, Stephen: Patinás leányságom

Posted by ambrusa - 2014. október 23.

Szerző: Leacock, Stephen (1869-1944) | Előadja: Bakonyi Orsolya
Fordította: Szinnai Tivadar (1894–1972)
Megjelenés: Rosszcsirkeff Mária és társai. Európa, Budapest, 2002, 155-177. o.
ISBN: 978-963-076-692-0 | A felvétel készült: 2014
Zenei betét: Scott Joplin: Stoptime Rag | Játékidő: 00:37:31 (38 perc)
A hangoskönyv letölthető (data.hu): .ZIP
Bitráta: 192 kbps / 44 kHz / stereo | Megjegyzés: Kereskedelmi forgalomba nem kerül!

A szerző (1869-1944) tudós kanadai közgazdászprofesszor volt, számos súlyos művet írt, a közönség azonban, ahogy az már lenni szokott, csak a humoreszkjeire emlékszik. Leacock humoreszkjei az amerikai élet (és irodalom, művészet, szélhámosság, kereskedelem és minden más) maró szatírái. Helyenként döbbenetesen aktuálisak. Meglehetősen cinikusak is természetesen.

Leacock, Stephen: Patinás leányságom (Előadja: Bakonyi Orsolya)

Posted in klasszikus, lányregény, szépirodalom | Címkézve: , , , | Leave a Comment »

Karinthy Frigyes: Na végre egy egészen könnyű kis futó viszonyt fogok kötni

Posted by ambrusa - 2014. április 26.

Szerző: Karinthy Frigyes (1887-1938) | Előadja: Bakonyi Orsolya
Megjelent: Karinthy Frigyes: Görbe tükör. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1975
Szöveg a MEK-ben: Mek.oszk.hu/05600/05645/05645.htm#4
MEK-es hangos (MVGYOSZ) változat: Mek.oszk.hu/04700/04788/mp3/2719af002_02.mp3
A felvétel készült: 2014 | Játékidő: 00:10:46 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo

Nov. 4. …ja igaz, azonkívül ma a kávéházban egy szép kövér nő volt hozzám nagyon jóindulatú, na tessék, milyen szerencsém van. Olyan jó, érzéki bestia lehet, hosszú körmei vannak, amiket belesüllyesztett a tenyerembe, és barna szemekkel epedőn rám nézett. Na végre egy egészen könnyű kis futó viszonyt fogok kötni. Holnap. Nnna.

Posted in humor, klasszikus, szépirodalom | Címkézve: , , | 2 hozzászólás »

Rideg Sándor: Indul a bakterház (Részlet)

Posted by ambrusa - 2012. november 22.

Szerző: Rideg Sándor (1903-1966) | Előadja: Bakonyi Orsolya
Megjelent: Rideg Sándor: Indul a bakterház. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1982
A felvétel készült: 2012 | Játékidő: 00:13:06 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo

Rideg Sándor regénye ma már klasszikus, és mint ilyen, kortalan is, hisz sok nemzedék felejthetetlenül mulatságos élménye. Regős Bendegúz, tíz év körüli tehénpásztor-gyerek története a magyar kópéregények sorába tartozik, s közvetlen rokonságban áll Lúdas Matyival, Ábellel, Uz Bencével és Kakuk Marcival. Ez a szókimondó, csavaros eszű, afféle népmesei suttyólegény is mindenki eszén túljárva szerzi meg az elégtételt a rajta esett apróbb-nagyobb igazságtalanságokért. Bendegúzt az anyja szolgálni adja egy “világvégi” bakterházba, valahol Monor és Vecsés között. A fiú lassan ismeri ki az idegen világ csalárdságait, de természetes eszére támaszkodva öntudatlanul is fölébe kerekedik környezetének. Nincs benne szándékos rosszindulat, de gazdáit, különösen az úrhatnám ténsasszonyt olyan parádésan, szívet-lelket gyönyörködtetően teszi csúffá, hogy az olvasóban mélyről, lelket felszabadítóan tör fel az elementáris nevetés. A kultuszregényből kultuszfilm is készült, és a színház is felfedezte magának.

Posted in humor, szépirodalom | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek?

Posted by ambrusa - 2012. október 28.

Szerző: Janikovszky Éva (1926-2003) | Előadja: Bakonyi Orsolya
Megjelent: Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek? Móra, Budapest, 2011
A felvétel készült: 2012. októbere
Játékidő: 00:16:43 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo

„Amíg kicsi voltam és okos és kedves és szép, mindig tudták, hogy kire hasonlítok… Amióta nagy vagyok és ütődött és nyegle és idétlen, csak ülnek és sóhajtoznak, hogy kire ütött ez a gyerek.” Ezt Janikovszky Éva kamasszá cseperedett hőse panaszolja az olvasónak, aki, ha maga is éppen kamaszkorát éli, jót derülhet az ősök untig ismert szövegein, ha pedig a serdültebb korosztályhoz tartozik, örömmel fedezheti fel, hogy kamasz fiaival-lányaival másnak is van elég gondja.

Posted in humor | Címkézve: , , | Leave a Comment »