Mindenkinek van hangja! Olvass fel Te is!

Önkéntes felolvasások weblapja. Csatlakozz!

Posts Tagged ‘Szabóné Zsóka’

Petőfi Sándor: János Vitéz

Posted by ambrusa - 2019. február 27.

Szerző: Petőfi Sándor (1823-1849) | Előadja: Szabóné Zsóka | A felvétel készült: 2019. február 27.
Megjelent: Petőfi Sándor: A helység kalapácsa : János vitéz. Lampel, Budapest, 1900, 48-97. o.
Szöveg a weben: Mek.oszk.hu/18300/18316/18316.pdf
Játékidő: 01:53:55 (114 perc) | Bitráta: 192 kbps / 44 kHz / mono
Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu.m3u
A hangoskönyv letölthető egyben: .zip (175,6 Mb)
Megjegyzés: OPEN ACCESS – A hangoskönyv a „Látássérült Emberek Megsegítésére” c. projekt keretében készült. A Hangoskönyv szabadon letölthető és változtatás nélkül terjeszthető, de kereskedelmi forgalomba nem hozható!

Petőfi Sándor: János Vitéz - Hangoskönyv (Előadja: Szabóné Zsóka)

A meseeposz népszerűségét a belőle készült számos feldolgozás is (filmek, dalmű) bizonyítja. A mű újszerűsége kitűnik már a két főszereplő megválasztásában is, népi alakok, akikben kifejeződik a nép kiszolgáltatottsága, nincstelensége, de egyúttal mély, igazi embersége, erkölcsi ereje. A talált gyermek (Jancsi), akivel fogadott apja rosszul bánik, s az árva lány (Iluska), akit mostohája kínoz, a népmesék és népballadák világára emlékeztetnek, de éreztetik a költő korszerű mondanivalóját is, aki az üldözötteket és elnyomottakat – a népmese jelképes igazságszolgáltatásával – végül is Tündérország trónjára emeli. A történet a realitásból indul ki, első része (I-IV.) a reális alföldi környezetben játszódik, a pásztorkodás, az elbujdosás, a zsiványtanya beleillik ennek valóságrendjébe. A katonákkal való találkozáskor új világba lépünk, de nem a népmesék, hanem az obsitos anekdoták szférájába, ezt jelzi a földrajzi játék és a sok nagyotmondó füllentés. Mindez könnyíti az átmenetet a tündérmese korlátlan fantáziahonába. Gyarapodnak a mesemotívumok, majd – miután Jancsi hazatér falujába és értesül Iluska haláláról – a mű végül is teljesen a tündérmesék világába ragadja az olvasót. Ebben a keretben bontakozik ki Jancsinak a népi sorsa és egyénisége. Az élőbeszéd közvetlenségét és a népi versmondás atmoszféráját idézi a verselésmód: a magyaros tizenkettes verssorok zenéje. (Legeza Ilona)

Olvass tovább »

Reklámok

Posted in klasszikus, mese, video | Címkézve: , , , , | Leave a Comment »

Szente B. Levente: Az ezüsthajú tündérleány (mesék)

Posted by ambrusa - 2019. február 01.

Szerző: Szente B. Levente | Előadja: Szabóné Zsóka | A felvétel készült: 2019. január 31.
Megjelent: Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely, 2000 | Szöveg a weben: Mek.oszk.hu/18900/18973/
Borító: Hermann Gyula | ISBN 973-9269-41-9
Játékidő: 02:29:31 (150 perc) | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / mono
Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu.m3u
A hangoskönyv letölthető egyben: .zip (160,0 Mb)
Megjegyzés: OPEN ACCESS – A hangoskönyv a „Látássérült Emberek Megsegítésére” c. projekt keretében készült. A Hangoskönyv szabadon letölthető és változtatás nélkül terjeszthető, de kereskedelmi forgalomba nem hozható!
Hangoskönyvünket a Magyar Elektronikus Könyvtár is átvette: Mek.oszk.hu/19000/19059/

Szente B. Levente: Az ezüsthajú tündérleány (mesék) (Előadja: Szabóné Zsóka)

A kötetben szereplő népmeséket 1998. július 21. és 1999. január 18. között gyűjtöttem. A gyűjtés anyaga nem tudományos munka. A tájszólásos „ő” hangot, mint pl. „mönt, hogy, embör” kiigazítottam, úgy mint: „ment, hegy, ember”. Mivel a meséket többen mondották el, egységesítettem azokat, meghagyva ugyanakkor a mesemondók mondatszerkesztéseinek azon sajátos ízét, mely mind a székelykeresztúri, mind a környékbeli falvakra jellemző. A mesék jó része ismert, de közlésüket azért tartjuk fontosnak, mert így a jövőben ráláthatunk erre a néprajzilag eléggé feltérképezetlen tájra, nyomon tudjuk követni a mesék „útjait”. Az alábbiakban közlöm a mesemondók nevét, életkorát és lakhelyét, valamint az általuk elmondott mesék címét: Győrfi Margit Jenőné (70 éves, Székelykeresztúr): Az ezüsthajú tündérleány, A csihányból lett királyfi, A disznótök, A madarak királya, A lusta ember álma, Picurka, Lusta Peti, A kisegér, Az okos szegény ember, A kis gömböc, Kacor király meséje; Konrád Csilla (18 éves, Kiskadács): Az okos székely asszony, Pusztuljka, Amit az Isten rendelt; Bara Attila (24 éves, Székelykeresztúr): Az énekes szamár.

Olvass tovább »

Posted in mese, video | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Szente B. Levente: Bingyó Bernyó Nekeresdországban (verses mese)

Posted by ambrusa - 2019. január 20.

Szerző: Szente B. Levente | Előadja: Szabóné Zsóka | A felvétel készült: 2019. január 20.
Megjelent: Garabontzia K., Marosvásárhely, 2018 | Szöveg a weben: Mek.oszk.hu/18600/18659
Borító: Buzogány Levente | Belső rajzok: Kandó Zsanett és Lőrinczi Anetta | ISBN 978-606-8494-94-8
Játékidő: 00:28:31 (29 perc) | Bitráta: 192 kbps / 44 kHz / mono
Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu.m3u
A hangoskönyv letölthető egyben: .zip (41,7 Mb)
Megjegyzés: OPEN ACCESS – A hangoskönyv a „Látássérült Emberek Megsegítésére” c. projekt keretében készült. A Hangoskönyv szabadon letölthető és változtatás nélkül terjeszthető, de kereskedelmi forgalomba nem hozható!
Hangoskönyvünket a Magyar Elektronikus Könyvtár is átvette: Mek.oszk.hu/19000/19013

Szente B. Levente: Bingyó Bernyó Nekeresdországban (verses mese) (Előadja: Szabóné Zsóka)

A szerzőről: Szörényváron (ma Drobeta-Turnu Severin) született 1972. szeptember 21-én. Bözödújfalusi származású. 1979. óta Székelykeresztúron él. Iskoláit ugyanitt végezte – alsó tagozat: Petőfi Sándor Általános Iskola, érettségi: Orbán Balázs Gimnázium 1992. 2002-ben a marosvásárhelyi Tanárképző Főiskola magyar néprajz szakának hallgatója, majd átiratkozik a kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia szakára. Első írásai a Romániai Magyar Szóban jelennek meg 1994-ben. Több irodalmi pályázat nyertese vers, mese kategóriában. Tudósítóként és irodalmi alkotásokkal is jelen van, hazai és a külföldi lapokban: Hargita Népe, Udvarhelyi Híradó, Népújság, Udvarhelyszék, Juventus, Helikon, Napsugár, a Vers, Hazanéző, Szitakötő, Firkász, Erdélyi Toll, Örökségünk, Korunk, a zilahi Hepehupa, Bárka, PoLíSz, Napút, Átalvető, Agria, Ezredvég, Búvópatak, Polikróm, Erdőszentgyörgyi Figyelő, Erdővidék, Garabontzia, Láng, Kisváros. Irodalmi, néprajzi közlések, interjúk és riportok, ismertetők sorát kalendárium, antológia, internetes irodalmi lapok: Ezüst híd – Srebrni most, E-irodalom, Magyarul Bábelben, Káfé Főnix, Lenolaj, Poet, Holnap Magazin és mások hozzák. Több antológia – szépirodalom, néprajzi tanulmány kötet társszerzője. Jelenleg a székelykeresztúri Polgármesteri Hivatal művelődési osztályának kulturális referense.

