Mindenkinek van hangja! Olvass fel Te is!

Önkéntes felolvasások weblapja. Csatlakozz!

Archive for the ‘cikk’ Category

A tehetségen túl – Beszélgetés Bakonyi Orsolya előadó- és képzőművésszel

Posted by ambrusa - 2016. január 06.

Egész véletlenül találtam rá az interneten barangolva. A youtube-csatornán éppen irodalmi munkatársunk Mester Györgyi egyik művét adta elő. Magával ragadott az előadásmódja, napokra a hatása alá kerültem. Nem sokkal ezután kerestem meg őt, emailben, és ő szívesen vállalkozott egy interjúra. A személyes találkozás a távolság miatt sajnos nem jöhetett létre (bár én sokkal jobban szeretem a személyes, találkozós, „régimódi” interjúkat), de a beszélgetés, még ha virtuális módon is, legnagyobb örömömre mégis megvalósulhatott. Mint kiderült, Bakonyi Orsolya nemcsak az előadásaiban nyújt felejthetetlen élményt, hanem a képzőművészetben is érdekes alkotásai születnek.

Tovább a cikkre >>>

Poda Erzsébet: A tehetségen túl - Beszélgetés Bakonyi Orsolya előadó- és képzőművésszel (Forrás: baratno.com)

Poda Erzsébet: A tehetségen túl – Beszélgetés Bakonyi Orsolya előadó- és képzőművésszel (Forrás: baratno.com)

 

Posted in cikk, hír | Címkézve: , , | Leave a Comment »

RoboBraille: készíts ingyenesen szövegből hangot!

Posted by ambrusa - 2015. július 01.

A Dán Vakok és Gyengénlátók Oktatási Központja és a Sensus Aps 2004-ben indította útjára a RoboBraille szolgáltatást. A fejlesztés jelentősen megkönnyíti a vak, gyengén látó, diszlexiás és más olvasási nehézséggel élő emberek mindennapjait. A szolgáltatás hazai fejlesztését – amely lehetővé teszi a magyar felhasználók számára is az akadálymentes olvasást – az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán mutatták be.

RoboBraille - illusztráció

Olvass tovább »

Posted in cikk, hír | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Az energiatakarékosság világnapja

Posted by ambrusa - 2014. március 25.

Készítette: ambrusa | Szöveg: Csóka-Jaksa Helga / Wikipédia
Zene: Jean Michel Jarre: Oxygene | Képek: Különböző könyvekből, netről
A felvétel készült: 2014. március 25.
Játékidő: 00:08:11 | Bitráta: 192 kbps / 44 kHz / stereo

A fosszilis energiahordozók egyre fogynak, használatuk pedig rendkívüli mértékben szennyező. Az egyetlen megoldás az, ha fokozatosan – és lehetőleg minél gyorsabban – áttérünk a megújuló energiaforrások kiaknázására, iparunkat pedig az úgynevezett környezetbarát, vagy “zöld” energia felhasználására állítjuk át. Ennek többféle változata is van, és mindegyik kíméli a természetet.

A megújuló energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, tehát alkalmazásuk nem rombolja a környezetet, ugyanakkor nem is fogják vissza az emberiség fejlődési lehetőségeit. Szemben a nem megújuló energiaforrások (kőszén, kőolaj, földgáz stb.) használatával, nem okoznak olyan halmozódó káros hatásokat mint az üvegházhatás, a levegőszennyezés, vagy a vízszennyezés.

A szél- és napenergia-technológiák alkalmazása lehetőséget ad arra is, hogy az ember saját maga állítsa elő az otthonában használt villamos energiájának, üzemanyagának és vizének egy részét, vagy akár az egészét. A fosszilis tüzelőanyagoktól való elhatárolódás különösen fontos, egyrészt a globális felmelegedés megállítása miatt, másrészt a közelgő olajhozamcsúcs fenyegetése miatt.

Noha az emberiség által használt energia a kezdetektől fogva többnyire megújuló forrásokon alapult, mint a tüzifa, faszén vagy a szél és vízimalmok, a megújuló energiák használata az ipari forradalmat követően jelentősen visszaszorult, ám a modern megoldásoknak és a globális energiaválságnak köszönhetően a megújuló energiaforrások használata reneszánszát éli. A megújuló energia 4 fontos területen váltja a hagyományos energiát, ezek az áramtermelés, a fűtés, az üzemanyag és a hálózaton kívüli (off-grid) áramtermelés.

