Mindenkinek van hangja! Olvass fel Te is!

Önkéntes felolvasások weblapja. Csatlakozz!

Posts Tagged ‘Arany János’

Rendhagyó Irodalomóra (élő közvetítés)

Posted by ambrusa - 2016. október 04.

Időpont: 2016. október 4. (kedd), 16.00–20.00
Helyszín: Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont (Pécs)

Egy este, ahol négy kortárs költő négy klasszikus költőről beszélget. Egy este gimnazistáknak, érettségizőknek, egyetemistáknak. Egy este azoknak, akik olvasnak.

16.00-17.00 Varró Dániel Kosztolányi Dezsőről
17.00-18.00 Kiss Judit Ágnes Arany Jánosról
18.00-19.00 Horváth Kristóf Petőfi Sándorról
19.00-20.00 Háy János Ady Endréről

Az est moderátora: Balogh Robert
A rendhagyó irodalomórák ügyeletes tanára: Pethőné Nagy Csilla
A szünetekben örömzenél: MsU613 Pap Balázs és Etlinger Mihály

ÉLŐ KÖZVETÍTÉS:

 

Reklámok

Posted in élő közvetítés, video | Címkézve: , , , , , , , , , , , | Leave a Comment »

Magyar klasszikusok válogatott művei I.

Posted by ambrusa - 2013. február 01.

Szerkesztő: Ambrus Attila József (1967-    ) | Előadják többen
A hangoskönyv elérhető a MEK-en: Mek.oszk.hu/10600/10679/
A felvétel készült: Magánkiadás, Pécs, 2011
Játékidő: 02:02:23 | Bitráta: 96 kbps / 32 kHz / stereo
Winamp lejátszóval is meghallgatható: menu.m3u
A fájlok letölthetőek: Archive.org/details/MagyarKlasszikusokVlogatottMveiI
Copyright: Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 HUN (CC BY-NC-SA 2.5 HU)
Megjegyzés: Kereskedelmi forgalomba nem kerül (Open Access dukumentum)

Abban az időben, mikor Hóbiárt basa volt a polgármester Szegeden, két igen nagyeszű ember élt a városban. Természetesen papucsosmester volt mind a kettő, csakhogy az egyik a törököknek csinálta a papucsot, a másik a magyaroknak. A törököt hívták Ali Patlidzsánnak, a magyart hívták Pali Pál Istvánnak…

01. Móra Ferenc: Az asszonyok tüköréből (Előadja: Engler József)

02. Mikszáth Kálmán: A kruseviczai ütközet (Előadja: Engler József)

03. Kosztolányi Dezső: Fürdés (Előadja: Fábián György)

04. Mikszáth Kálmán: Az Isten hóna alatt (Előadja: Engler József)

05. Csáth Géza: Anyagyilkosság (Előadja Fábián György)

06. Mikszáth Kálmán: Az ügyesbajos ember (Előadja: Engler József)

07. Kosztolányi Dezső: A kulcs (Előadja: Fábián György)

08. Tömörkény István: Értetlenek az emberek (Előadja: Engler József)

09. Arany János: A rab gólya (Előadja: Sztakó Krisztina)

10. Mikszáth Kálmán: A kaszát vásárló paraszt (Előadja: Engler József)

11. Mikszáth Kálmán: Szegény Gélyi János lovai (Előadja: Fábián György)

12. Gárdonyi Géza: Oláhországi történetke (Előadja: Engler József)

13. Mikszáth Kálmán: Bede Anna tartozása (Előadja: Nagy Tibor)

14. Karinthy Frigyes: Pékmester (Előadja: Engler József)

15. Gárdonyi Géza: Karácsonyi ének (Előadja: Amortours)

Posted in klasszikus, szépirodalom | Címkézve: , , , , , , , , , , , , , , , , , | 1 Comment »

Arany János: A walesi bárdok (1857)

Posted by ambrusa - 2012. december 23.

Szerző: Arany János (1817-1882) | Előadja: Skorpio
Megjelent: Verstár’98. Arcanum, Budapest, 1998
A szöveg elérhető a MEK-en: Mek.oszk.hu/00500/00597/html/vs185305.htm#55
A felvétel készült: 2012 | Játékidő: 00:06:34 | Bitráta: 192 kbps / 44 kHz / stereo

E mű, Arany János egyik talán legismertebb, leghíresebb alkotása. Keletkezésének különös történelmi háttere volt. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kegyetlen leverése után következett hazánkban a Bach-korszak. Az ország vérben állt, a nép rettegett a megtorlástól és gyűlölte az osztrákokat. Nem bocsátotta meg Ferenc Józsefnek az aradi tizenhármat. 1857-ben az ifjú osztrák császár első ízben jött Magyarországra, és az ország legnagyobb költőjét, Arany Jánost kérték fel, hogy írjon egy dicsőítő verset az uralkodóhoz. A költőben még élt barátja, Petőfi Sándor emléke, aki a hazáért halt hősi halált, így visszautasította a felkérést.

A walesi bárdok jellegzetes ballada. A történet kettős tragédiával ér véget: a vértanúhalált halt bárdok tragédiája és a bűnhődő királyé. Így talán jobban illett a balladák komor hangulatához. Sok párbeszéd szerepel a műben, ezáltal töredékessé válik, ami fokozza a drámai hatást. A sok élőszavas beszéd drámaivá teszi (akárcsak egy színházi dráma), a ballada líraiságát a kavargó érzelmek adják.

Legfontosabb költői eszköze a fokozás, a különböző részek között az ismétlődő szavak növelik a feszültséget a művön belül. Arany e művét ugyanabban a versformában írta, mint Vörösmarty a Szózatot. A versszakok két három- és két négylábas sorból állnak, ahol a jambus verslábak spondeusokkal váltakoznak. Ez egy bizonyos lüktetést és darabosságot kölcsönöz a balladának, amitől még jobban érezhetővé válik a drámai hatás. Csak a páros sorok rímelnek, viszont sok belső rímet is találunk: „Körötte csend, amerre ment…” Egy másik pontján a műnek a szórendet cseréli fel.

Posted in klasszikus, szépirodalom | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Arany János: A rab gólya (1847)

Posted by ambrusa - 2012. november 05.

Szerző: Arany János (1817-1882) | Előadja: Sztakó Krisztina
A szöveg elérhető a WEB-en: Magyar-irodalom.elte.hu
A felvétel készült: 2012 | Játékidő: 00:02:41 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo

Árva gólya áll magában / Egy teleknek a lábjában, / Felrepülne, messze szállna, / Messze messze, / Tengerekre, / Csakhogy el van metszve szárnya. // Tűnődik, féllábon állván, / El-elúnja egyik lábán, / Váltogatja, cserélgeti, / Abban áll a / Múlatsága, / Ha beléun, újrakezdi. // Szárnya mellé dugta orrát, / Messze nézne, de ha nem lát! / Négy kerités, négy magas fal: / Jaj, mi haszna! / Bár akarna, / Kőfalon nem látni átal. // Még az égre fölnézhetne, / Arra sincsen semmi kedve: / Szabad gólyák szállnak ottan / Jobb hazába; / De hiába! / Ott maradt ő, elhagyottan. // Várja, várja, mindig várja, / Hogy kinő majd csonka szárnya / S felrepül a magas égig, / Hol a pálya / Nincs elzárva / S a szabadság honja kéklik. // Őszi képet ölt a határ, / Nincsen rajta gólyamadár, / Egy van már csak: ő, az árva, / Mint az a rab, / Ki nem szabad, / Keskeny ketrecébe zárva. // Még a darvak hátra vannak, / Mennek ők is, most akarnak: / Nem nézi, csak hallja őket, / Mert tudja jól, / Ott fenn mi szól, / Ismeri a költözőket. // Megkisérté egyszer-kétszer: / Nem bírná-e szárnya még fel; / Hej, dehogynem bírná szárnya, / Csak ne volna / Hosszu tolla / Oly kegyetlen megkuszálva! // Árva madár, gólya madár, / Sohse nő ki tollad, ne várd, / Soha többé, fagyos télig; / Mert, ha épen / Nő is szépen: / Rossz emberek elmetélik!

Arany János: A rab gólya — Előadja: Sztakó Krisztina

Posted in klasszikus, szépirodalom | Címkézve: , , | Leave a Comment »