Mindenkinek van hangja! Olvass fel Te is!

Önkéntes felolvasások weblapja. Csatlakozz!

Posts Tagged ‘film’

185 éve született Zsolnay Vilmos

Posted by ambrusa - 2013. április 19.

Zsolnay Vilmos 1828. április 29-én született Pécsett. Tanulmányait a bécsi Politechnikum kereskedelmi szakosztályán végezte, majd a bécsi, frankfurti, drezdai és müncheni kereskedőknél szerzett szakmai gyakorlat mellett a festészetet is tanulmányozta. 1852-ben rakta le a Zsolnay gyár alapjait Zsolnay Miklós, amikor Pécs városától keménycserép gyár alapítására kért engedélyt. Zsolnay Vilmos 1853-ban megkapta édesapja Széchenyi téri üzletét, amelyet Párizsi Udvar néven fokozatosan többemeletes áruházzá fejlesztett. 1864-ben pedig átvette az üzem vezetését. Zsolnay Vilmos rájött arra, hogy a tőke növelésével és a termékek minőségének emelésével teheti jövedelmezővé az üzemet.

Zsolnay egész élete során képezte magát a kerámiára vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretek terén.

Az 1873-as bécsi világkiállításon nagy sikerrel mutatkozott be az üzem – megrendelések sokaságát vonva maga után.

Zsolnay folyamatosan kísérletezett az anyaggal, a színekkel és a formákkal.

 

A legnagyobb elismerést az 1876-ban kikísérletezett, a keménycserép és a porcelán között álló, magas tüzű mázzal bevont Zsolnay-féle porcelán fajansz feltalálásáért kapta.

Zsolnay Vilmos lázasan készült az 1878-as párizsi világkiállításra, amelyre több kávés-, teás- és mokkás készletet gyártott. A világkiállításon a Zsolnay kerámia finom anyagával, bársonyos mázával, pompás díszítésével átütő nemzetközi sikert aratott, gyártmányai aranyérmet nyertek, Zsolnay Vilmos pedig megkapta a francia kormány becsületrendjét. Ekkor nyílt meg Zsolnay előtt a világpiac. A nagy keresletnek az üzem alig tudott eleget tenni. Az üzemet bővítették, növekedett a munkáslétszám is.

A szakadatlan kísérletezés eredményeként 1893-ban Zsolnay Vilmos kifejlesztette az időjárás viszontagságainak és a fagynak is ellenálló pirogránitot, amely az akkoriban fellendülő építőipar kedvelt burkolóanyaga lett.

Zsolnay kísérletezte ki a híres eozin mázat is, amelyben Wartha Vince vegyészprofesszor volt segítségére.

Zsolnay gyermekeit is be tudta vonni a gyár munkájába, lányai, Júlia és Teréz művészi képességeik birtokában a tervezésben vettek részt, fia Miklós pedig az értékesítésben vállalt nagy szerepet. Édesapja halála (1900) után, ő vette át a gyár vezetését.

A kiállítás a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont
0. szintjén tekinthető meg 2013. április 16-tól.
(Pécs, Universitas u. 2/A.)

A Zsolnay Mauzóleum

Reklámok

Posted in dokumentum, video | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Tóth Krisztina: A világ minden országa

Posted by ambrusa - 2013. március 01.

Szerző: Tóth Krisztina (1967-    ) | Előadja: Dankó Hajnalka
Díj: Salvatore Quasimodo nemzetközi költőverseny díj (2008)
Játékidő: 00:04:00 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo

 

Forgott a nyárfavatta, nem volt kitáblázva az égető, / aztán feltűnt a műút végén a csavart kéményű pléhtető, / és tudtam, hogy az az, valaki mobilozott az udvaron, / a kapu tárva-nyitva állt, köszöntem, gondoltam, úgy hagyom, / megállított egy férfi, kérdeztem, hogy jutok az irodába, / szóval maga jött egyre, akkor a maga nagymamája, / éppen időben, mondta, már be van kezelve a néni, / nem mertem rákérdezni, hogy ezt pontosan hogy is érti, / de még igazolnom kellett, hogy a magyar állam polgára, / s az elhunyt ily módon jogosult a hamvasztásra. / A papírokat az asztalra tettem, egy nő meg a gépen / babrált: az útlevél a fűzésnél, pont középen / kinyílt a levegőtlen szobában, mint egy ablak, / pecséttel tanúsítva, hogy birtokosa // a világ minden országába utazhat. / A világ minden országának csarnokában / egy szürke, zúgó monitor előtt álltam, / és figyeltem a nagyanyám útra felöltött arcát, / ahogy a sínen lehunyt szemmel haladt át, / és még hasonlított magára, csak hegyesebb volt az orra, / e már jobban hasonlított az összes földi halottra, / májfoltos, sárga tokká változott, puszta testté, / ez hamis világ timnüce belől menté, / amikor becsúsztatták, hirtelen elnéztem máshová, / és odutta vala neki paradicsumut hazoá, / és széket toltak alám, üljön le, ha kivárja, / de menni kellett a gyerekért az iskolába, / nyomogatták a gombokat, zúgni kezdett az áram, / egy óra negyvenhat volt. Nem hiszek / az örvénylő test feltámadásában. // Nyár turbinája, száraz esőt hadart az égbolt, / hunyorogtam, odakint meleg szél volt, / karcos felhőt kavart, vitte, besodorta középre, / nem őt sirattam, nem beszéltünk már vagy öt éve, / nem azt az arcot, kezet, nem a sápadt gyerekkort, / hanem a testet, a testet, a testet, hogy csak ez volt, / hogy ennyi az egész, leváló bőr, lila körmök, hogy ennyi, / hogy üres test vagyok és hogy nem bírlak nem szeretni, / hogy a világ minden országa egyetlen test maga, / hogy mégsincs otthona, hogy másban sohase ér a test haza, / autók dudáltak és jött egy biciklis, kikerült, / a por a bőrön át lassan a szikkadt szívre ült, / két óra múlhatott, mikor tudtam, még mindig égett – / Mentem valahol az Auchan mögött, / hogy megtaláljam a HÉV-et.

Posted in szépirodalom | Címkézve: , , , | Leave a Comment »

Február 28 – Kalevala nap (Videó)

Posted by ambrusa - 2013. február 22.


Elias Lönnrot néprajztudós 1835. február 28-án tette közzé az első Kalevala-kötethez írt előszavát. Erre az eseményre emlékezik a Kalevala napja. Az eposz jelentős hatással volt a finn kultúrára és a világirodalomra egyaránt. A Kalevala-napot az 1860-as években kezdte ünnepelni a Helsinki Egyetem Savóból és Karjalából származó diákjainak egyesülete. Az 50. és 75. évfordulót látványosan megünnepelték. Az 1920-as évektől kezdve szokássá vált, hogy ezen a napon felhúzzák a finn zászlót: 1975 óta hivatalosan is ünnep, a Kalevala mellett a finn kultúra ünnepe is.

A Kalevala kiállítás megtekinthető 2013. március 20-ig a Pécsi Tudásközpont 0. szintjén.

A Kalevala finn nemzeti eposz, melyet a finn népköltészet elsősorban karjalai eredetű hősi és epikus énekeiből állított össze Elias Lönnrot. Az eposz, az általa éveken át gyűjtött folklóranyag logikailag egymáshoz kapcsolható dalaiból áll. A 19. században Finnországot is utolérte a nacionalizmus szele, ennek eredményeként született meg a Kalevala, a finn teremtéstörténet.

Első változata az ős-Kalevala, mely 1833-ból való és 16 éneket (ún. rúnót) tartalmaz.

1835. február 28-án Lönnrot megjelentette az eposz második változatát, a 32 rúnóból álló ún. Régi-Kalevalát, amely már tökéletesen megfelelt a kortársak naiv finn őseposzról alkotott elképzeléseinek. A Régi-Kalevala világsikere kiemelte a finneket az ismeretlen népek sorából, hozzájárult a finn nyelv fejlődéséhez, a finn nemzeti öntudat erősödéséhez.

Ezt követően Elias Lönnrot a karjalai eposzba más finn területek népi énekeit is beledolgozta, így készült el a végleges – ma is ismert – változat, az 50 éneket tartalmazó Új-Kalevala 1849-ben.

A Kalevala szó jelentése: Kaleva-lak, azaz Kaleva földje, Finnország. Az eposz verses történetei a nép ősi életéről, világról alkotott elképzeléseiről, a rendkívüli képességekkel rendelkező hősökről szólnak.

Ki ne ismerné Vejnemöjnent, az eposz főhősét, neve szerint a csendes víz istenét, “minden idők énekesé”-t. Olyan világ ez, melyben az emberek nemcsak gyönyörködnek az ének szépségében, hanem hisznek annak varázserejében is.

A Kalevala később a finn-magyar kapcsolatok alakulásának egyik kiindulópontja lett, ezt igazolja az öt teljes magyar Kalevala-fordítás is. Az első teljes magyar fordítását (a német változat felhasználásával) Barna Ferdinánd készítette el 1871-ben, a legismertebb fordítás Vikár Béla nevéhez fűződik (megjelent 1909-ben), modern fordítói pedig Nagy Kálmán 1971-ben és Rácz István 1976-ban. A Régi-Kalevala lefordításával már Reguly Antal is próbálkozott az 1840-es években, de csak az első két éneket fordította le egészen.

Elias Lönnrot
(1802. április 9 – 1884. március 19.)

Több népdalgyűjtő segítségével 1828-1849 között gyűjtötte össze a népmeseszerű anyagot, és állította össze belőle a Kalevalát. Botanikusként az első finn nyelvű szakmunka szerzője. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: “Lönnrot”.

Orvostant tanult a Turkui Tudományos Akadémián. A turkui nagy tűzvészben a fél várossal együtt az egyetem is elpusztult, így a diplomát Helsinkiben szerezte meg 1832-ben.

Kerületi orvosi állást kapott Kajaaniban Észak-Finnországban, ahol ebben az időben nagy éhínség volt. Ez késztette az előző orvost lemondásra, így juthatott a pályakezdő orvos ebbe a pozícióba. A több éven át tartó rossz termés hatalmas veszteségeket okozott a lakosságban és az állatállományban. Lönnrot írt az államnak, gyógyszer helyett élelmiszert kérve. Ő volt az egyetlen orvos a kerület több mint 4000 lakosára, egy olyan időszakban, amikor az nagyon kevés orvos volt, a gyógyszerek pedig túl drágák az emberek anyagi helyzetéhez képest, akik jobban megbíztak a falusi gyógyítókban, helyi kuruzslókban.

Az igazi szenvedélye anyanyelve, a finn nyelv volt. 1827-ben kezdett a korai finn nyelvről írni és népmeséket gyűjteni a vidéki emberektől. Lönnrot gyakran hosszabb időre elhagyta az orvosi rendelőjét. A finn vidéken, Lappföldön és az orosz Karélia szomszédos területein tett nagyobb utazásokat, és keresett pártfogókat a gyűjtéshez. Könyvek sorozata bizonyítja erőfeszítéseinek eredményességét: Kantele, 1829-1831 (a kantele hagyományos finn népi hangszer); Ős-Kalevala, 1833; Régi-Kalevala, 1835-1836; Kanteletar, 1840; Sananlaskuja, 1842 (Példabeszédek); Új-Kalevala (a Kalevala bővített második kiadása), 1849; Finsk-Svenskt Lexikon, 1866-1880 (finn-svéd szótár).

(Forrás: Szöveg és kiállítási anyag: Csóka-Jaksa Helga
Narrátor és Non Lineáris vágás: Ambrus Attila József
Készült: PTE Egyetemi Könyvtár számára, Pécs, 2013. február 22.)

Posted in video | Címkézve: , | Leave a Comment »

Volt egyszer egy Taxisblokád

Posted by ambrusa - 2012. október 08.

Felvette és közreadja: Karászi Miklós | A felvétel készült: 1990. októberében
Elérhető további filmek a témában: Youtube.com | Történet: Wikipedia.hu
Köszönet Karászi Miklósnak, hogy ezt az archív anyagot a rendelkezésünkre bocsátotta!
Játékidő: 01:54:33 | Bitráta: 32 kbps / 11 kHz / stereo

„1990 októberében volt az új magyar demokrácia első válsága, a taxis blokád. Akkoriban CB rádión követtem az eseményeket és 2 órás hangfelvételt készítettem a debreceni irányítóközpont csatornáján elhangzottakról. A CB rádiózás lényege, hogy egyidejűleg egy állomás beszél és ezt mindenki hallja. Aki beszélni akar, előtte „break” beszólással jelzi, majd felszólítást kap, hogy „mondjad break”. Ekkor elmondja amit akar. Ha többen beszélnek egyszerre, abból senki nem ért semmit. A csatolt hanganyagból megállapítható, hogy az indulatok egymásnak feszülése ellenére kevesebb trágárság hangzik el, mint a jelenkori közszolgálatiban. Viszonylag fegyelmezetten zajlott a rádiócsatorna forgalma. Persze itt is volt zavarás, ami CB nyelven nyomkodást jelent. A „Don kanyar” többször elhangzik, erről tudni kell, hogy egy forgalmas kereszteződésben lévő kocsma nem hivatalos neve. A felvétel a blokád befejező időszakában készült, amikor hírek keringtek a megállapodásról. Az eseményeket követően arra számítottam, hogy kitűnő filmrendezőink lecsapnak a témára és elkészül „A Blokád” című film. Úgy tűnik, nem láttak benne fantáziát, vagy érdekeikkel ellenétes volt. Ami viszont biztos: a blokád idején keresztül-kasul lehetett biciklizni a városon és Debrecen levegője azóta se volt olyan tiszta, mint azokban a napokban.” (Karászi Miklós beszámolója)




Posted in dokumentum, történelem | Címkézve: , , , | Leave a Comment »

Hangmegosztás az Internet Archive oldalán

Posted by ambrusa - 2012. október 07.

Hangmegosztás az Internet Archive oldalán

Szerző: Ambrus Attila József | Előadja: ambrusa
Zene: City Night Groove / Midnight Cafe (Pinnacle Studio free dallam)
Megjelent: Felolvaso.Wordpress honlap, 2012 | A felvétel készült: 2012. október 7.
A film elérése: Youtube.com
Játékidő: 00:08:57 | Bitráta: 192 kbps / 44 kHz / stereo

Önkéntes felolvasóink munkáját könnyebbé téve elindítunk ezen az oldalon egy webtanfolyamot. A videós tanfolyam felvételei folyamatosan kerülnek majd fel erre az oldalra. Reméljük, hogy a felolvasási kedvet ez nagyban megnöveli majd! Terveink szerint elsőként a SoundCloud hangmegosztó oldal és az Internet Archive használatához szeretnénk segítséget nyújtani, hiszen a blogoldalunkon megjelenített és meghallgatható hanganyagokat a SoundCloud és az Internet Archive oldaláról illesztjük be blogunkba. Igény esetén a hangrögzítési és utómunkálatokkal kapcsolatos segédanyagok/tippek/trükkök megosztásával folytathatjuk tanfolyamunkat.

Posted in dokumentum | Címkézve: , , , , , | Leave a Comment »

In Memoriam Dr. Kopp Mária (1942-2012)

Posted by ambrusa - 2012. szeptember 21.

Aláfestő zene: Vivaldi: Largo (Andante) | Az életrajzot előadja: ambrusa
Megjelent: Pécsi Tudásközpont, 2012 | A felvétel készült: 2012. szeptember 21.
A film elérése: Youtube.com
Játékidő: 00:02:54 | Bitráta: 192 kbps / 44 kHz / stereo

Kopp Mária 1942. január 14-én született Budapesten. 1968-ban a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen (SOTE), majd 1977-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) klinikai pszichológia szakán kapott diplomát. 1982-ben az orvostudomány kandidátusa, 1999-ben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora lett. Kopp Mária az idén március 15-én a Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal polgári tagozata kitüntetésben részesült a legnagyobb népegészségügyi jelentőségű megbetegedések pszichoszociális, társadalmi, gazdasági és demográfiai háttértényezői kutatásában elért tudományos eredményeiért, több évtizedes, a magyar társadalom és a család érdekében végzett sokoldalú munkássága elismeréseként.

Posted in dokumentum | Címkézve: , , , | Leave a Comment »