Áramtermelés: Jelenleg a világ áramtermelésének 19%-át adják a megújuló források, melyek közül a vízenergia a legjelentősebb, jóllehet a szélenergia részesedése is folyamatosan növekszik. Néhány helyen a szélenergia már igencsak komoly szerepet játszik az áramellátásban: az Egyesült Államok-béli Iowa állam áramának 14, a német tartomány Schleswig-Holstein áramának 40, Dánia áramának 20%-a származik csak szélenergiából. Néhány ország megújuló forrásokból termeli meg áramfogyasztásának nagyobbik részét, mint például Izland (100%), Paraguay (100%), Norvégia (98%), Brazília (86%), Új-Zéland (65%), Ausztria (62%) és Svédország (54%).

Fűtés: A fűtés terén a napenergiával előállított melegvíz a legfontosabb a megújuló forrásokból előállított fűtés terén. Ez különösen Kínában jelentős, mely a globális mennyiség 70%-át használja fel, 50-60 millió háztartást látva ily módon el. A biomassza használata is erőteljesen terjed és gyorsan növekszik a geotermikus energia ilyen célú hasznosítása is.

Üzemanyag: Az üzemanyag terén elsősorban a bioüzemanyagokat, mint például a Brazíliában egyre nagyobb mértékben használt bioetanolt kell érteni. Mára Brazília üzemanyagának 18%-a bioetanol, világszinten pedig 93 milliárd gallon ilyen üzemanyag készül, ami 68 milliárd liter benzint, a világfogyasztás kb. 5%-át váltja ki.

Szélenergia: A szélenergia az egyik leggyorsabban fejlődő és az utóbbi időben a legnagyobb kapacitásbővülést elérő megújuló energiaforrás. A szél segítségével termelt energia jelenleg évi 20%-kal növekszik, és rendkívül népszerű Európában és az Egyesült Államokban.

Vízenergia: A vízenergia megújuló energia, nem szennyezi a környezetet és nem termel sem szén-dioxidot, sem más, üvegházhatást kiváltó gázt. A világ vízerőműveinek összteljesítménye mintegy 715 000 MW, a Föld elektromos összteljesítményének 19%-a (2003-ban 16%-a), a megújuló energiahasznosításnak 2005-ben a 63%-a.

Napenergia: A napenergia a Földet érő napsugárzásból kinyerhető energia. Használata történhet fotovoltaikus elektromosság generálásával vagy a hőenergia felhasználásával. A napenergia használata történhet aktív módon, mint a naperőmű vagy a napelem, illetve passzív módon, mint például az épületek tájolása segítségével elért hőmegtakarítás.

Biomassza: A biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeget értjük. A mai elterjedt jelentése: energetikailag hasznosítható növények, termés, melléktermékek, növényi és állati hulladékok. A biomassza segítségével fosszilis tüzelőanyagok válthatóak ki és ideális esetben az elégetett növényi anyag 1 éven belül újratermelődik, megteremtve ezzel a fenntartható fejlődés és energiagazdálkodás lehetőségét. A biomasszából, pl. bioetanolként üzemanyag is készíthető.

Geotermikus energia: A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik a hőmérséklet. Magyarországon a geotermikus energiafelhasználás 1992-es adat szerint 80-90 ezer tonna kőolaj energiájával volt egyenértékű. A geotermikus energia korlátlan és folytonos energia nyereséget jelent. Termálvíz formájában nem kiapadhatatlan forrás. Kitermelése viszonylag olcsó, a levegőt nem szennyezi.

A geotermikus energia egy megújuló energiaforrás, ami a legolcsóbb energiák közé tartozik. Mára Spanyolország a legnagyobb zöldenergia felhasználó. Magyarországon sok geotermikus energiát használnak fel, sok híres termálfürdő van. A geotermikus fűtés kb. 5 év alatt térül meg. Magyarországon a termálvíz 2 km-nél 120 fok is lehet.

Posted in cikk, dokumentum, video | Címkézve: | Leave a Comment »

Szemelvények a Nyugat 1910. évfolyamából

Posted by ambrusa - 2013. december 07.

Szerzők: Faragó Miksa; Hatvany Lajos; Halász Imre; Ignotus Hugo; Karinthy Frigyes; Kuncz Aladár; Schöpflin Aladár; Tersánszky Józsi Jenő
Eredeti megjelenés: Nyugat, III. évf., 1910. január 1. – 1910. december 1.
Előadja: TeddyTed [Engler József] | A felvétel készült: 2013
Játékidő: 02:59:24 (180 perc) | Bitráta: 112 kbps / 44 kHz / stereo
Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu.m3u
A hangoskönyv letölthető (data): .ZIP
Megjegyzés: Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

Tartalom:
8/1. Kuncz Aladár: Megjegyzések a tanármozgalomhoz
   (III. évf., 1910. november 1., 21. sz., 1567-1568. o.)
8/2. Schöpflin Aladár: Egy magyar tudós a régi világból
   (III. évf., 1910. november 16., 22. sz., 1632-1636. o.)
8/3. T[ersánszky] Józsi Jenő: A Tavasz napja sütötte…
   (III. évf., 1910. április 1., 7. sz.,447-449. o.)
8/4. Karinthy Frigyes: Mikszáth-adoma meg oszt’ még valami
   (III. évf., 1910. augusztus 16., 16. sz., 1150-1152. o.)
8/5. Halász Imre: Lovagias magyar nemzet
   (III. évf., 1910. szeptember 1., 17. sz., 1224-1229. o.)
8/6. Ignotus Hugo: A drágasági nyakleves
   (III. évf., 1910. november 16., 22. sz., 1595-1599. o.)
8/7. Faragó Miksa: A pozsonyi országgyűlés utolsó napjai
   (III. évf., 1910. december 1. 23. sz., 1708-1714. o.)
8/8. Hatvany Lajos: Én és a könyvek
   (III. évf., 1910. január 1., 1. sz., 41-49. o.)

8/1. Kuncz Aladár: Megjegyzések a tanármozgalomhoz (III. évf. 1910. november 1. 21. sz. 1567-1568. o.) (Előadja: Engler József)

8/2. Schöpflin Aladár: Egy magyar tudós a régi világból (III. évf. 1910. november 16. 22. sz. 1632-1636. o.) (Előadja: Engler József)

8/3. Tersánszky Józsi Jenő: A Tavasz napja sütötte… (III. évf. 1910. április 1. 7. sz.447-449. o.) (Előadja: Engler József)

8/4. Karinthy Frigyes: Mikszáth-adoma meg oszt’ még valami (III. évf. 1910. augusztus 16. 16. sz. 1150-1152. o.) (Előadja: Engler József)

8/5. Halász Imre: Lovagias magyar nemzet (III. évf. 1910. szeptember 1. 17. sz. 1224-1229. o.) (Előadja: Engler József)

8/6. Ignotus Hugo: A drágasági nyakleves (III. évf. 1910. november 16. 22. sz. 1595-1599. o.) (Előadja: Engler József)

8/7. Faragó Miksa: A pozsonyi országgyűlés utolsó napjai (III. évf. 1910. december 1. 23. sz. 1708-1714. o.) (Előadja: Engler József)

8/8. Hatvany Lajos: Én és a könyvek (III. évf. 1910. január 1. 1. sz. 41-49. o.) (Előadja: Engler József)

Posted in cikk, esszé, klasszikus | Címkézve: , , , , , , , , , , | 2 hozzászólás »

Fodor Mária: Remekművek titkai: Jan van Eyck: Az Arnolfini házaspár (1430)

Posted by ambrusa - 2013. szeptember 14.

Szerző: Fodor Mária | Megjelent: Nők Lapja Évszakok 2012/ősz, 118. o.
Előadja: ambrusa
Játékidő: 00:06:30 | Bitráta: 192 Kbps / 44 mHz / Stereo

Mindenki ezerszer látta már ezeket a képeket, ezért úgy tűnhet, nincs már mit elmondani róluk. Ám az igazi remekművek titkait nem könnyű megfejteni, és mindig tartogatnak meglepetéseket. És ha az ember jó kérdést tesz fel, meglepően izgalmas válaszokat kaphat.
Kérdés: Ki ez a férfi?

