Megjelent: Tolsztaja, Tatyjana: Mamutvadászat, Európa, 1992
A felvétel készült: 2015 | Játékidő: 00:41:04 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo
Tatyjana Tolsztaja elbeszélései nem azért vagy nem csak azért jók, mert bennük az orosz és európai kispróza jelentős művelőinek hatása felfedezhető. Tolsztaja elbeszélései nagyon jellegzetes, egyéni világot tárnak az olvasó elé. A legtöbb mai szerzővel ellentétben az írónő írásaiban nem találunk közvetlen utalásokat a közelmúlt vagy napjaink orosz viszonyaira; ha ebből valami megjelenik nála, az sokkal inkább általában véve a valóság nyomasztó mivoltának bemutatása céljával történik. Tatyjana Tolsztaja ugyanis műveiben felépít egy olyan, alapjában véve a romantikus kettéosztottságot mutató világot, amelyben képzelet és valóság, álomvilág és ébrenlét jól elkülöníthetően ellenpontozódik, ugyanakkor elválaszthatatlanul össze is fonódik. Ebben a különválásban-összetartozásban a valóság világa mindig nyomasztó, sekélyesen kiábrándító, visszataszító. A képzelet, az álmok világát viszont olyan egyéniségek képviselik, akik valamilyen szempontból nem teljes jogú tagjai a társadalomnak: őrültek, különcök, gyerekek. Ennek következtében a képzelet világa – a romantikus világlátástól eltérően – szintén kap valami szánalmasan groteszk jelleget. Jó példa lehet erre a Tűz és por (Ogony i pil’) című elbeszélés, amelynek féleszű hősnője, Szvetlana, más néven Pipka bolond meséit a társaság nem hiszi el, mindenki csak nevet azon a fantasztikus földrajzon, ami történetei keretéül szolgál: “Urálnak a Kaukázust nevezte, Bakut pedig a Fekete-tenger partjára helyezte.”
Mindenkinek van hangja! Olvass fel Te is! 