Mindenkinek van hangja! Olvass fel Te is!

Önkéntes felolvasások weblapja. Csatlakozz!

József Attila: A Dunánál

Posted by ambrusa - 2013. április 05.

Szerző: József Attila (1905-1937) | Előadja: Sánta Zsolt
Megjelent: József Attila minden verse és versfordítása. Madách – Szépirodalmi, Bratislava – Budapest, 1980
Az eredeti szöveg elérhető a MEK-en: Mek.oszk.hu/00700/00707/html/vs193601.htm#04
A felvétel készült: 2013 | Játékidő: 00:03:40 | Bitráta: 96 kbps / 44 kHz / stereo

A rakodópart alsó kövén ültem, / néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. / Alig hallottam, sorsomba merülten, / hogy fecseg a felszin, hallgat a mély. / Mintha szivemből folyt volna tova, / zavaros, bölcs és nagy volt a Duna. // Mint az izmok, ha dolgozik az ember, / reszel, kalapál, vályogot vet, ás, / úgy pattant, úgy feszült, úgy ernyedett el / minden hullám és minden mozdulás. / S mint édesanyám, ringatott, mesélt / s mosta a város minden szennyesét. // És elkezdett az eső cseperészni, / de mintha mindegy volna, el is állt. / És mégis, mint aki barlangból nézi / a hosszú esőt – néztem a határt: / egykedvü, örök eső módra hullt, / szintelenül, mi tarka volt, a mult. // A Duna csak folyt. És mint a termékeny, / másra gondoló anyának ölén / a kisgyermek, úgy játszadoztak szépen / és nevetgéltek a habok felém. / Az idő árján úgy remegtek ők, / mint sírköves, dülöngő temetők.

Reklámok

Minden vélemény számít! Írd meg a Tiédet!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: