Mindenkinek van hangja! Olvass fel Te is!

Önkéntes felolvasások weblapja. Csatlakozz!

Faludy György: Tanuld meg ezt a versemet

Posted by ambrusa - 2013. március 22.

Eredeti szerző: Faludy György (1910-2006) | Előadja: Evila
Megjelenés: Faludy György: Versek – A pompeji strázsán. Digitális Irodalmi Akadémia, Bp, 2011. 633-635. o.
A szöveg a WEB-en: Dia.jadox.pim.hu
A felvétel készült: 2013 | Játékidő: 00:04:22 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo
Vaklap: Az mp3 letöltése

Tanuld meg ezt a versemet, / mert meddig lesz e könyv veled? / Ha a tied, kölcsönveszik, / a közkönyvtárban elveszik, / s ha nem: papírja oly vacak, / hogy sárgul, törik, elszakad, / kiszárad, foszlik, megdagad / vagy önmagától lángra kap, / kétszáznegyven fok már elég – / és mit gondolsz, milyen meleg / egy nagyváros, mikor leég? / Tanuld meg ezt a versemet. // Tanuld meg ezt a versemet, / mert nemsokára könyv se lesz, / költő se lesz és rím se lesz, / és autódhoz benzin se lesz, / és rum se, hogy leidd magad, / mivel a boltos ki se nyit, / s kivághatod a pénzedet, / mert közeleg a pillanat, / mikor képernyőd kép helyett / halálsugarat közvetít, / s mert nem lesz, aki megsegít, / ráébredsz, hogy csak az maradt / tiéd, mit homlokod megett / viselsz. Ott adj nekem helyet. / Tanuld meg ezt a versemet. // Tanuld meg ezt a versemet, / s mondd el, mikor kiöntenek / a lúgtól poshadt tengerek, / s az ipar hányadéka már / beborít minden talpalat / földet, akár a csiganyál, / ha megölték a tavakat, / s mankóval jön a pusztulás, / ha fáján rohad a levél, / a forrás dögvészt gurguláz / s ciánt hoz rád az esti szél: / ha a gázmaszkot felteszed, / elmondhatod e versemet. // Tanuld meg ezt a versemet, / hogy elkísérjelek. Lehet, / s túléled még az ezredet, / s pár kurta évre kiderül, / mert a bacillusok dühödt / revánsa mégse sikerül, / s a technológia mohó / hadosztályai több erőt / mozgatnak, mint a földgolyó – / memóriádból szedd elő / s dúdold el még egyszer velem / e sorokat: mert hova lett / a szépség és a szerelem? // Tanuld meg ezt a versemet, / hadd kísérlek, ha nem leszek, / mikor nyűgödre van a ház, / hol laksz, mert nincs se víz, se gáz, / s elindulsz, hogy odút keress, / rügyet, magot, barkát ehess, / vizet találj, bunkót szerezz, / s ha nincs szabad föld, elvegyed, / az embert leöld s megegyed – / hadd bandukoljak ott veled, / romok alatt, romok felett, / és súgjam néked: tetszhalott, / hová mégy? Lelked elfagyott, / mihelyst a várost elhagyod. / Tanuld meg ezt a versemet. // Az is lehet, hogy odafenn / már nincs világ, s te odalenn / a bunker mélyén kérdezed: / hány nap még, míg a mérgezett / levegő az ólomlapon / meg a betonon áthatol? / s mire való volt és mit ért / az ember, ha ily véget ért? / Hogyan küldjek néked vigaszt, / ha nincs vigasz, amely igaz? / Valljam meg, hogy mindig reád / gondoltam sok-sok éven át, / napfényen át és éjen át, / s bár rég meghaltam, most is rád / néz két szomorú, vén szemem? / Mi mást izenhetek neked? / Felejtsd el ezt a versemet.

Faludy György: Tanuld meg ezt a versemet (Előadja: Evila)

Reklámok

Minden vélemény számít! Írd meg a Tiédet!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: