Mindenkinek van hangja! Olvass fel Te is!

Önkéntes felolvasások weblapja. Csatlakozz!

Szente B. Levente: Az ezüsthajú tündérleány (mesék)

Posted by ambrusa - 2019. február 01.

Szerző: Szente B. Levente | Előadja: Szabóné Zsóka | A felvétel készült: 2019. január 31.
Megjelent: Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely, 2000 | Szöveg a weben: Mek.oszk.hu/18900/18973/
Borító: Hermann Gyula | ISBN 973-9269-41-9
Játékidő: 02:29:31 (150 perc) | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / mono
Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu.m3u
A hangoskönyv letölthető egyben: .zip (160,0 Mb)
Megjegyzés: OPEN ACCESS – A hangoskönyv a „Látássérült Emberek Megsegítésére” c. projekt keretében készült. A Hangoskönyv szabadon letölthető és változtatás nélkül terjeszthető, de kereskedelmi forgalomba nem hozható!
Hangoskönyvünket a Magyar Elektronikus Könyvtár is átvette: Mek.oszk.hu/19000/19059/

Szente B. Levente: Az ezüsthajú tündérleány (mesék) (Előadja: Szabóné Zsóka)

A kötetben szereplő népmeséket 1998. július 21. és 1999. január 18. között gyűjtöttem. A gyűjtés anyaga nem tudományos munka. A tájszólásos „ő” hangot, mint pl. „mönt, hogy, embör” kiigazítottam, úgy mint: „ment, hegy, ember”. Mivel a meséket többen mondották el, egységesítettem azokat, meghagyva ugyanakkor a mesemondók mondatszerkesztéseinek azon sajátos ízét, mely mind a székelykeresztúri, mind a környékbeli falvakra jellemző. A mesék jó része ismert, de közlésüket azért tartjuk fontosnak, mert így a jövőben ráláthatunk erre a néprajzilag eléggé feltérképezetlen tájra, nyomon tudjuk követni a mesék „útjait”. Az alábbiakban közlöm a mesemondók nevét, életkorát és lakhelyét, valamint az általuk elmondott mesék címét: Győrfi Margit Jenőné (70 éves, Székelykeresztúr): Az ezüsthajú tündérleány, A csihányból lett királyfi, A disznótök, A madarak királya, A lusta ember álma, Picurka, Lusta Peti, A kisegér, Az okos szegény ember, A kis gömböc, Kacor király meséje; Konrád Csilla (18 éves, Kiskadács): Az okos székely asszony, Pusztuljka, Amit az Isten rendelt; Bara Attila (24 éves, Székelykeresztúr): Az énekes szamár.

Olvass tovább »

Reklámok

Posted in mese, video | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Szente B. Levente: Bingyó Bernyó Nekeresdországban (verses mese)

Posted by ambrusa - 2019. január 20.

Szerző: Szente B. Levente | Előadja: Szabóné Zsóka | A felvétel készült: 2019. január 20.
Megjelent: Garabontzia K., Marosvásárhely, 2018 | Szöveg a weben: Mek.oszk.hu/18600/18659
Borító: Buzogány Levente | Belső rajzok: Kandó Zsanett és Lőrinczi Anetta | ISBN 978-606-8494-94-8
Játékidő: 00:28:31 (29 perc) | Bitráta: 192 kbps / 44 kHz / mono
Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu.m3u
A hangoskönyv letölthető egyben: .zip (41,7 Mb)
Megjegyzés: OPEN ACCESS – A hangoskönyv a „Látássérült Emberek Megsegítésére” c. projekt keretében készült. A Hangoskönyv szabadon letölthető és változtatás nélkül terjeszthető, de kereskedelmi forgalomba nem hozható!
Hangoskönyvünket a Magyar Elektronikus Könyvtár is átvette: Mek.oszk.hu/19000/19013

Szente B. Levente: Bingyó Bernyó Nekeresdországban (verses mese) (Előadja: Szabóné Zsóka)

A szerzőről: Szörényváron (ma Drobeta-Turnu Severin) született 1972. szeptember 21-én. Bözödújfalusi származású. 1979. óta Székelykeresztúron él. Iskoláit ugyanitt végezte – alsó tagozat: Petőfi Sándor Általános Iskola, érettségi: Orbán Balázs Gimnázium 1992. 2002-ben a marosvásárhelyi Tanárképző Főiskola magyar néprajz szakának hallgatója, majd átiratkozik a kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia szakára. Első írásai a Romániai Magyar Szóban jelennek meg 1994-ben. Több irodalmi pályázat nyertese vers, mese kategóriában. Tudósítóként és irodalmi alkotásokkal is jelen van, hazai és a külföldi lapokban: Hargita Népe, Udvarhelyi Híradó, Népújság, Udvarhelyszék, Juventus, Helikon, Napsugár, a Vers, Hazanéző, Szitakötő, Firkász, Erdélyi Toll, Örökségünk, Korunk, a zilahi Hepehupa, Bárka, PoLíSz, Napút, Átalvető, Agria, Ezredvég, Búvópatak, Polikróm, Erdőszentgyörgyi Figyelő, Erdővidék, Garabontzia, Láng, Kisváros. Irodalmi, néprajzi közlések, interjúk és riportok, ismertetők sorát kalendárium, antológia, internetes irodalmi lapok: Ezüst híd – Srebrni most, E-irodalom, Magyarul Bábelben, Káfé Főnix, Lenolaj, Poet, Holnap Magazin és mások hozzák. Több antológia – szépirodalom, néprajzi tanulmány kötet társszerzője. Jelenleg a székelykeresztúri Polgármesteri Hivatal művelődési osztályának kulturális referense.

Olvass tovább »

Posted in diafilm, mese, video | Címkézve: , , , | 3 hozzászólás »

Petőfi Sándor: Az apostol

Posted by ambrusa - 2018. december 26.

Szerző: Petőfi Sándor (1823-1849) | Előadja: Szabóné Zsóka | A felvétel készült: 2018. december 26.
Megjelent:Petőfi Sándor: Az apostol. Tevan, Budapest, 1920 | Szöveg a weben: Mek.oszk.hu/07500/07588/07588.pdf
Játékidő: 02:50:35 (171 perc) | Bitráta: 192 kbps / 44 kHz / mono
Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu.m3u
A hangoskönyv letölthető egyben: .zip (254,4 Mb)
Megjegyzés: OPEN ACCESS – A hangoskönyv a „Látássérült Emberek Megsegítésére” c. projekt keretében készült. A Hangoskönyv szabadon letölthető és változtatás nélkül terjeszthető, de kereskedelmi forgalomba nem hozható!
Hangoskönyvünket a Magyar Elektronikus Könyvtár is átvette: Mek.oszk.hu/18900/18938

Petőfi Sándor: Az apostol - Hangoskönyv (Előadja: Szabóné Zsóka)

Petőfinek 1848 nyári lelkiállapotának epikus kifejezése Az Apostol. Ez a forradalmi poéma nagyszabású költői összegzés. Hőse, Szilveszter az első cselekvő forradalmár-típus irodalmunkban, akinek jellemében nemcsak az ösztönös indulat, de a tudatosság is formáló erő. Azonban érzékelteti a hőse és a nép közötti távolságot is, s a kételyt, vajon érettek-e a viszonyok a forradalomra. Csak a végső emberi boldogságba vetett hite marad töretlen Szilveszter tragédiája ellenére is. A költeményben nincs belső harmónia, a gondolatok széttörik a történetet; a költő számára fontosabb a gondolati töltés. A költemény tele van lírai betétekkel: Szilveszter monológja, szőlőszemhasonlat stb.

Az irodalomtörténet a mű cselekményének tragikumát, a bukás-motívum hangsúlyosságát annak az életrajzi ténynek tulajdonítja, hogy a költő Szabadszálláson megbukott a követ-választáson; egyébként is a művet át- meg átszövik az önéletrajzi elemek (pl. a költő a címszereplő névnapján, szilveszterkor született; körülményeinek nyomorúsága, házasságának mozzanatai, a főhős vérmérséklete is a költőt idézi stb.). A drámai izzású költemény rímtelen soraiban a nemzeti és az egyetemes szabadságért meghalni kész, önfeláldozó forradalmár alakja dicsőül meg, mint a lázadás apoteózisa és mint a költő önsorsára vonatkozó látomás, példázat. Az elbeszélő költemény a “forradalmi látomásköltészet” remeke. (Legeza Ilona)

Olvass tovább »

Posted in klasszikus, szépirodalom, video | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Andy Baron: A manó mindenit!

Posted by ambrusa - 2018. december 23.

Játékidő: 00:07:53 | Bitráta: 192 kbps / 44 kHz / stereo

Ezzel a rövidke (HandMade) kis karácsonyi rádiójátékkal szeretnénk ÁLDOTT ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNNI MINDANNYIÓTOKNAK! — Andy Baron: A manó mindenit! — Andy Baron írását előadja a szerző és ambrusa | Szereposztás: Narrátor, Szerény manó: Andy Baron — Agyas Főmanó, Irgum manó, Burgum manó, Hebe manó: Ambrus Attila József | Elhangzott: “Meztelen Ügynök” szórakoztató irodalmi műsor, Civil Rádió, Budapest, 2018. december 21. 14:00-14:07

Iratkozz fel a youtube csatornára: https://goo.gl/qwA9bt

Posted in mese, rádiójáték, video | Címkézve: , , , , , | Leave a Comment »

Levelek a háremből: Egy angol hölgy 18. századi törökországi útja

Posted by ambrusa - 2018. december 05.

Előadó: Kéri Katalin | Időpont: 2018. november 21. (szerda) 18:00
Helyszín: PTE BTK Kari Tanácsterem (Pécs, Ifjúság u. 6.) | Operatőr és Non lineáris vágás: ambrusa

A hétköznapok történetének kutatása során érdekes forráscsoportot jelentenek a magánlevelek, amelyek szerzői saját, szubjektív élethelyzeteik leírása kapcsán ábrázolták környezetük jelenségeit, történéseit. Mindez kiemelt érdeklődésre tarthat számot akkor, ha a levél írója különös, számára szokatlan és idegen világba csöppen, hiszen így családtagjainak, barátainak írt sorai szinte útleírásként is olvashatóak. Az előadás Lady Mary Wortley Montagu levelezésére támaszkodva mutatja be a 18. elejének török női háremeit, női fürdőkultúráját. Montagu, a törökországi angol nagykövet feleségeként a 18. század elején csaknem ezer olyan levelet írt, amelyekben beszámolt európai és ázsiai élményeiről. Episztolái közül azok, amelyek 1717/1718-ban születtek, bepillantást nyújtanak a muszlim nők életébe, és – a sok korábbi fantázia-szülte, torzító útleírás után – segítségükkel sok érdekes információ nyerhető az előkelő török asszonyok mindennapjairól. Európaiként Lady Montagu tulajdonképpen először nyert betekintést a háremek és női fürdők világába, amelyek leírásakor a saját problémái (himlő miatti bőrhibák, honvágy, női mozgástér hiánya, luxus utáni vágy stb.) is mind tükröződnek a leveleiből. Művelt, széles látókörű, jó ízléssel bíró, a szépre fogékony, az új dolgokra nyitott hölgyként ment Törökországba, ahol a nyelvi akadályok, az eltérő szokások és a kulturális-vallási különbségek ellenére képes volt beilleszkedni a számára csupa meglepetéssel szolgáló hétköznapokba. Levelei megjelenésüket követően Európa számos írójára, festőjére hatottak, kontinensünkön részben az ő hatására jöttek divatba a „keleties” dolgok. Leveleinek olvasói között volt Voltaire, Gibbon, Walpole és Richardson, beszámolóival a zsebében festette később török tematikájú képeit Ingres. Európa korabeli öndefiniálásához a Montagu által leírt gondolatok tartalmára, az iszlám kultúráját szintetizáló Törökország „titkainak” megismerésére is szükség volt.


Iratkozz fel a youtube csatornára: https://goo.gl/2VeV1z

 

Posted in élő közvetítés, dokumentum, történelem | Címkézve: , , , , , , | Leave a Comment »

Epiktétos kézikönyvecskéje, vagyis A stoikus bölcs breviáriuma

Posted by ambrusa - 2018. december 05.

Szerző: Epiktetos (kb. 50 – kb. 130) | Előadja: arkadij | A felvétel készült: 2018. december 5.
Megjelent: Móra, Budapest, 1991 | Szöveg a weben: Mek.oszk.hu/00100/00197
Fordító: Sárosi Gyula | Játékidő: 00:51:31 (52 perc) | Bitráta: 56-128 kbps / 44 kHz / join mono
Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu.m3u
A hangoskönyv letölthető mp3-ban, egyben: .zip (105.1 Mb)
A videó letölthető mp4-ben: .mp4 (294.1 Mb)
Megjegyzés: OPEN ACCESS – A hangoskönyv a „Látássérült Emberek Megsegítésére” c. projekt keretében készült. A Hangoskönyv szabadon letölthető és változtatás nélkül terjeszthető, de kereskedelmi forgalomba nem hozható!
Hangoskönyvünket a Magyar Elektronikus Könyvtár is átvette: Mek.oszk.hu/18800/18884

Epiktétos kézikönyvecskéje, vagyis A stoikus bölcs breviáriuma - Hangoskönyv (Előadja: arkadij

Epiktétos kézikönyvecskéje Sárosi Gyula fordításában először 1942-ben jelent meg Budapesten az Officina Kétnyelvű Klasszikusok sorozatában. Hangoskönyvünk ennek a könyvnek magyar szövegét közli.

Olvass tovább »

Posted in dokumentum, klasszikus, video | Címkézve: , , , , , , , | Leave a Comment »