Mindenkinek van hangja! Olvass fel Te is!

Önkéntes felolvasások weblapja. Csatlakozz!

Archive for 2013. szeptember

Ash, Alex H.: Az elszánt brigád

Posted by ambrusa - 2013. szeptember 30.

Szerző: Ash, Alex H. [Hamvas Sándor] | Előadja: Gépész
Megjelenés: Radics Nyomda, 1942, (Hetvenhetes Unio Regény) 160 l.
A felvétel készült: 2013
Játékidő: 03:22:28 (202 perc) | Bitráta: 131 kbps / 44 kHz / stereo
Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu.m3u
A hangoskönyv letölthető Prémium tagsággal (data.hu): .ZIP
A hangoskönyv letölthető regisztráció nélkül: .Rar1 | .Rar2
Megjegyzés: A hangoskönyv kereskedelmi forgalomba nem kerül.

Egy romantikus légiós történet a ’30-as évekből. Egy részeges tizedes, egy lány, egy pimasz kölyök és a vele egy szakaszba tartozó bajtársak romantikus, vidám, néha drámai de természetesen meglepő csattanóval végződő regénye. Könnyű, kellemes szórakozást ad. Úgy tűnik az az idő a légiós történetek ideje volt.

6/1. A sakál (Előadó: Gépész)

6/2. A meglepetés (Előadó: Gépész)

6/3. Pitou (Előadó: Gépész)

6/4. Az elszánt brigád I. (Előadó: Gépész)

6/5. Az elszánt brigád II. (Előadó: Gépész)

6/6. Az elszánt brigád III. (Előadó: Gépész)

Posted in kaland, ponyva | Címkézve: , , , | Leave a Comment »

Moldova György: Ferencvárosi koktél

Posted by ambrusa - 2013. szeptember 27.

Szerző: Moldova György (1934-) | Előadja: Gépész
Megjelenés: Moldova György: Ferencvárosi koktél. Magvető, Budapest, 1974
A felvétel készült: 2013
Játékidő: 01:48:03 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo
Letöltés (data.hu): .zip
Megjegyzés: Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

Moldova György fanyar humorral megírt, nosztalgikus, ugyanakkor ezt a nosztalgiát is kigúnyoló elbeszélései őszinte nevetésre késztetnek. Ki ne ismerné a verhetetlen tizenegy, vagy a zöld-fehér menyasszony történetét? Ritkaságszámba megy, hogy egy irodalmi igénnyel megformált könyv ennyire szórakoztató legyen. Moldova könyve még mindig, és még nem tudom meddig, de aktuális. Nemcsak a sportról szóló történetek kaptak helyet a kötetben, olvasható itt Lakinger Béla zsebcirkáló hiteles históriája is.

3/1. Gráf a tehetséges jobbhaff (Előadja: Gépész)

3/2. Baumgartner az érzékeny kapus (Előadja: Gépész)

3/3. Börtönválogatott (Előadja: Gépész)

Posted in kaland, krimi | Címkézve: , , | 3 hozzászólás »

Twain, Mark: Az a fránya német nyelv

Posted by ambrusa - 2013. szeptember 27.

Szerző: Twain, Mark (1835-1910) | Előadja: TeddyTed [Engler József]
Fordította: Szilágyi Tibor
Megjelent: Mark Twain: Megszelídítem a kerékpárt. Európa, Bp., 1980
ISBN 963- 072-036-1 | A felvétel készült: 2012
Szöveg a Web-en: Mek.iif.hu
Játékidő: 01:01:57 (62 perc) | Bitráta: 112 kbps / 44 kHz / stereo
Vaklap: Az mp3 letöltése
Megjegyzés: Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

