Mindenkinek van hangja! Olvass fel Te is!

Önkéntes felolvasások weblapja. Csatlakozz!

Archive for 2013. február

Sheckley, Robert: Járványrend

Posted by ambrusa - 2013. február 27.

Szerző: Sheckley, Robert (1928-2005) | Előadja: TeddyTed [Engler József]
Megjelent: Sheckley, Robert: Ugyanaz duplán… Hajja & fiai, Debrecen, 1997, 155-161. o.
A felvétel készült: 2012 | Játékidő: 00:17:00 | Bitráta: 112 kbps / 44 kHz / join stereo
Vaklap: Az mp3 letöltése

Az emberiség népességét szabályozandó, távoli őseink tervszerű járványokkal besegítenek az egyedszám szintentartásának stabilitása érdekében. Amint elindítanak egy járványt, gondoskodnak a megfékezéséről is. A New Yorkba érkező időutazó meglepetten tapasztalja, hogy nem figyelmeztették őt az illetékesek az egyik esedékes járvány elhalasztásáról.

Robert Sheckley: Járványrend — Előadja: TeddyTed

Posted in sci-fi | Címkézve: , , , | Leave a Comment »

Sheckley, Robert: Hűtőcső-katasztrófa

Posted by ambrusa - 2013. február 26.

Szerző: Sheckley, Robert (1928-2005) | Előadja: TeddyTed [Engler József]
Megjelent: Sheckley, Robert: Ugyanaz duplán… Hajja & fiai, Debrecen, 1997, 162-170. o.
A felvétel készült: 2012 | Játékidő: 00:23:02 | Bitráta: 112 kbps / 44 kHz / join stereo
Vaklap: Az mp3 letöltése

Egy interstelláris bombázó pilótája egy kadétot kap a keze alá, aki egyben egy tábornok fia. A pilóta mély ellenszenvvel fogadja a fiatalembert, akit alaposan megdolgoztat. A hírtelen fellépő vészhelyzetben a kadét bizonyítja rátermettségét.

Robert Sheckley: Hűtőcső-katasztrófa — Előadja: TeddyTed

Posted in sci-fi | Címkézve: , , , | Leave a Comment »

Sheckley, Robert: A vakarózás

Posted by ambrusa - 2013. február 25.

Szerző: Sheckley, Robert (1928-2005) | Előadja: TeddyTed [Engler József]
Megjelent: Sheckley, Robert: Ugyanaz duplán… Hajja & fiai, Debrecen, 1997, 100-105. o.
A felvétel készült: 2012 | Játékidő: 00:14:48 | Bitráta: 112 kbps / 44 kHz / join stereo
Vaklap: Az mp3 letöltése

Egy férfit az újjperc-hajlatában élő mikroszkopikus értelmes lény arra kéri, hogy ne vakargassa a fent nevezett területet, civilizációja fennmaradásának érdekében.

Robert Sheckley: A vakarózás — Előadja: TeddyTed

Posted in sci-fi | Címkézve: , , , , | Leave a Comment »

Február 28 – Kalevala nap (Videó)

Posted by ambrusa - 2013. február 22.


Elias Lönnrot néprajztudós 1835. február 28-án tette közzé az első Kalevala-kötethez írt előszavát. Erre az eseményre emlékezik a Kalevala napja. Az eposz jelentős hatással volt a finn kultúrára és a világirodalomra egyaránt. A Kalevala-napot az 1860-as években kezdte ünnepelni a Helsinki Egyetem Savóból és Karjalából származó diákjainak egyesülete. Az 50. és 75. évfordulót látványosan megünnepelték. Az 1920-as évektől kezdve szokássá vált, hogy ezen a napon felhúzzák a finn zászlót: 1975 óta hivatalosan is ünnep, a Kalevala mellett a finn kultúra ünnepe is.

A Kalevala kiállítás megtekinthető 2013. március 20-ig a Pécsi Tudásközpont 0. szintjén.

A Kalevala finn nemzeti eposz, melyet a finn népköltészet elsősorban karjalai eredetű hősi és epikus énekeiből állított össze Elias Lönnrot. Az eposz, az általa éveken át gyűjtött folklóranyag logikailag egymáshoz kapcsolható dalaiból áll. A 19. században Finnországot is utolérte a nacionalizmus szele, ennek eredményeként született meg a Kalevala, a finn teremtéstörténet.

Első változata az ős-Kalevala, mely 1833-ból való és 16 éneket (ún. rúnót) tartalmaz.

1835. február 28-án Lönnrot megjelentette az eposz második változatát, a 32 rúnóból álló ún. Régi-Kalevalát, amely már tökéletesen megfelelt a kortársak naiv finn őseposzról alkotott elképzeléseinek. A Régi-Kalevala világsikere kiemelte a finneket az ismeretlen népek sorából, hozzájárult a finn nyelv fejlődéséhez, a finn nemzeti öntudat erősödéséhez.