 

A figyelem központjában évszázadok óta a fiatal nő áll – talán a smaragdzöld ruha az oka? –, és egy pillantásra sem méltatjuk a férfit, aki a kezét fogja. A nő igazán extravagáns látvány – a furcsa szarvszerű hajviselet, a felborotvált homlok, a művészi redőkbe rendezett hosszú, uszályos ruha mind őt teszi a kép főhősévé. A mellette álló, sötét ruhába öltözött férfi szinte belesimul a háttérbe. Pedig a korabeli nézők számára nyilvánvaló volt: valójában ő a kép főszereplője, aki mindezt a luxust, amit a kép ábrázol, megteremtette.

Jan van Eyck: Az Arnolfini házaspár (1430) Merthogy a pár gazdag volt – méghozzá elképesztő mértékben. A picike hálófülkében a kor legdrágább luxustermékei láthatók: a valódi üveggel fedett ablak, a narancs az ablakpárkányon, a tükör a falon, a fémből készült csillár és a piros kelme, amely beborítja a hátteret. A fiatal nő uszálya olyan hosszú, hogy csakis egy szolgálólány segítségével tudott járni, a zöld ruhát szegélyező hermelinprém pedig legalább 600 állatból készült. A férfialak ruhája is méltó a vagyonához. A kor nemesei sem hordtak ennél különb öltözéket – ám ez a két figura polgári származású volt. Erre utal a lakás, ahol állnak, a picike tér, a fapadló és a papucs, amelyet azért húzott a férfi a lábára, hogy az utca mocska ne piszkítsa be a ruháját.

A férfi kereskedő és bankár lehetett, gazdagságát az eszének köszönhette. Annak a józan észnek, ami itt és most cserbenhagyta. A fiatal lányt ugyanis nem a pénzéért vette el, hanem puszta szerelemből, és a képet látva ez a korabeli nézőknek egyértelmű volt. A kép főhőse, Michele Arnolfini – aki bátyjával a francia király gazdasági tanácsadója volt – a képen épp egy névtelen és rangtalan szegény lányt vesz el feleségül, akinek mindent ő ajándékozott. Egyet kivéve: a vagyont.

A kép valóban a házasságkötés pillanatát ábrázolja, ehhez ugyanis a 15. században még nem kellett templomba menni, sőt pap jelenlétére sem volt szükség. A domború tükörben látható tanúk nem is az esküvő igazolására kellettek, hanem a házassági szerződéshez, amely a korban nagyon gyakori volt, különösen ha az egyik fél nagy vagyonnal rendelkezett. A kép legfontosabb részlete ugyanis a férfi keze, amelyet az arának nyújt: ez a kéz a bal. Ez azt jelenti, hogy ez csak „balkézről való” házasság, amelyben a feleség – bár törvényes hitves – nem egyenrangú a férjjel, és nem örökölheti annak vagyonát sem ő, sem a gyermekeik.

A feleség így sem járt rosszul, a szerződés alapján annyi pénzt kapott, amennyi özvegysége esetén is kitartott, ám a vagyon a családban maradt.

A férj nevét ismerjük, ám a fiatal ara kilétét homály fedi. A nevét sehol nem említik, ami csak egyet jelenthet: sem ő, sem a családja nem volt fontos. Ám az biztos, hogy nem volt várandós – csak ilyen volt a kor ruhadivata. Ma a mellet hangsúlyozzuk, akkoriban a nagy has volt hasonlóan szexis.

Posted in cikk, dokumentum, video | Címkézve: , , , , | 2 hozzászólás »

Fodor Mária: Remekművek titkai: Leonardo da Vinci: Hermelines hölgy (1480-90)

Posted by ambrusa - 2013. szeptember 08.

Szerző: Fodor Mária | Megjelent: Nők Lapja Évszakok 2012/ősz, 119. o.
Előadja: ambrusa
Játékidő: 00:06:29 | Bitráta: 192 Kbps / 44 mHz / Stereo

Mindenki ezerszer látta már ezeket a képeket, ezért úgy tűnhet, nincs már mit elmondani róluk. Ám az igazi remekművek titkait nem könnyű megfejteni, és mindig tartogatnak meglepetéseket. És ha az ember jó kérdést tesz fel, meglepően izgalmas válaszokat kaphat.
Kérdés: Milyen állat ez valójában?

 

Menyét, nyest, hermelin – ahány forrás, annyi állatnevet említ. Úgy tűnik, mintha Leonardo maga sem tudta volna eldönteni, milyen állatot is tegyen a fiatal lány kezébe. Mindegyikből rakott hát bele egy kicsit, és a végeredmény egy soha nem volt lény, aki leginkább a képen látható fiatal nőre hasonlít. Ugyanaz a finom csontozatú arc, ugyanaz a mosoly, ugyanaz a kiismerhetetlen és megfejthetetlen tekintet. Ha elhisszük, hogy Leonardo volt minden idők legjobb festője, nehéz elhinnünk, hogy ne tudta volna pontosan lefesteni a kis házikedvencet – ha tehát bizonytalanságban tartja a nézőt, annak oka van.

Leonardo da Vinci: Hermelines hölgy (1480-90) A Leonardo-szakértők nagy része úgy véli, ez a festmény a mester legjobb és legjelentősebb alkotása, és híresebb lenne, mint a Mona Lisa – ha nem Krakkóban lenne kiállítva. Merthogy a nő, akit ábrázol, sokkal izgalmasabb és szebb, mint Mona Lisa. Ő ugyanis Cecilia Gallerani, milánó hercegének, Lodovico Il Morónak a 15 éves szeretője. Ez a fiatal lány nem volt gazdag, nem volt nemesi származású – de szépsége megteremtette számára az élete végéig tartó gazdagságot, Leonardo festménye pedig a mai napig tartó hírnevet.

A képen törékeny, ártatlan és végtelenül naiv a tekintete &#150, ám a forrásokból jól tudjuk, hogy ez csak a látszat. Cecilia nemcsak szép volt, de híresen okos is. Kitűnő zenész, művelt költőnő és szenvedélyes szerető, aki egy fiúgyermeket is szült a mórnak, ám az végül mégsem őt vette el feleségül, hanem egy gazdag nemesi család leányát, Beatrice d’Estét. Esküvőjük napján Ceciliának el kellett hagynia a kastélyt, ám magával vihette az ékszereit, és persze a festményt is, amely őt ábrázolta.

A kezében tartott rágcsáló a kor kedvelt háziállata, vadászatra is tartották, és a kastély patkánymentesítésében is segített. Látszólag semmi meglepő nincs abban, hogy ez van a lány kezében, de a legtöbben úgy vélik, szimbolikus jelentése van.

Utalhat a lány nevére, mert a hermelin görögül „galee”, ami hasonlít a Gallerani névre. Mások szerint az állat maga Lodovico, akinek a címerében is benne van a hermelin. Akik ezt gondolják, nem felejtik el megemlíteni, milyen érzékien cirógatja a lány a hermelin nyakát, éppúgy, mintha a szeretője férfiasságát markolná meg. Egy harmadik értelmezés szerint az állat a középkorban a terhesség és a szülés szimbólumaként szerepel, és arra utal, hogy Cecilia a kép készítése idején várandós volt. Abban azonban mindenki egyetért, hogy minden utalás a hermelinre mutat – ám zavarba ejtő módon az állat szinte biztosan nem hermelin, sokkal jobban hasonlít a menyétre, amely viszont szinte soha nem fordul elő fehér változatban.

Ráadásul harapós természete miatt a menyét nem volt kedvelt háziállat, és a prémje sem volt értékes. A kettősség, ami az állatban olyan zavarba ejtő, egyesek szerint éppen a kép lényege, mert Cecilia alakjának kettősségére utal, aki ártatlan fiatal lánynak tűnik – de a kortársak szemében egy megesett nő volt. Ő a diadalmas csábító, aki egyben kiszolgáltatott áldozata a herceg kéjvágyának, most éppen győzelme és diadala csúcsán van, hiszen fiúgyermeket hord a méhében – ám a gyermek fattyú, akinek semmi nem jár az apa vagyonából, és a lány, ha elveszíti kislányos alakját, könnyen elveszítheti a férfi szerelmét is. Cecilia most még a győzedelmes vadász, aki mindent elért, amit csak akart – ám ha a férfi ráun, senkivé válik. Nem más ő, mint maga a nemes hermelin, akiből a sors bármikor közönséges menyétet csinálhat.