Gyakran eljártam a heidelbergi várba megnézni a ritkasággyűjteményt, és egy szép napon ugyancsak megleptem a ritkaságok őrét német tudományommal. Csakis németül beszéltem vele. Nagyon érdekelte a dolog, és miután egy darabig elbeszélgettünk, azt mondta, az én németségem rendkívül ritka; lehetséges, hogy „unikum”, és szívesen besorolná a múzeum gyűjteményébe. Ha sejtette volna, mibe került nekem ez a tudomány, az sem lepte volna meg, hogy a megszerzése minden gyűjtőt a tönk szélére sodorna. Harris meg én az idő tájt több heti kemény munkával alapoztuk meg némettudásunkat, és bár derekasan haladtunk, igyekezetünk nagy nehézségekkel és sok bosszúsággal járt, mert tanáraink közül időközben hárman is jobblétre szenderültek. Annak, aki nem tanult németül, halovány fogalma sem lehet róla, mennyire zavarba ejtő egy nyelv ez…

Twain Mark: Az a fránya német nyelv (Előadja: Engler József)

Posted in humor, klasszikus | Címkézve: , , , | Leave a Comment »

Lorre, Charles: Ki nevet a végén

Posted by ambrusa - 2013. szeptember 26.

Szerző: Lorre, Charles [Nagy Károly] (1909-1942) | Előadja: Gépész
Megjelent: Markon, Budapest, 1989, 142 oldal
ISBN: 963-423-004-0 | A felvétel készült: 2013
Játékidő: 04:01:53 (242 perc) | Bitráta: 96 kbps / 44 kHz / stereo
Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu.m3u
A hangoskönyv letölthető (data): .ZIP
Megjegyzés: Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitűzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvű irodalom szegényebb volna. A műfajt vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel „termelték” a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.

08/01. Lorre Charles: Ki nevet a végén (Előadja: Gépész)

08/02. Lorre Charles: Ki nevet a végén (Előadja: Gépész)

08/03. Lorre Charles: Ki nevet a végén (Előadja: Gépész)

08/04. Lorre Charles: Ki nevet a végén (Előadja: Gépész)

08/05. Lorre Charles: Ki nevet a végén (Előadja: Gépész)

08/06. Lorre Charles: Ki nevet a végén (Előadja: Gépész)

08/07. Lorre Charles: Ki nevet a végén (Előadja: Gépész)

08/08. Lorre Charles: Ki nevet a végén (Előadja: Gépész)

Posted in kaland, krimi, ponyva | Címkézve: , , , , | Leave a Comment »

Kockás Pierre: Lorre meg én (TeddyTed)

Posted by ambrusa - 2013. szeptember 25.

Szerző: Kockás Pierre [Nagy Károly] (1909-1942) | Előadja: TeddyTed [Engler József]
Megjelent: Magánkiadás, Pécs, 2013
ISBN: 978-963-89901-1-2 | A felvétel készült: 2012
Játékidő: 05:50:19 (350 perc) | Bitráta: 112 kbps / 44 kHz / stereo
Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu.m3u
A hangoskönyv letölthető (data prémium): .ZIP
A hangoskönyv letölthető (data free): .Rar1 és .Rar2
Megjegyzés: Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

Az ördög cimborája, a Sátánlégió és Az öngyilkos század után a Légiós könyvek világhírű írója, Nagy Károly ezúttal újabb oldaláról mutatkozik be. Az olvasó egy vérbeli krimi izgalmait élvezheti végig, kettős látásmódban. Mind a szerző – Kockás Pierre –, mind a főhős – Lorre – előadja a maga változatát arról, hogy mi is történt az oráni tébolydában. Az Oráni Légiós Század 44-es számú közlegénye, Charles Lorre a kocsmai inzultust követően álkulcsával bemenekül a tébolyda zárt osztályára, ahol önhibáján kívül különböző hullákba botlik bele. Nyomozás során még a kényszerzubbony nevű ruhadarabot is megismeri.

13/01. Kockás Pierre: Lorre meg én (Előadja: Engler József)

13/02. Kockás Pierre: Lorre meg én (Előadja: Engler József)

13/03. Kockás Pierre: Lorre meg én (Előadja: Engler József)

13/04. Kockás Pierre: Lorre meg én (Előadja: Engler József)

13/05. Kockás Pierre: Lorre meg én (Előadja: Engler József)

13/06. Kockás Pierre: Lorre meg én (Előadja: Engler József)

13/07. Kockás Pierre: Lorre meg én (Előadja: Engler József)

13/08. Kockás Pierre: Lorre meg én (Előadja: Engler József)

13/09. Kockás Pierre: Lorre meg én (Előadja: Engler József)

13/10. Kockás Pierre: Lorre meg én (Előadja: Engler József)

13/11. Kockás Pierre: Lorre meg én (Előadja: Engler József)

13/12. Kockás Pierre: Lorre meg én (Előadja: Engler József)

13/13. Kockás Pierre: Lorre meg én (Előadja: Engler József)

Posted in kaland, krimi, ponyva | Címkézve: , , , , , | 2 hozzászólás »

Kockás Pierre: Lorre meg én (Gépész)

Posted by ambrusa - 2013. szeptember 25.

Szerző: Kockás Pierre [Nagy Károly] (1909-1942) | Előadja: Gépész
Megjelent: Népszava, Budapest, 1990, 142 oldal
ISBN: 963-322-969-3 | A felvétel készült: 2013
Játékidő: 04:04:27 (244 perc) | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo
Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu.m3u
A hangoskönyv letölthető (data prémium): .ZIP
A hangoskönyv letölthető (data free): .Rar1 és .Rar2
Megjegyzés: Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

Az ördög cimborája, a Sátánlégió és Az öngyilkos század után a Légiós könyvek világhírű írója, Nagy Károly ezúttal újabb oldaláról mutatkozik be. Az olvasó egy vérbeli krimi izgalmait élvezheti végig, kettős látásmódban. Mind a szerző – Kockás Pierre –, mind a főhős – Lorre – előadja a maga változatát arról, hogy mi is történt az oráni tébolydában. Az Oráni Légiós Század 44-es számú közlegénye, Charles Lorre a kocsmai inzultust követően álkulcsával bemenekül a tébolyda zárt osztályára, ahol önhibáján kívül különböző hullákba botlik bele. Nyomozás során még a kényszerzubbony nevű ruhadarabot is megismeri.

08/01. Kockás Pierre: Lorre meg én (Előadja: Gépész)

08/02. Kockás Pierre: Lorre meg én (Előadja: Gépész)

08/03. Kockás Pierre: Lorre meg én (Előadja: Gépész)

08/04. Kockás Pierre: Lorre meg én (Előadja: Gépész)

08/05. Kockás Pierre: Lorre meg én (Előadja: Gépész)

08/06. Kockás Pierre: Lorre meg én (Előadja: Gépész)

08/07. Kockás Pierre: Lorre meg én (Előadja: Gépész)

08/08. Kockás Pierre: Lorre meg én (Előadja: Gépész)

Posted in kaland, krimi, ponyva | Címkézve: , , , , | 3 hozzászólás »

Holding, James C. C.: Gyerekes ötlet

Posted by ambrusa - 2013. szeptember 25.

Szerző: Holding, James Clark Carlisle, Jr. (1907-1997) | Előadja: TeddyTed [Engler József]
Fordító: Varga György | Megjelent: IPM 1982/1. szám
A felvétel készült: 2012
Játékidő: 00:38:55 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo
Vaklap: Az .mp3 letöltése
Megjegyzés: Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

Gyerekes ötlet c, kriminovella főhőse: Andrew Carmichael. „Nem szeretem a gyerekeket. Látni sem bírom őket. Megértenének, ha az én bőrömben lennének, ha az én cipőmben járnának – rabcipő, negyvennégyes. Hozzá kell tennem, hogy amíg el nem követtem ezt a dolgot a South Side-on, a gyerekek nagyjából közömbösek voltak nekem. Semmi kifogásom nem volt ellenük. Persze még akkor sem jutottak az eszembe, amikor a Tass-féle borozó bárpultjánál üldögéltem egy Sally nevű lánnyal, és a tömegen át hozzám furakodott Randall hadnagy.”

Holding James C. C.: Gyerekes ötlet (Előadja: Engler József)

Posted in krimi | Címkézve: , , , | Leave a Comment »

Rejtő Jenő: Gyilkos?!

Posted by ambrusa - 2013. szeptember 24.

Szerző: Rejtő Jenő (1905-1943) | Előadja: Gépész
Megjelenés: Rejtő Jenő: Csók és balhorog. Göncöl, Budapest, 1991
Szöveg a WEB-en: Hu.scribd.com
A felvétel készült: 2013
Játékidő: 01:48:03 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo
Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu.m3u
A hangoskönyv letölthető: .ZIP
Megjegyzés: Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

Ezen kisregényből értesülhetünk arról, mily beláthatatlan következményekkel jár, ha Báró Szirmai Sándor (foglalkozására nézve 22 éves jog-nem-hallgató) ásít: világgá megy és gyilkosokkal ismerkedik meg, zsákot hord, titkoknak jut a birtokába, sőt meghiúsít egy összeesküvést…

A fiatalember, e regény hőse, egy párizsi utca sarkán állt és gondolkozott, ha ugyan gondolkozásnak lehet nevezni azt, amikor mindenféle indokolt és hasznos elmélkedést mellőzve, jelentőség nélküli, elmúlt élményeket vonultat fel az ember agya, valami üres, céltalan mechanizmussal. Ez a fiatalember, hogy közelebbről határozzam meg: báró Szirmay Sándor, az úgynevezett semmittevőkhöz tartozott és a maga nemében tökéletes típusa volt ennek az emberfajtának. Tökéletesen együtt érzek az olvasóval, midőn bosszankodik azon, hogy már közel fél perce olvas egy regényt anélkül, hogy sorsdöntő cselekményekre bukkant volna benne, tehát rátérek a regény első nagy horderejű eseményére. Szirmay báró ásított.

Rejtő Jenő: Gyilkos?! 27/01. rész (Előadja: Gépész)

Rejtő Jenő: Gyilkos?! 27/02. rész (Előadja: Gépész)

Rejtő Jenő: Gyilkos?! 27/03. rész (Előadja: Gépész)

Rejtő Jenő: Gyilkos?! 27/04. rész (Előadja: Gépész)

Rejtő Jenő: Gyilkos?! 27/05. rész (Előadja: Gépész)

Rejtő Jenő: Gyilkos?! 27/06. rész (Előadja: Gépész)

Rejtő Jenő: Gyilkos?! 27/07. rész (Előadja: Gépész)

Rejtő Jenő: Gyilkos?! 27/08. rész (Előadja: Gépész)

Rejtő Jenő: Gyilkos?! 27/09. rész (Előadja: Gépész)

Rejtő Jenő: Gyilkos?! 27/10. rész (Előadja: Gépész)

Rejtő Jenő: Gyilkos?! 27/11. rész (Előadja: Gépész)

Rejtő Jenő: Gyilkos?! 27/12. rész (Előadja: Gépész)

Rejtő Jenő: Gyilkos?! 27/13. rész (Előadja: Gépész)

Rejtő Jenő: Gyilkos?! 27/14. rész (Előadja: Gépész)

Rejtő Jenő: Gyilkos?! 27/15. rész (Előadja: Gépész)

Rejtő Jenő: Gyilkos?! 27/16. rész (Előadja: Gépész)

Rejtő Jenő: Gyilkos?! 27/17. rész (Előadja: Gépész)

Rejtő Jenő: Gyilkos?! 27/18. rész (Előadja: Gépész)

Rejtő Jenő: Gyilkos?! 27/19. rész (Előadja: Gépész)

Rejtő Jenő: Gyilkos?! 27/20. rész (Előadja: Gépész)

Rejtő Jenő: Gyilkos?! 27/21. rész (Előadja: Gépész)

Rejtő Jenő: Gyilkos?! 27/22. rész (Előadja: Gépész)

Rejtő Jenő: Gyilkos?! 27/23. rész (Előadja: Gépész)

Rejtő Jenő: Gyilkos?! 27/24. rész (Előadja: Gépész)

Rejtő Jenő: Gyilkos?! 27/25. rész (Előadja: Gépész)

Rejtő Jenő: Gyilkos?! 27/26. rész (Előadja: Gépész)

Rejtő Jenő: Gyilkos?! 27/27. rész (Előadja: Gépész)

Posted in humor, ponyva | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Szinay Balázs: Visszafordíthatatlan

Posted by ambrusa - 2013. szeptember 23.

Szerző: Szinay Balázs | Előadja: Szinay Balázs
Megjelenés: Poet.hu | A felvétel készült: 2013.
Játékidő: 00:01:49 | Bitráta: 192 kbps / 44 kHz / stereo
Vaklap Az .mp3 letöltése

visszafordíthatatlan életemből rendre kizártak / isten volt az egyetlen, ki két sorsállomás között rekedt velem / sajnálok mindenkit, aki nem szeretett / sajnálok mindenkit, aki már nem szerethet / zaklatott lelketektől most visszaveszem az igét / akkor is, ha valaha örökre ígértem azt nektek, mert / felemelkedhettetek volna hozzám, de fel sem ismertetek / okolhatnék mást is helyettetek, de hiába mondtam: / rendet bontsatok és ne ihletést / döntésre kényszerített titeket az összes ítélet s most mégis megint / ítéletet kell mondanom minden életképtelen felett, mert / ti lehetettek volna az út, az igazság és az élet, nem én / ha nem a földi pokolra vágytok, mint parázna hitetlen nemzedék / a kár akarom, akár nem, az én lelkem is pihenni tér, ha már elég s / távol tartja magát világotok dolgaitól, mert ez már csak a ti dolgotok / akkor is, ha a teremtett világon csak a kegyelem segíthet s bár / tagadjátok, de rátok bíztam a világot, úgy van rég és úgy is / lesz, ahogy ti akarjátok és nem úgy, ahogy én / akkor is, ha csak nekem fáj pusztulásotok, nem én vagyok a fenevad / nem függ tőlem már semmi sem, magatoktól rettegjetek

Szinay Balázs: Visszafordíthatatlan (Előadja a szerző)

Posted in szépirodalom | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Szinay Balázs: Összes perc

Posted by ambrusa - 2013. szeptember 23.

Szerző: Szinay Balázs | Előadja: Szinay Balázs
Megjelenés: Poet.hu | A felvétel készült: 2013.
Játékidő: 00:01:04 | Bitráta: 192 kbps / 44 kHz / stereo
Vaklap Az .mp3 letöltése

Először szemedet adtad, / majd a hüvelyt kezemnek. / Sokszor sóhajt leheltél szívemre, / majd nyelvemet vezetted. / Nedvvel szórtál be minden édes kegyetlent, / csípőddel kört írtál, csiklandoztad a szerelmet. / Bimbóidra ráült a forma teljes kereksége, / Harapás, gyengéd csecse-becse. / Testedre a duzzadt borzongás terült, / arcod volt a tisztán zuhanó vízesés. / Füled gyöngyöző hullámba borította testem, / de közben halkan szólt a kékség, / a jövő tragédiája, s a múlt… / …Szíved viasza ráégett estémre; / Így lettem én híd, / gyönyöreid és kínod közt.

Szinay Balázs: Összes perc (Előadja a szerző)

Posted in szépirodalom | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Szinay Balázs: A pillanat elbeszélése

Posted by ambrusa - 2013. szeptember 23.

Szerző: Szinay Balázs | Előadja: Szinay Balázs
Megjelenés: Poet.hu | A felvétel készült: 2013.
Játékidő: 00:01:20 | Bitráta: 192 kbps / 44 kHz / stereo
Vaklap Az .mp3 letöltése

Beléd szöktem, hogy meglopjalak, / pedig nem voltál nő, / csak anyányi vonzalom, / életen át tartó, pillanatnyi magányomban, / kinek lelkén rajta fekszik az ösztön. // Akaratlan rontottál meg, / hisz már a tétova gondolat is gyaláz, / s míg elfordultál, / agyam fájdalomtesteddel szeretkezett. / Gyötört, hogy csak Te vagyok, s nem Mi. / Egy akartam lenni. // Nem ösztön volt, megmunkált egymásra találás, / de beteg a Mindenség, / mi szépséget lát, / két sors által lemeztelenített tünethordozó / hús-vér, csontig hatoló elmenászában. // Mielőtt még fájt volna a tény, felnéztél, / a pillanat véget ért. / Megszokásból tovább titkolóztunk, / s én beleszomorodtam illatodba, / mit lelkemen felejtettél. / Szeretődből átmenet nélkül lettem magzatod, / mi leélte pillantásodban életét.

Szinay Balázs: A pillanat elbeszélése (Előadja a szerző)

Posted in szépirodalom | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Moldova György: Egy boldogtalan számítógép

Posted by ambrusa - 2013. szeptember 20.

Szerző: Moldova György (1934-) | Előadja: Gépész
Megjelenés: Moldova György: A beszélő disznó. Magvető, Budapest, 1978
A felvétel készült: 2013
Játékidő: 01:26:58 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo
Letöltés (data.hu): .zip
Megjegyzés: Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

A számítógépnek minden oka megvan a boldogtalanságra. Gazdái – hogy botrány nélkül elkönyvelhessék – Nagy Bélának keresztelik. (Feltehetően valaki rendszeresen felveszi a fizetését is.) Később arra is rákényszerülnek, hogy emberbőrbe bújtassák. Középszerűre programozzák ugyan, de kiváló adottságait így sem sikerül eltüntetniük. Így aztán a szegény számítógép a kiemelt pozícióból hamarosan mélybe zuhan, majd korrupt kis közértpénztárosként végzi be a pályafutását. Kérdés, hogy a részeges takarítónőtől született gyermeke mire megy majd a zseniális apai örökséggel. A lezüllött komputert azonban már kevéssé érdekli a dolog: bánatosan kortyolgatja a sósavat, s mielőtt lejárna a szavatossága, még asztalához inti a cigányt…

Moldova György: Egy boldogtalan számítógép (Előadja: Gépész)

Posted in humor | Címkézve: , , , | 2 hozzászólás »

Fodor Mária: Remekművek titkai: Jan van Eyck: Az Arnolfini házaspár (1430)

Posted by ambrusa - 2013. szeptember 14.

Szerző: Fodor Mária | Megjelent: Nők Lapja Évszakok 2012/ősz, 118. o.
Előadja: ambrusa
Játékidő: 00:06:30 | Bitráta: 192 Kbps / 44 mHz / Stereo

Mindenki ezerszer látta már ezeket a képeket, ezért úgy tűnhet, nincs már mit elmondani róluk. Ám az igazi remekművek titkait nem könnyű megfejteni, és mindig tartogatnak meglepetéseket. És ha az ember jó kérdést tesz fel, meglepően izgalmas válaszokat kaphat.
Kérdés: Ki ez a férfi?

 

A figyelem központjában évszázadok óta a fiatal nő áll – talán a smaragdzöld ruha az oka? –, és egy pillantásra sem méltatjuk a férfit, aki a kezét fogja. A nő igazán extravagáns látvány – a furcsa szarvszerű hajviselet, a felborotvált homlok, a művészi redőkbe rendezett hosszú, uszályos ruha mind őt teszi a kép főhősévé. A mellette álló, sötét ruhába öltözött férfi szinte belesimul a háttérbe. Pedig a korabeli nézők számára nyilvánvaló volt: valójában ő a kép főszereplője, aki mindezt a luxust, amit a kép ábrázol, megteremtette.

Jan van Eyck: Az Arnolfini házaspár (1430) Merthogy a pár gazdag volt – méghozzá elképesztő mértékben. A picike hálófülkében a kor legdrágább luxustermékei láthatók: a valódi üveggel fedett ablak, a narancs az ablakpárkányon, a tükör a falon, a fémből készült csillár és a piros kelme, amely beborítja a hátteret. A fiatal nő uszálya olyan hosszú, hogy csakis egy szolgálólány segítségével tudott járni, a zöld ruhát szegélyező hermelinprém pedig legalább 600 állatból készült. A férfialak ruhája is méltó a vagyonához. A kor nemesei sem hordtak ennél különb öltözéket – ám ez a két figura polgári származású volt. Erre utal a lakás, ahol állnak, a picike tér, a fapadló és a papucs, amelyet azért húzott a férfi a lábára, hogy az utca mocska ne piszkítsa be a ruháját.

A férfi kereskedő és bankár lehetett, gazdagságát az eszének köszönhette. Annak a józan észnek, ami itt és most cserbenhagyta. A fiatal lányt ugyanis nem a pénzéért vette el, hanem puszta szerelemből, és a képet látva ez a korabeli nézőknek egyértelmű volt. A kép főhőse, Michele Arnolfini – aki bátyjával a francia király gazdasági tanácsadója volt – a képen épp egy névtelen és rangtalan szegény lányt vesz el feleségül, akinek mindent ő ajándékozott. Egyet kivéve: a vagyont.

A kép valóban a házasságkötés pillanatát ábrázolja, ehhez ugyanis a 15. században még nem kellett templomba menni, sőt pap jelenlétére sem volt szükség. A domború tükörben látható tanúk nem is az esküvő igazolására kellettek, hanem a házassági szerződéshez, amely a korban nagyon gyakori volt, különösen ha az egyik fél nagy vagyonnal rendelkezett. A kép legfontosabb részlete ugyanis a férfi keze, amelyet az arának nyújt: ez a kéz a bal. Ez azt jelenti, hogy ez csak „balkézről való” házasság, amelyben a feleség – bár törvényes hitves – nem egyenrangú a férjjel, és nem örökölheti annak vagyonát sem ő, sem a gyermekeik.

A feleség így sem járt rosszul, a szerződés alapján annyi pénzt kapott, amennyi özvegysége esetén is kitartott, ám a vagyon a családban maradt.

A férj nevét ismerjük, ám a fiatal ara kilétét homály fedi. A nevét sehol nem említik, ami csak egyet jelenthet: sem ő, sem a családja nem volt fontos. Ám az biztos, hogy nem volt várandós – csak ilyen volt a kor ruhadivata. Ma a mellet hangsúlyozzuk, akkoriban a nagy has volt hasonlóan szexis.

Posted in cikk, dokumentum, video | Címkézve: , , , , | 2 hozzászólás »

Moldova György: A beszélő disznó

Posted by ambrusa - 2013. szeptember 13.

Szerző: Moldova György (1934-) | Előadja: Gépész
Megjelenés: Moldova György: A beszélő disznó. Magvető, Budapest, 1978
A felvétel készült: 2013
Játékidő: 00:43:20 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo
A hangoskönyv letölthető (data.hu): .zip
Megjegyzés: Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

A disznó nemcsak beszélni tud. A disznó karriert is csinál. Méghozzá tökéletesen. Pontos helyrajzjelentéseivel és megoldási javaslataival felvirágoztatja otthonát, az Állami Gazdaságot. Áldásos tevékenysége folytán sertéstársai emelt fővel mennek a Vágóhídra, amelyet ő sikeresen elkerül. Bár a maga nemében pótolhatatlan, egy pillanatra sem feledkezik meg jövőjéről: megbízóit is alaposan megfigyeli… Moldova György szatírái élesek, de mindig telibe találnak. Szellemessége, éleslátása a kötet második felének személyes hangú írásaiban sem hagyja cserben, sőt őszinte öniróniával párosul.

Moldova György: A beszélő disznó (Előadja: Gépész)

Posted in humor | Címkézve: , , | 3 hozzászólás »

Fodor Mária: Remekművek titkai: Leonardo da Vinci: Hermelines hölgy (1480-90)

Posted by ambrusa - 2013. szeptember 08.

Szerző: Fodor Mária | Megjelent: Nők Lapja Évszakok 2012/ősz, 119. o.
Előadja: ambrusa
Játékidő: 00:06:29 | Bitráta: 192 Kbps / 44 mHz / Stereo

Mindenki ezerszer látta már ezeket a képeket, ezért úgy tűnhet, nincs már mit elmondani róluk. Ám az igazi remekművek titkait nem könnyű megfejteni, és mindig tartogatnak meglepetéseket. És ha az ember jó kérdést tesz fel, meglepően izgalmas válaszokat kaphat.
Kérdés: Milyen állat ez valójában?

 

Menyét, nyest, hermelin – ahány forrás, annyi állatnevet említ. Úgy tűnik, mintha Leonardo maga sem tudta volna eldönteni, milyen állatot is tegyen a fiatal lány kezébe. Mindegyikből rakott hát bele egy kicsit, és a végeredmény egy soha nem volt lény, aki leginkább a képen látható fiatal nőre hasonlít. Ugyanaz a finom csontozatú arc, ugyanaz a mosoly, ugyanaz a kiismerhetetlen és megfejthetetlen tekintet. Ha elhisszük, hogy Leonardo volt minden idők legjobb festője, nehéz elhinnünk, hogy ne tudta volna pontosan lefesteni a kis házikedvencet – ha tehát bizonytalanságban tartja a nézőt, annak oka van.

Leonardo da Vinci: Hermelines hölgy (1480-90) A Leonardo-szakértők nagy része úgy véli, ez a festmény a mester legjobb és legjelentősebb alkotása, és híresebb lenne, mint a Mona Lisa – ha nem Krakkóban lenne kiállítva. Merthogy a nő, akit ábrázol, sokkal izgalmasabb és szebb, mint Mona Lisa. Ő ugyanis Cecilia Gallerani, milánó hercegének, Lodovico Il Morónak a 15 éves szeretője. Ez a fiatal lány nem volt gazdag, nem volt nemesi származású – de szépsége megteremtette számára az élete végéig tartó gazdagságot, Leonardo festménye pedig a mai napig tartó hírnevet.

A képen törékeny, ártatlan és végtelenül naiv a tekintete &#150, ám a forrásokból jól tudjuk, hogy ez csak a látszat. Cecilia nemcsak szép volt, de híresen okos is. Kitűnő zenész, művelt költőnő és szenvedélyes szerető, aki egy fiúgyermeket is szült a mórnak, ám az végül mégsem őt vette el feleségül, hanem egy gazdag nemesi család leányát, Beatrice d’Estét. Esküvőjük napján Ceciliának el kellett hagynia a kastélyt, ám magával vihette az ékszereit, és persze a festményt is, amely őt ábrázolta.

A kezében tartott rágcsáló a kor kedvelt háziállata, vadászatra is tartották, és a kastély patkánymentesítésében is segített. Látszólag semmi meglepő nincs abban, hogy ez van a lány kezében, de a legtöbben úgy vélik, szimbolikus jelentése van.

Utalhat a lány nevére, mert a hermelin görögül „galee”, ami hasonlít a Gallerani névre. Mások szerint az állat maga Lodovico, akinek a címerében is benne van a hermelin. Akik ezt gondolják, nem felejtik el megemlíteni, milyen érzékien cirógatja a lány a hermelin nyakát, éppúgy, mintha a szeretője férfiasságát markolná meg. Egy harmadik értelmezés szerint az állat a középkorban a terhesség és a szülés szimbólumaként szerepel, és arra utal, hogy Cecilia a kép készítése idején várandós volt. Abban azonban mindenki egyetért, hogy minden utalás a hermelinre mutat – ám zavarba ejtő módon az állat szinte biztosan nem hermelin, sokkal jobban hasonlít a menyétre, amely viszont szinte soha nem fordul elő fehér változatban.

Ráadásul harapós természete miatt a menyét nem volt kedvelt háziállat, és a prémje sem volt értékes. A kettősség, ami az állatban olyan zavarba ejtő, egyesek szerint éppen a kép lényege, mert Cecilia alakjának kettősségére utal, aki ártatlan fiatal lánynak tűnik – de a kortársak szemében egy megesett nő volt. Ő a diadalmas csábító, aki egyben kiszolgáltatott áldozata a herceg kéjvágyának, most éppen győzelme és diadala csúcsán van, hiszen fiúgyermeket hord a méhében – ám a gyermek fattyú, akinek semmi nem jár az apa vagyonából, és a lány, ha elveszíti kislányos alakját, könnyen elveszítheti a férfi szerelmét is. Cecilia most még a győzedelmes vadász, aki mindent elért, amit csak akart – ám ha a férfi ráun, senkivé válik. Nem más ő, mint maga a nemes hermelin, akiből a sors bármikor közönséges menyétet csinálhat.

A lány keze zavarba ejtően nagy a fejéhez képest, egyesek szerint Leonardo elrontotta a képet, amikor külön festette meg a kezet és az arcot. Mások szerint ez nem hiba, ezzel a finom módszerrel hangsúlyozta a művész Cecilia érzéki, állatias oldalát.

Posted in cikk, dokumentum, video | Címkézve: , , , | 3 hozzászólás »