Szerző: Reisz László (1956-) | Cím: Könyvtár(k)arcok. : „K” mint könyvtár, avagy a skarlát jelzet | Előadja: Ambrus Attila József (1967-) | E-könyves megjelenés: Magánkiadás, Pécs, 2016, 23 o. | ISBN (pdf) 978-615-80476-1-6 | ISBN (html) 978-615-80476-0-9 | ISBN (epub) 978-615-80476-2-3 | ISBN (mobi) 978-615-80476-3-0 | ISBN (prc) 978-615-80476-4-7 | ISBN (hangoskönyv – mp3) 978-615-80005-9-8 | Felelős kiadó: Ambrus Attila József | A felvétel készült: 2016. június 7. | Játékidő: 00:45:14 (45 perc) | Bitráta: 192 kbps / 44 kHz / stereo | A kiadvány copyright jellemzője: Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd – Így add tovább! 2.5 Magyarország (CC BY-NC-ND-SA 2.5 HU)
Megjegyzés: OPEN ACCESS — A hangoskönyv a „Látássérült Emberek Megsegítésére” c. projekt keretében készült. A Hangoskönyv szabadon
letölthető és változtatás nélkül terjeszthető, de kereskedelmi forgalomba nem hozható!
Youtube: Meghallgatom | Youtube: Ambrusa alkotói stúdiója | Letöltés: .mp3 (62.2 Mb) vagy .zip (71.7 Mb)
Hangoskönyvünket a Magyar Elektronikus Könyvtár is átvette: Mek.oszk.hu/15600/15638
A jelen igénytelen munkájában a szerző megkíséreli bemutatni a modern könyvtár kialakulásának ontogenezisét, parthenogenezisét, valamint hermeneutikáját, teleológiáját és az olvasókkal folytatott intézményi metakommunikációs struktúrájának fejlődését a priori kezdeményezésekből kiindulva az információk redisztribúciójának többkomponensű interdiszciplináris folyamatában. P. s.: ha eszembe jutnak újabb idegen szavak, és/vagy józan leszek, folytatom. Ez ígéret volt. Amúgy a leírtak személyes, az egyetemtől kezdődő, több évtizedes könyvtárosi tapasztalataimon alapulnak…, tehát ne a tükörre haragudjanak.
Az elmúlt napok estéin volt szerencsém Boér Péter Pál: Szabályerősítő című könyvének technikai szerkesztését elvégezni, hozzásegítve a szerzőt ahhoz, hogy novellái „egybekötve” is megjelenhessenek elektronikus formában. A novellaválogatás 38 írást tartalmaz a határon-túli magyar szerzőtől. Az elbeszélések mindegyike az életből ellesett, szerkesztésében találékony, szürrealisztikus hangvételű, tanulságos írás.
A szerző hozzájárulna ahhoz is, ha a novelláskötet hangoskönyvként is megjelenhetne! Ez már csak a vállalkozó kedvű felolvasó kollégákon múlhat! — A könyv szabadon letölthető (CC BY-NC-ND 4.0) PC-s (doc, rtf, pdf, html) és mobileszközös (epub, mobi, prc, txt) formátumokban is az alábbi linkeken.
Boér Péter Pál: Szabályerősítő (Válogatott novellák) (Magánkiadás, Pécs, 2018)
ISBN (html) 978-615-80769-9-9 | ISBN (pdf) 978-615-80769-5-1 ISBN (epub) 978-615-80769-6-8 | ISBN (mobi) 978-615-80769-7-5 ISBN (prc) 978-615-80769-8-2
Harmincnyolc novella. Ennyi írást tartalmaz Boér Péter Pál legújabb válogatása, amelyet ebben az e-könyvben nyújtunk át olvasóinknak. Az elbeszélések mindegyike az életből ellesett, szerkesztésében találékony, szürrealisztikus hangvételû, tanulságos írás. Hogy milyen gazdag realisztikus kifejezéssel él, lebilincselő lendülettel, történetfonással alkot az író, már az első elbeszélés is jelzi. Aki szereti az ízes beszédet, fordulatosnál fordulatosabb sztorikat, annak jó szívvel ajánlom Boér Péter Pál válogatott írásait. (Dudás Sándor)
Vállaljuk papíron már megjelent és/vagy új, digitálisan megírt prózai szépirodalmi művek e-könyvként való teljes adminisztrációját és hivatalos magánkiadását (ISBN számmal ellátva a könyv adatait a Nemzetközi ISBN Központnak is átadva). E-könyves megjelenés esetében a kéziratot csak a szerzőtől és/vagy jogtulajdonostól fogadunk el. Amennyiben a kötet ingyenesen közzétehető, akkor azt megjelentetjük az oldalunkon és a Magyar Elektronikus Könyvtár számára is átadjuk.
Amennyiben a szerző/jogtulajdonos csak a digitalizálásra tart igényt, akkor a megbeszélt formában és formátumban a könyvet átadjuk számára további felhasználás céljából, de annak közzétételét már a szerzőre/jogtulajdonosra bízzuk. Várjuk azoknak a szerzőknek a jelentkezését, akik igényt tartanak valamely saját jogtulajdonú könyvüknek a digitális elkészítésére/megjelentetésére. Az előzetes megbeszélés során felmérjük az igényt, és a ráfordítandó munka összefüggésében tudunk további ajánlatot tenni. A kölcsönös megegyezés után a könyve(ke)t rövid határidőn belül elkészítjük a megrendelt formátumban. Amennyiben kérdése van a könyvkiadással kapcsolatban, írjon az ambrusa@lib.pte.hu címre.
A Trívium Egyesület által meghirdetett „Hallasd a hangod!” című felolvasó pályázatának eredményhirdetését követően nagy örömmel tájékoztatjuk oldalunk látogatóit, hogy a „PÁROS FELOLVASÁS” kategóriában kiemelkedő eredménnyel, első helyezést ért el két felolvasónk, Engler József (TeddyTed) és Máder Edit. Engler József kiemelkedő előadásáért szerzői dicséretében is részesült. Sikerüknek kimondottan örülünk, és ezúton is gratulálunk! A felolvasás itt azonnal meg is hallgatható!
Presser Gábor és Sztevanovity Dusán szerzeményét a mai fiatalok is ismerik, s ha máshonnan nem, hát abból tudják, hogy a Magyar Rádió 1923-ban egy bútorszállító kocsiból kialakított stúdióban kezdte meg adásait. Reiss Henrik bútorszállító kocsija ma is megvan, a Puskás Tivadar Távközlési Technikum (Budapest, Gyáli u. 22.) udvarán látható. Ekkoriban az USA-ban már 578 rádióállomás működött, de Magyarország nem volt jelentős lemaradásban, hiszen például a BBC is ekkor kezdte meg adásait, és ekkoriban indult a francia, német és szovjet rádióztás is.
A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) és a HUNGARNET Egyesület társszervezésében 2017. április 19-21. között huszonhatodik alkalommal került megrendezésre a legrangosabb hazai számítógép-hálózati konferencia NETWORKSHOP 2017 néven. A rendezvény házigazdája a Szegedi Tudományegyetem volt az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ (TIK) épületében.
Az évek során ez a rendezvény a hazai számítógép-hálózati, informatikai, és tartalom-szolgáltatói élet közös hazai tanácskozásának legrangosabb szakmai eseményévé nőtte ki magát. Itt találkozhatnak e rohamosan fejlődő terület technológiájának, alkalmazásainak kutatói, fejlesztői, valamint a gyártók, a szolgáltatók és a felhasználók. Olvass tovább »
Kevesen tudják, hogy a Pécsett működő Csorba Győző Könyvtár állományából több mint 600 hangoskönyv ki is kölcsönözhető. Ennek nagy jelentősége van a vakok és gyengén látók életminőségének javításában, emellett a népszerű színészek által felolvasott művek mindenkinek kellemes kikapcsolódást nyújthatnak. Az olvasók elmondása szerint hangoskönyveket szívesen „olvasnak” utazás, házimunka végzése közben, de akár relaxációs célból is. A könyvtár hangoskönyvei között megtalálhatók a magyar és világirodalom klasszikus darabjai, regények, drámák, versek, mesék, ismeretterjesztő művek magyarul és több idegen nyelven is.
A 2011-es népszámlálási adatok alapján a ma dolgozó magyar emberek közül 1,3 millió fő ingázik. 50 %-uk maximum 30 percet, 14% viszont 1 óránál is többet utazik munkahelyére. Az egyetemet végzett autóval ingázók 381.024 fős tömegéből 165.837 fő utazik 30 percnél többet.
Hallgass Újságot logo
Egy nemrégiben a Pwent Kft.-vel kötött kölcsönös megállapodás értelmében, A „Mindenkinek van hangja!” csoport tagjainak felolvasásában 60 ingyenesen elérhető hangoskönyvet adtunk át a „Hallgass Újságot” applikáció fejlesztőinek. Mivel mi ingyen olvasunk fel, ezért ragaszkodtunk az elveinkhez, így azáltalunk átadott hangoskönyveket a felhasználók továbbra is ingyenes tartalomként érhetik el Iphone készülékeikről (sajnos az androidra fejlesztett változat még várat magára).Ha az ingázók csak az idejük felében hallgatnak ma ismétlődést, akkor a fenti számok alapján a naponta ablakon kidobott idő összesen 5 év! Ma a legértékesebb kincs az idő. Ezért fontos hogy tartalmasan használjuk ki az egyébként holtidőnket.
Furcsán hangzik, de az alkalmazás az egyik oldalon beleolvad az internet híráradatába, a másik oldalon viszont az olvasás szeretetét, a hosszabb anyagok befogadásának a képességét próbálja visszaadni.
A Pwent Kft. Iphone-ra fejlesztett applikációjával ingyenes és fizetős tartalmakat osztanak meg. Ez a tartalom érkezhet előre rögzített profi színészek/amatőrök által felmondott anyagként is, vagy akár a gyorsan mozgó tartalmak – mint például hírek – esetén számítógép által generált hanganyagként.
Rohanó világunkban valószínűleg sokan vannak, akik a könyveket inkább mp3-ban szeretik „olvasni”. Az mp3-ban való olvasás (nevezzük inkább könyvhallgatásnak) sok esetben, azon kívül, hogy időkímélő, még hasznos az akadálymentesítés szempontjából is. A látássérült felhasználók a meghangosítás nélkül nagyon nehezen boldogulnának. Sokan vannak, akik utaznak, vagy egyéb okokból nehezen tudnak leülni, hogy egy-egy könyvet elolvassanak. Nekik nyújthat segítséget a Balabolka program. Olvass tovább »
Ambrus Attila Józseffel beszélgetek azon nagyszerű kezdeményezésről, amit úgy nevezett el: „Mindenkinek van hangja”. Mondana magáról néhány szót?
A Pécsi Tudományegyetemen az Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont dolgozója vagyok. Kicsit hosszú a munkahelyem neve, így a pontos megnevezéstől eltekintenék, mert az újabb három sor volna. Informatikus-könyvtárosként dolgozom ott. Munkaterületem közé tartozik többek között a webes tartalomfejlesztés és a különböző események médiaanyagainak elkészítése, szerkesztése.
Mikor és miért jött létre a „Mindenkinek van hangja”?
Egész pontosan 2012. augusztus 27-én, ugyanis akkor értesültem arról, hogy „Az internet dinamikus tartalomszolgáltatási lehetőségei” címen kell a pécsi egyetemen kurzust tartanom BA-s informatikus-könyvtáros hallgatóknak. Mivel csak pár nap állt rendelkezésemre a szeptember elejétől, azaz a tanévkezdéstől induló kurzusra való felkészülésre, így nem maradt sok választásom. Összeállítottam a tanfolyam első 2-3 heti anyagát és kitaláltam egy weboldalt, ami akkor még csak pár menüpontból állt és nem ez volt a szlogenje.
Egész véletlenül találtam rá az interneten barangolva. A youtube-csatornán éppen irodalmi munkatársunk Mester Györgyi egyik művét adta elő. Magával ragadott az előadásmódja, napokra a hatása alá kerültem. Nem sokkal ezután kerestem meg őt, emailben, és ő szívesen vállalkozott egy interjúra. A személyes találkozás a távolság miatt sajnos nem jöhetett létre (bár én sokkal jobban szeretem a személyes, találkozós, „régimódi” interjúkat), de a beszélgetés, még ha virtuális módon is, legnagyobb örömömre mégis megvalósulhatott. Mint kiderült, Bakonyi Orsolya nemcsak az előadásaiban nyújt felejthetetlen élményt, hanem a képzőművészetben is érdekes alkotásai születnek.
Mostanában kijelenthetjük, hogy ránk jár a rúd. Az elmúlt napokban a WordPress a html5-re való áttéréssel viccelte meg bejegyzéseinket, azzal, hogy az addigi lejátszókódjaink használhatatlanná váltak, most pedig a Facebook oldalunk jelezte, hogy eddig 2013-tól nem jól működött, mert nem aloldalként, hanem személyként regisztráltuk akkoriban, ezért a belépést megtagadja. Szuper! Kénytelenek voltunk egy facebook oldalt létrehozni, immár honlapként és nem személyként. Remélhetőleg a folyamatosan változó digitális világ ezt most már elfogja fogadni.
Sajnos a 825 követőnket nem tudjuk értesíteni, hiszen – mivel nem tudunk adminként belépni a régi fb oldalunkra – ezért arra kérünk benneteket, hogy a legutolsó, még élő posztba kommenteljétek be ezt a piros színű szöveget és a linket:
Bizonyára többen is észrevették, hogy az online hanglejátszás nem működik az oldalon pár napja. Sajnos a hiba a mi készülékünkben van, ugyanis a WordPress motort a szolgáltató teljességgel frissítette az új html 5-ös szabványra, ami azt jelenti, hogy az eddigi lejátszókód nem működik már. Ez egyfelől nagyszerű, mert ezentúl játszi könnyedséggel lehet majd az mp3-as fájlokat embed kóddal beilleszteni egy cikkbe, másrészt viszont fájdalmas, mert az eddigi kb. több ezer sornyi kód viszont nem működik. Ezeket egyesével kellene kikapkodni az adott cikkekből és helyettesíteni az új kóddal. Ez kicsit lassan fog menni, de dolgozunk a hibajavításon!
Próbálkoztunk a keres-cserél funkcióval is, de sajnos az sem vezetett eredményre, hiszen minden egyes hangoskönyv esetében egyedi a fájl név és az elérési útvonal is, ami igen nagy variációt jelentene. Így tehát azt tudjuk vállalni, hogy az újonnan felkerülő hangoskönyveknél, már az új lejátszó kóddal kerülnek fel a hanganyagok.
A letöltési linkek, természetesen továbbra is élnek és a winamp-os lejátszó menü is változatlanul működik. Természetesen továbbra is gondolkodunk azon, hogy hogyan tudnánk a majd 400 hangoskönyv esetében ezeket a lejátszó kódokat javítani.
Az online meghallgatáshoz az mp3-as fájlok útvonala kilistázódik karakteresen, de sajnálatos módon a fájlnév mögé egy „%20” karakter is bekerült. Ha a .mp3 után ezt töröljük, akkor meghallgathatóvá és/vagy letölthetővé válik maga az adott fájl. Sajnos a WordPress frissítés okozza ezt a hibát is, tehát nem elegendő ráklikkelni a hangfájl nevére, hanem a végéről ezt a karaktersort törölni is kell.
A Dán Vakok és Gyengénlátók Oktatási Központja és a Sensus Aps 2004-ben indította útjára a RoboBraille szolgáltatást. A fejlesztés jelentősen megkönnyíti a vak, gyengén látó, diszlexiás és más olvasási nehézséggel élő emberek mindennapjait. A szolgáltatás hazai fejlesztését – amely lehetővé teszi a magyar felhasználók számára is az akadálymentes olvasást – az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán mutatták be.
2014-től kezdve saját szerkesztésű/készítésű ingyenes e-könyveket (.epub) is megosztunk veletek a honlapunkon. Ezek a könyvek változtatás nélkül szabadon terjeszthetőek. Mivel az oldal fő profilja a hanganyagokban rejlik, ezért joggal kérdezhetik egyesek, hogy miért nyitunk az e-könyvek felé is. Nos, a válasz egyszerű. A két profil nagyon is összevág. A fő kapocs maga az irodalom és a digitális lét. Mivel a hanganyagokat jórészt mobileszközön hallgatják meg a letöltőink, így felvetődött az a gondolat is, hogy ha már mp3-akat letöltenek tőlünk, akkor miért ne töltenének le e-pubokat is.
Vállaljuk papíron már megjelent és/vagy új, digitálisan megírt prózai szépirodalmi művek e-könyvként való hivatalos kiadását(ISBN számmal ellátva a könyv adatait a Nemzetközi ISBN Központnak is átadva). E-könyves megjelenés esetében a kéziratot csak a szerzőtől és/vagy jogtulajdonostól fogadunk el. Amennyiben a kötet ingyenesen közzétehető, akkor azt megjelentetjük az oldalunkon és a Magyar Elektronikus Könyvtár számára is átadjuk.
Amennyiben a szerző/jogtulajdonos csak a digitalizálásra tart igényt, akkor a megbeszélt formában és formátumban a könyvet átadjuk számára további felhasználás céljából, de annak közzétételét már a szerzőre/jogtulajdonosra bízzuk. Várjuk azoknak a szerzőknek a jelentkezését, akik igényt tartanak valamely saját jogtulajdonú könyvüknek a digitális elkészítésére/megjelentetésére. Az előzetes megbeszélés során felmérjük az igényt, és a ráfordítandó munka összefüggésében tudunk további ajánlatot tenni. A kölcsönös megegyezés után a könyve(ke)t rövid határidőn belül elkészítjük .epub formátumban. Elérhetőségünk a Kapcsolat menüpont alatt található. Eddigi referenciáink itt letölthetők/megtekinthetők: Mi készítjük!
A legújabb e-könyv
Schmelczer-Pohánka Éva (szerk.): Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban.
PTE EK és Tudásközpont, Pécs, 2014 ISBN (Print [Pdf], 2007): 978-963-642-155-7 — ISBN (html, 2014): 978-963-642-669-9 ISBN (mobi, 2014): 978-963-642-670-5 — ISBN (epub, 2014): 978-963-642-671-2 Lib.pte.hu
“…használd ezt a könyvtárat… a haza tisztességére és oltalmára, magad és mások hasznára.” Ezt a mottót választottuk akkor, amikor elhatároztuk, hogy “Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban” címmel tudományos konferenciát szervezünk. A Klimo Könyvtár frissen megjelent betűrendes katalógusának megjelenése kapcsán először szerveztünk olyan tudományos szimpóziumot, amellyel azt kívántuk bizonyítani, hogy a különféle tudományterületek művelői – jogászok, történészek, botanikusok vagy könyvtárosok – találnak kutatásra érdemes témát a Klimo-gyűjteményben. A kötet digitális verziója 2014 végén készült el.
Most kaptuk a hírt, hogy az Országos Széchényi Könyvtár a CIVIC Epistemologies – Állampolgári részvétel a digitális kulturális örökség feltárásában és kutatásában nevű projekben a felolvasó blogot is ajánlja követendő példának: http://www.oszk.hu/civic/peldak
A projekt fő célja egy útmutató – Roadmap – elkészítése az elektronikus infrastruktúrák (e-Infrastructures) olyan felhasználásához, amely elősegíti az európai civil szféra és az európai állampolgárok bevonását a digitális kulturális örökség és a humán tudományok kutatásába, feldolgozásába. A projekt továbbá előtérbe helyezi a nyílt hozzáférésű anyagok és programok használatát (open data, open source and open innovation). (A projekt kezdete és időtartama: 2014. augusztus 1. – 2015. november 30.)
Az utóbbi években világszerte egyre több sikeres, úgynevezett crowdsourcing jellegű együttműködés indult kulturális intézmények, digitális állományok fenntartói és a társadalom többi tagja között. Természettudományos területen az úgy nevezett citizen science módszer is működik, amelyet most a bölcsészettudományok terén is megpróbálnak több helyütt alkalmazni.
Mind a crowdsourcing, mind a citizen science egyfajta önkéntesség, amikor a civil résztvevők kisebb-nagyobb feladatot végeznek el az adott gyűjtemény számára (például egy nyers digitális képgyűjtemény valamilyen szintű feltárását, címkézését vállalták egy online felületen az intézményen kívüli szereplők). Az önkéntesek részint adatokat gyűjtenek, dolgoznak fel (citizen science), részint már meglévő állományok, halmazok feldolgozását, adatolását, nyilvánossághoz való közvetítését segítik (crowdsourcing). Tovább a projekt oldalára: http://www.oszk.hu/civic
Most kaptuk a hírt, hogy az Országos Széchényi Könyvtár a CIVIC Epistemologies – Állampolgári részvétel a digitális kulturális örökség feltárásában és kutatásában nevű projekben a felolvasó blogot is ajánlja követendő példának: 
Mindenkinek van hangja! Olvass fel Te is! 