A lány keze zavarba ejtően nagy a fejéhez képest, egyesek szerint Leonardo elrontotta a képet, amikor külön festette meg a kezet és az arcot. Mások szerint ez nem hiba, ezzel a finom módszerrel hangsúlyozta a művész Cecilia érzéki, állatias oldalát.

Posted in cikk, dokumentum, video | Címkézve: , , , | 3 hozzászólás »

Lemezek a lakatlan szigeten (Rádióriport Stephen Hawkinggal)

Posted by ambrusa - 2013. június 21.

Szerző: Hawking, Stephen Forditotta: Ungvárainé Nagy Zsuzsanna és Ungvárai János
Magyar megjelenés: Hawking, Stephen: Einstein álma és egyéb írások. Vince Kiadó, Budapest, 1999 150-167. o.
Technikai munkatárs: Baranyai György (Jaws for Windows – Gábor)
Zenei szerkesztők: Szabó Ferencné Anikó és Győriné Kövesdi Zsuzsanna
Magyar szerkesztő: Ambrus Attila József (ambrusa)
Eredeti elhangzás: Original English BBC version: 25 dec. 1992
A felvétel készült: 2013. április 10. | Játékidő: 01:44:21 (104 perc)
Bitráta: 320 kbps / 44 kHz / stereo „ Kereskedelmi forgalomba nem kerül.
Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu.m3u
A riport letölthető prémiumosoknak (egy klikk – data.hu): .ZIP (241 Mb)

A riport közben elhangzó zenei anyag:
01. Poulenc: Glorie “Gloria in excelsis Deo”
02. Brahms hegedűverseny (Adagio)
03. Beethoen, Ludwig van: Opus 132. Vonósnégyes 3. tétel
04. Wagner: Walkür (első felvonás – Walhalla-motívum)
05. Beatles: Please please me
06. Mozart, Wolfgang Amadeus: Requiem
07. Puccini: Turandot “In questa Reggia”
08. Piaf, Edith: Non, je ne regrette rien

A BBC 1942-ben kezdte sugározni a Lemezek a lakatlan szigeten (Desert Island Discs) című műsort. Ez a BBC legrégibb adássorozata, amely időközben valóságos nemzeti létesítménnyé vált Angliában. A hosszú évek során rengeteg riportalanyt szólaltattak meg. Szerepeltek a műsorban írók, színpadi és filmszínészek, rendezők, zenészek, sportolók, humoristák, szakácsok, kertészek, tanárok, táncművészek, politikusok, a királyi család tagjai, karikaturisták – és tudományos kutatók. A riportalanyok mindig hajótöröttek szerepét töltik be, akiket megkérdeznek, melyik nyolc hanglemezt vinnék magukkal, ha a sors egyedül egy lakatlan szigetre vetné őket. Ezenkívül meg kell nevezniük egy luxuscikket (amely nem lehet élőlény), valamint egy könyvet is, ez a két tárgy szintén elkísérhetné őket az úton (feltételezik, hogy a riportalany vallásának megfelelő alapmű – a Biblia, a Korán, vagy valamilyen ezzel egyenértékű írásos szöveg – valamint Shakespeare összes művei a szigeten már megtalálhatók). Természetesen azt is biztosítják, hogy a szigeten rendelkezésre állnak a lemezek lejátszásához szükséges eszközök; a sorozat kezdeti időszakában a műsorismertetésben ez hangzott el: „feltételezzük, hogy a szigeten van gramofon és a lejátszáshoz kimeríthetetlen mennyiségű tartalék tű is.” Ma már napelemmel működő CD-lejátszó biztosítja a szigeten a lemezhallgatást.

Lejátszás az archive.org-ról:
Lemezek a lakatlan szigeten – Rádióriport Stephen Hawkinggal (Riporter: ambrusa)

Lejátszás a Soundcloudról:

A műsort hetente egyszer sugározzák, és az interjú közben részletek hangzanak el a riportalany által kiválasztott lemezekről. A szokásos műsoridő negyven perc, azonban a Stephen Hawking közreműködésével készült riport, amelyet 1992 karácsonyán sugároztak, kivételesen hosszabb ideig tartott. Az eredeti riportot Sue Lawley készítette.

Videóverzió:

Posted in cikk, dokumentum, riport, video | Címkézve: , , , | Leave a Comment »

Buják Attila: Hagyma

Posted by ambrusa - 2012. október 07.

Szerző: Buják Attila | Előadja: Gabapa
Megjelent: 168 Óra, 2012. augusztus 16.
A szöveg elérhető a WEB-en: www.168ora.hu
A felvétel készült: 2012 | Játékidő: 00:02:38 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo

Amióta az eszemet tudom, mindig az ángyi volt a családban a Pluto, a fő házi békebontó, a szigorú, mindig pörölős, haragos istennyila. Nem is csoda, mert mindig “akart valamit”. Négykor kelt, álla alatt megcsomózta barna kendőjét, kötényt kötött, föltette szódásüveg-szemüvegét, és nekiindult. Megfőzött, elmosogatott, kiszaladt a kukoricásba, kapált, hazarohant etetni, újra megfőzött, mosogatott, kimosott, almolt, darát szórt a csibéknek. Nem könnyű negyvenkilós örökmozgónak lenni egy széteső, tétova, összeomló családban.

Posted in cikk, esszé | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Erdős Virág: Na most akkor…

Posted by ambrusa - 2012. október 05.

Szerző: Erdős Virág | Előadja: Gabapa
Megjelent: Népszabadság, 2012. május 14. Nol.hu| A felvétel készült: 2012
Játékidő: 00:05:24 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo

…mondjátok meg nagyokosok, mi legyen, ki ne legyen miközülünk maholnap és ki legyen, ki legeljen penneágyon rozmaringos mellfilét, ki pecázza kukából a halolajos kiflijét, kinek legyen friss levegőn tartózkodni ideje, kinek teljen karcinogén cuccokkal a tüdeje, ki rágja a Cafe Picard mascarponés pitéjét, ki mossa a Szentiványi nagyságosék bidéjét, kinek kelljen éjjel-nappal folyton-folyvást igyekezni, kit lehessen kapásból és szemtől szembe letegezni…

Posted in cikk, esszé | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Bächer Iván: Eszterga

Posted by ambrusa - 2012. október 05.

Szerző: Bächer Iván (1957-    ) | Előadja: Gabapa
A szöveg elérhető a WEB-en: www.vasarnapihirek.hu
A felvétel készült: 2012 | Játékidő: 00:05:11 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo

Az esztergapadnál állt megint. Épp úgy, mint huszonegy éve minden nap, minden munkanap, huszonegy éve, az esztergapadnál. Az ő jó kis gépénél. Amit úgy megszokott, megszeretett, mint egy kutyát. Csak őrá hallgatott ez a jó masina, csak őnéki volt kezes. Lehetett vagy hatvanéves is már. Orosz volt, IZS 500-as, felújított, álló futóbábos, síktárcsás, hátsó késkészlettel.

Posted in cikk, esszé | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Bächer Iván: A jó ember

Posted by ambrusa - 2012. október 05.

Szerző: Bächer Iván (1957-    ) | Előadja: Gabapa
A szöveg elérhető a WEB-en: www.nol.hu
A felvétel készült: 2012 | Játékidő: 00:06:02 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo

Mi az, hogy miért negyed pizzát? Mert én annyit bírok megenni! Mert nem gondoltam most rátok. Mert durva sok mindenre kell gondolnom. Éhes voltam, és vettem magamnak egy negyed pizzát! Mi a baj? Mi a baj ebben? Miért nem vesztek ti is magatoknak, ha kell. Miért nem rendeltek magatoknak? Van rá pénzed! Ha nincsen, szóljál, a durva életbe! Miért negyed pizzát hoztam! Mert negyed pizzát! Azért! Mert sose tudom, mi lesz. A hülye diétád miatt. Húsnap vagy tejnap, vagy halnap, vagy holnap, vagy a jó teve nagynénikéd kínja nap. Krumplinap! Na tessék!

Posted in cikk, esszé | Címkézve: , , | Leave a Comment »