Olvass tovább »

Posted in diafilm, mese, video | Címkézve: , , , | 3 hozzászólás »

Petőfi Sándor: Az apostol

Posted by ambrusa - 2018. december 26.

Szerző: Petőfi Sándor (1823-1849) | Előadja: Szabóné Zsóka | A felvétel készült: 2018. december 26.
Megjelent:Petőfi Sándor: Az apostol. Tevan, Budapest, 1920 | Szöveg a weben: Mek.oszk.hu/07500/07588/07588.pdf
Játékidő: 02:50:35 (171 perc) | Bitráta: 192 kbps / 44 kHz / mono
Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu.m3u
A hangoskönyv letölthető egyben: .zip (254,4 Mb)
Megjegyzés: OPEN ACCESS – A hangoskönyv a „Látássérült Emberek Megsegítésére” c. projekt keretében készült. A Hangoskönyv szabadon letölthető és változtatás nélkül terjeszthető, de kereskedelmi forgalomba nem hozható!
Hangoskönyvünket a Magyar Elektronikus Könyvtár is átvette: Mek.oszk.hu/18900/18938

Petőfi Sándor: Az apostol - Hangoskönyv (Előadja: Szabóné Zsóka)

Petőfinek 1848 nyári lelkiállapotának epikus kifejezése Az Apostol. Ez a forradalmi poéma nagyszabású költői összegzés. Hőse, Szilveszter az első cselekvő forradalmár-típus irodalmunkban, akinek jellemében nemcsak az ösztönös indulat, de a tudatosság is formáló erő. Azonban érzékelteti a hőse és a nép közötti távolságot is, s a kételyt, vajon érettek-e a viszonyok a forradalomra. Csak a végső emberi boldogságba vetett hite marad töretlen Szilveszter tragédiája ellenére is. A költeményben nincs belső harmónia, a gondolatok széttörik a történetet; a költő számára fontosabb a gondolati töltés. A költemény tele van lírai betétekkel: Szilveszter monológja, szőlőszemhasonlat stb.

Az irodalomtörténet a mű cselekményének tragikumát, a bukás-motívum hangsúlyosságát annak az életrajzi ténynek tulajdonítja, hogy a költő Szabadszálláson megbukott a követ-választáson; egyébként is a művet át- meg átszövik az önéletrajzi elemek (pl. a költő a címszereplő névnapján, szilveszterkor született; körülményeinek nyomorúsága, házasságának mozzanatai, a főhős vérmérséklete is a költőt idézi stb.). A drámai izzású költemény rímtelen soraiban a nemzeti és az egyetemes szabadságért meghalni kész, önfeláldozó forradalmár alakja dicsőül meg, mint a lázadás apoteózisa és mint a költő önsorsára vonatkozó látomás, példázat. Az elbeszélő költemény a “forradalmi látomásköltészet” remeke. (Legeza Ilona)

Olvass tovább »

Posted in klasszikus, szépirodalom, video | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Petőfi Sándor: A helység kalapácsa

Posted by ambrusa - 2018. november 23.

Szerző: Petőfi Sándor (1823-1849) | Előadja: Szabóné Zsóka | A felvétel készült: 2018. november 23.
Megjelent: Petőfi Sándor összes versei, Osiris, Budapest, 2004 | Szöveg a weben: Mek.oszk.hu/18300/18316/18316.pdf
Játékidő: 00:55:50 (56 perc) | Bitráta: 95-135 kbps / 44 kHz / join mono
Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu.m3u
A hangoskönyv letölthető egyben: .zip (38.1 Mb)
Megjegyzés: OPEN ACCESS – A hangoskönyv a „Látássérült Emberek Megsegítésére” c. projekt keretében készült. A Hangoskönyv szabadon letölthető és változtatás nélkül terjeszthető, de kereskedelmi forgalomba nem hozható!
Hangoskönyvünket a Magyar Elektronikus Könyvtár is átvette: Mek.oszk.hu/18800/18838/

Petőfi Sándor: A helység kalapácsa - Hangoskönyv (Előadja: Szabóné Zsóka)

Ezt a gúnyirat jellegű, hosszú, epikus művet Petőfi néhány hét alatt írta meg 1844-ben. A korabeli olvasók nem kedvelték, nem lett népszerű, hiszen éles, szokatlan váltás volt ez a költő korábbról megszokott, népdalszerű, könnyed verseihez képest. Maga Petőfi szándékosan dagályos irodalmi stílust választott: a műfaj vígeposz (vagy inkább nevezhető komikus eposznak, mert ebben a műfaji megjelölésben jobban benne van, hogy gúny is található a műben). A cirkalmas retorikát, a bőbeszédűséget, a túlbonyolított körmondatokat akarta kifigurázni Petőfi. Gúny céljából pedig a túldíszített stílust, a sok szóvirágot, körülírást használta. Gyakorlatilag stílusparódiát készített: műfajparódiát, azon belül eposzparódiát. Azért az eposzt és a korabeli romantikus stílust gúnyolta ki, mert akkoriban az eposzra volt egyfajta túlzott, erőltetett igény: azt terjesztették, hogy az eposz a legmagasabbrendű műfaj még a romantika időszakában is.

Olvass tovább »

Posted in klasszikus, szépirodalom, video | Címkézve: , , , | Leave a Comment »

Petőfi Sándor: Bolond Istók

Posted by ambrusa - 2018. május 30.

Szerző: Petőfi Sándor (1823-1849) | Előadja: Szabóné Zsóka | A felvétel készült: 2018. május 30.
Megjelent: Petőfi Sándor: János Vitéz : A helység kalapácsa : Bolond Istók : Az Apostol. Gyoma, Kner Izidor, 1921. 107-134. o. (Kner-klasszikusok; 10) | Szöveg a weben: Mek.oszk.hu/08700/08792/08792.pdf
Játékidő: 00:38:54 (39 perc) | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / Mono
Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu.m3u
A hangoskönyv letölthető egyben: .zip (35.1 Mb)
Megjegyzés: OPEN ACCESS – A hangoskönyv a „Látássérült Emberek Megsegítésére” c. projekt keretében készült. A Hangoskönyv szabadon letölthető és változtatás nélkül terjeszthető, de kereskedelmi forgalomba nem hozható!
Hangoskönyvünket a Magyar Elektronikus Könyvtár is átvette: Mek.oszk.hu/18200/18262

Petőfi Sándor: Bolond Istók - Hangoskönyv (Előadja: Szabóné Zsóka)

Íme fellép maga Petőfi, az optimista, a boldog Petőfi véghetetlen kedvességével, beszédének elragadó talpraesett varázsával. Fellép Bolond Istók, bizalmat, fényt, meleget terjesztve maga körül. A sötét viharok után milyen elbűvölő a napfényes tenger! Úgy, mint Arany az ő Bolond Istókjában életének egy részét, úgy tárja fel Petőfi ebben a műben egyéniségét. Aki maga boldog, az még nem érte el a valódi boldogságot, amely abban tetőzik, hogy maga körül boldogokat teremt. Így tesz Bolond Istók, aki a szomorú elhanyagolt tanyából, boldogtalan lakóiból nyájas otthont és boldog családot teremt. Az elbeszélés személyei különben ismerőseink, Petőfi életének regényéből valók: Bolond Istók okos energiája, kifogyhatatlan jókedve, a szeget fején-találó életfilozófiája, minden disszonanciát szeretetreméltóságának erejével feloldó, érzékeny és gyöngéd természete: ez Petőfi, azaz Petőfi egyéniségének egyik fele (a szerencsés, a napos fele); a fiatal leány némileg Júliára emlékeztet bennünket, apja pedig a zsarnoki Szendrey Ignáczra; ellenben a nagyapa, a tanya ura, ez már irodalmi alak, egy romantikus öreg, akik akkor divatban voltak, mélabús jelennel és viharos múlttal. Petőfi Bolond Istókja, aki mindent rendbe szed, alapjában elmés, mesemondó, aranyos szívű bohém. A Bolond Istók Petőfinek legremekebb elbeszélése, mert minden epikus műve közt ebben van legtöbb a lírából.

Olvass tovább »

Posted in klasszikus, mese, szépirodalom, video | Címkézve: , , | Leave a Comment »