Mindenkinek van hangja! Olvass fel Te is!

Önkéntes felolvasások weblapja. Csatlakozz!

Fodor Mária: Remekművek titkai: Leonardo da Vinci: Hermelines hölgy (1480-90)

Posted by ambrusa - 2013. szeptember 08.

Szerző: Fodor Mária | Megjelent: Nők Lapja Évszakok 2012/ősz, 119. o.
Előadja: ambrusa
Játékidő: 00:06:29 | Bitráta: 192 Kbps / 44 mHz / Stereo

Mindenki ezerszer látta már ezeket a képeket, ezért úgy tűnhet, nincs már mit elmondani róluk. Ám az igazi remekművek titkait nem könnyű megfejteni, és mindig tartogatnak meglepetéseket. És ha az ember jó kérdést tesz fel, meglepően izgalmas válaszokat kaphat.
Kérdés: Milyen állat ez valójában?

 

Menyét, nyest, hermelin – ahány forrás, annyi állatnevet említ. Úgy tűnik, mintha Leonardo maga sem tudta volna eldönteni, milyen állatot is tegyen a fiatal lány kezébe. Mindegyikből rakott hát bele egy kicsit, és a végeredmény egy soha nem volt lény, aki leginkább a képen látható fiatal nőre hasonlít. Ugyanaz a finom csontozatú arc, ugyanaz a mosoly, ugyanaz a kiismerhetetlen és megfejthetetlen tekintet. Ha elhisszük, hogy Leonardo volt minden idők legjobb festője, nehéz elhinnünk, hogy ne tudta volna pontosan lefesteni a kis házikedvencet – ha tehát bizonytalanságban tartja a nézőt, annak oka van.

Leonardo da Vinci: Hermelines hölgy (1480-90) A Leonardo-szakértők nagy része úgy véli, ez a festmény a mester legjobb és legjelentősebb alkotása, és híresebb lenne, mint a Mona Lisa – ha nem Krakkóban lenne kiállítva. Merthogy a nő, akit ábrázol, sokkal izgalmasabb és szebb, mint Mona Lisa. Ő ugyanis Cecilia Gallerani, milánó hercegének, Lodovico Il Morónak a 15 éves szeretője. Ez a fiatal lány nem volt gazdag, nem volt nemesi származású – de szépsége megteremtette számára az élete végéig tartó gazdagságot, Leonardo festménye pedig a mai napig tartó hírnevet.

A képen törékeny, ártatlan és végtelenül naiv a tekintete &#150, ám a forrásokból jól tudjuk, hogy ez csak a látszat. Cecilia nemcsak szép volt, de híresen okos is. Kitűnő zenész, művelt költőnő és szenvedélyes szerető, aki egy fiúgyermeket is szült a mórnak, ám az végül mégsem őt vette el feleségül, hanem egy gazdag nemesi család leányát, Beatrice d’Estét. Esküvőjük napján Ceciliának el kellett hagynia a kastélyt, ám magával vihette az ékszereit, és persze a festményt is, amely őt ábrázolta.

A kezében tartott rágcsáló a kor kedvelt háziállata, vadászatra is tartották, és a kastély patkánymentesítésében is segített. Látszólag semmi meglepő nincs abban, hogy ez van a lány kezében, de a legtöbben úgy vélik, szimbolikus jelentése van.

Utalhat a lány nevére, mert a hermelin görögül „galee”, ami hasonlít a Gallerani névre. Mások szerint az állat maga Lodovico, akinek a címerében is benne van a hermelin. Akik ezt gondolják, nem felejtik el megemlíteni, milyen érzékien cirógatja a lány a hermelin nyakát, éppúgy, mintha a szeretője férfiasságát markolná meg. Egy harmadik értelmezés szerint az állat a középkorban a terhesség és a szülés szimbólumaként szerepel, és arra utal, hogy Cecilia a kép készítése idején várandós volt. Abban azonban mindenki egyetért, hogy minden utalás a hermelinre mutat – ám zavarba ejtő módon az állat szinte biztosan nem hermelin, sokkal jobban hasonlít a menyétre, amely viszont szinte soha nem fordul elő fehér változatban.

Ráadásul harapós természete miatt a menyét nem volt kedvelt háziállat, és a prémje sem volt értékes. A kettősség, ami az állatban olyan zavarba ejtő, egyesek szerint éppen a kép lényege, mert Cecilia alakjának kettősségére utal, aki ártatlan fiatal lánynak tűnik – de a kortársak szemében egy megesett nő volt. Ő a diadalmas csábító, aki egyben kiszolgáltatott áldozata a herceg kéjvágyának, most éppen győzelme és diadala csúcsán van, hiszen fiúgyermeket hord a méhében – ám a gyermek fattyú, akinek semmi nem jár az apa vagyonából, és a lány, ha elveszíti kislányos alakját, könnyen elveszítheti a férfi szerelmét is. Cecilia most még a győzedelmes vadász, aki mindent elért, amit csak akart – ám ha a férfi ráun, senkivé válik. Nem más ő, mint maga a nemes hermelin, akiből a sors bármikor közönséges menyétet csinálhat.

A lány keze zavarba ejtően nagy a fejéhez képest, egyesek szerint Leonardo elrontotta a képet, amikor külön festette meg a kezet és az arcot. Mások szerint ez nem hiba, ezzel a finom módszerrel hangsúlyozta a művész Cecilia érzéki, állatias oldalát.

Advertisements

3 hozzászólás to “Fodor Mária: Remekművek titkai: Leonardo da Vinci: Hermelines hölgy (1480-90)”

  1. Evila said

    Kedves Ambrusa!

    Remek ötletnek tartom ezt a felolvasást, így – hallgatva-látva – olyanokhoz is eljut az érdekes információ, akikhez más formában nem. (Pl. hozzám :))
    Az különösen érdekes, és kedves gesztus tőled, hogy így betekintést mutattál – gondolom – “második otthonodba”, a felvezető képsorok segítségével.

    Köszönöm :)

    • ambrusa said

      Kedves Evila! Remélem, hogy ez a kis személyes megközelítése a dolognak nem veri ki a biztosítékot a kedves látogatóknál. :-) Már készülget a következő rész is… Készítése közben magam is kedvet kaptam ahhoz, hogy a festményeket más megvilágításba helyezve magam is sokat tanuljak belőle. A téma talán egy hosszabb sorozatot is megérdemel. :-) Ambrusa

  2. […] (Forrás: Felolvasó Blog) […]

Minden vélemény számít! Írd meg a Tiédet!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: