Mindenkinek van hangja! Olvass fel Te is!

Önkéntes felolvasások weblapja. Csatlakozz!

Posts Tagged ‘Janikovszky Éva’

Janikovszky Éva: Cvikkedli

Posted by ambrusa - 2021. május 02.

Szerző: Janikovszky Éva (1926-2003) | Megjelenés: Móra, Budapest, 2011 |Felolvassa: Bakonyi Orsolya | A felvétel készült: 2021. május 2. | Youtube: Megnézem | Youtube: Bakonyi Orsolya

Ezt a fura nevet Dani adta annak a kalapos, cvikkeres, szivarozó bácsinak, akinek a fényképét a régi családi képeket őrző fadobozban találta. Cvikkedlit senki sem ismerte, hiába nézegették, nem is értették: hogyan került a dobozba. De ki lehetett ő? És vajon mi köze volt hozzá Amálkának, aki könyvünk címlapján az ablakban szomorkodik? Ezt egyedül csak Dani tudja, hiszen ő nyomozta ki kettejük történetét.

 

Posted in mese | Címkézve: , | Leave a Comment »

Janikovszky Éva: Aranyeső

Posted by ambrusa - 2021. április 04.

Szerző: Janikovszky Éva (1926-2003) | Megjelenés: Móra, Budapest, 1962 | Felolvassa: Bakonyi Orsolya | A felvétel készült: 2021. márciusa | Youtube: Megnézem | Youtube: Bakonyi Orsolya

Egy érettségi előtt álló lány rendszerint már jó ideje eldöntötte, milyen pályát válasszon magának. De ha az érettségi után akadályra bukkan? Ha kiderül, hogy sem tehetsége, sem lehetősége nincs a sokszor megálmodott szakképesítés megszerzésére? Aki erős akaratú és tehetséges, az előbb-utóbb megtalálja méltó hivatását, akin pedig hangulatai uralkodnak, könnyen elveszti fejét és kapkodni kezd… Ez történik Burián Ágnessel, a vékony, szőke csillaghegyi kislánnyal is, aki első kudarca után dacból és elkeseredésből választ szakmát; szinte menekül szülei elől, szakít szerelmével. Sikerül-e ennek a bájos, mély érzésű, de szeszélyes lánynak sebzetlen szívvel kikerülni a saját maga kavarta örvényből? Erre ad választ a Szalmaláng tehetséges fiatal írójának új regénye, mely a mai lányok nagy kérdéseit veti fel, és a könnyből és mosolyból szőtt történeten keresztül felejthetetlen fiatal arcokkal ismerteti meg olvasóit.

Posted in lányregény, szépirodalom | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Janikovszky Éva: A tükör előtt (Egy kamasz monológja)

Posted by ambrusa - 2013. április 11.

Szerző: Janikovszky Éva (1926-2003) | Előadja: Sánta Zsolt
Szöveg a WEB-en: Www.nemokap.hu/ir/kamasz.htm
A felvétel készült: 2013 | Játékidő: 00:05:00 | Bitráta: 96 kbps / 44 kHz / stereo

Pocsék vagyok, fantasztikusan pocsék. Hiába bámulom magam a tükörben, ez napról napra csak rosszabb lesz. A legfantasztikusabb az, hogy észre sem vettem, mikor lettem ilyen pocsék. Mert tavaly még egész normális srác voltam, az tuti, arra még emlékszem. Nem is néztem én akkor sose tükörbe, csak ha véletlenül nekimentem. De most muszáj, most folyton bámulnom kell magam, merthogy ilyen fantasztikusan pocsék lettem. Kész látványosság.

Posted in szépirodalom | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek?

Posted by ambrusa - 2012. október 28.

Szerző: Janikovszky Éva (1926-2003) | Előadja: Bakonyi Orsolya
Megjelent: Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek? Móra, Budapest, 2011
A felvétel készült: 2012. októbere
Játékidő: 00:16:43 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo

„Amíg kicsi voltam és okos és kedves és szép, mindig tudták, hogy kire hasonlítok… Amióta nagy vagyok és ütődött és nyegle és idétlen, csak ülnek és sóhajtoznak, hogy kire ütött ez a gyerek.” Ezt Janikovszky Éva kamasszá cseperedett hőse panaszolja az olvasónak, aki, ha maga is éppen kamaszkorát éli, jót derülhet az ősök untig ismert szövegein, ha pedig a serdültebb korosztályhoz tartozik, örömmel fedezheti fel, hogy kamasz fiaival-lányaival másnak is van elég gondja.

Posted in humor | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Janikovszky Éva: Ha én felnőtt volnék

Posted by ambrusa - 2012. október 26.

Szerző: Janikovszky Éva (1926-2003) | Előadja: Bakonyi Orsolya
Megjelent: Janikovszky Éva: Ha én felnőtt volnék. Móra, Budapest, 2011
A felvétel készült: 2012. októbere
Játékidő: 00:09:28 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo

Én egészen másmilyen felnőtt volnék, és annyi mindennek örülnék. Először is annak örülnék, hogy azt csinálhatom, amit akarok. Ha én felnőtt volnék, akkor sosem ülnék a széken, hanem mindig térdelnék, fehér kesztyűs kezem végighúznám minden vaskerítésen, a fogmosó pohárban csíráztatnám a datolyamagot, megennék egy-egy nagy tábla csokit minden ebéd előtt, és valószínűleg kézzel fognám a legyeket. Persze csak akkor, ha addig megtanulnék legyet fogni.

Posted in szépirodalom | Címkézve: , , | Leave a Comment »