Ezt követően Elias Lönnrot a karjalai eposzba más finn területek népi énekeit is beledolgozta, így készült el a végleges – ma is ismert – változat, az 50 éneket tartalmazó Új-Kalevala 1849-ben.

A Kalevala szó jelentése: Kaleva-lak, azaz Kaleva földje, Finnország. Az eposz verses történetei a nép ősi életéről, világról alkotott elképzeléseiről, a rendkívüli képességekkel rendelkező hősökről szólnak.

Ki ne ismerné Vejnemöjnent, az eposz főhősét, neve szerint a csendes víz istenét, “minden idők énekesé”-t. Olyan világ ez, melyben az emberek nemcsak gyönyörködnek az ének szépségében, hanem hisznek annak varázserejében is.

A Kalevala később a finn-magyar kapcsolatok alakulásának egyik kiindulópontja lett, ezt igazolja az öt teljes magyar Kalevala-fordítás is. Az első teljes magyar fordítását (a német változat felhasználásával) Barna Ferdinánd készítette el 1871-ben, a legismertebb fordítás Vikár Béla nevéhez fűződik (megjelent 1909-ben), modern fordítói pedig Nagy Kálmán 1971-ben és Rácz István 1976-ban. A Régi-Kalevala lefordításával már Reguly Antal is próbálkozott az 1840-es években, de csak az első két éneket fordította le egészen.

Elias Lönnrot
(1802. április 9 – 1884. március 19.)

Több népdalgyűjtő segítségével 1828-1849 között gyűjtötte össze a népmeseszerű anyagot, és állította össze belőle a Kalevalát. Botanikusként az első finn nyelvű szakmunka szerzője. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: “Lönnrot”.

Orvostant tanult a Turkui Tudományos Akadémián. A turkui nagy tűzvészben a fél várossal együtt az egyetem is elpusztult, így a diplomát Helsinkiben szerezte meg 1832-ben.

Kerületi orvosi állást kapott Kajaaniban Észak-Finnországban, ahol ebben az időben nagy éhínség volt. Ez késztette az előző orvost lemondásra, így juthatott a pályakezdő orvos ebbe a pozícióba. A több éven át tartó rossz termés hatalmas veszteségeket okozott a lakosságban és az állatállományban. Lönnrot írt az államnak, gyógyszer helyett élelmiszert kérve. Ő volt az egyetlen orvos a kerület több mint 4000 lakosára, egy olyan időszakban, amikor az nagyon kevés orvos volt, a gyógyszerek pedig túl drágák az emberek anyagi helyzetéhez képest, akik jobban megbíztak a falusi gyógyítókban, helyi kuruzslókban.

Az igazi szenvedélye anyanyelve, a finn nyelv volt. 1827-ben kezdett a korai finn nyelvről írni és népmeséket gyűjteni a vidéki emberektől. Lönnrot gyakran hosszabb időre elhagyta az orvosi rendelőjét. A finn vidéken, Lappföldön és az orosz Karélia szomszédos területein tett nagyobb utazásokat, és keresett pártfogókat a gyűjtéshez. Könyvek sorozata bizonyítja erőfeszítéseinek eredményességét: Kantele, 1829-1831 (a kantele hagyományos finn népi hangszer); Ős-Kalevala, 1833; Régi-Kalevala, 1835-1836; Kanteletar, 1840; Sananlaskuja, 1842 (Példabeszédek); Új-Kalevala (a Kalevala bővített második kiadása), 1849; Finsk-Svenskt Lexikon, 1866-1880 (finn-svéd szótár).

(Forrás: Szöveg és kiállítási anyag: Csóka-Jaksa Helga
Narrátor és Non Lineáris vágás: Ambrus Attila József
Készült: PTE Egyetemi Könyvtár számára, Pécs, 2013. február 22.)

Posted in video | Címkézve: , | Leave a Comment »

Sheckley, Robert: Védelem

Posted by ambrusa - 2013. február 22.

Szerző: Sheckley, Robert (1928-2005) | Előadja: TeddyTed [Engler József]
Megjelent: Sheckley, Robert: Zarándokút a Földre. Lícium-art, Debrecen, 1992, 125-138. o.
A felvétel készült: 2012 | Játékidő: 00:39:41 | Bitráta: 112 kbps / 44 kHz / join stereo

Fantasztikus regényeiről és novelláiról híres, amelyekre az eleven, csavaros és legtöbbször komikus történetszövés jellemző. Műveiben a fő szerepet az emberi morál játssza. Szereplőit abszurd helyzetekbe helyezi, így megjelenik az ember, a maga csupasz valójában. Ehhez a kis gyöngyszeméhez egy tanács: hallgatása közben semmiképp ne „lesznerizáljatok”!

Védelem — Előadja: TeddyTed

Posted in sci-fi | Címkézve: , , , | 4 hozzászólás »

Móricz Zsigmond válogatott művei a Nyugatból

Posted by ambrusa - 2013. február 20.

Eredeti szerző: Móricz Zsigmond (1879-1942) | Előadja: TeddyTed [Engler József]
A felvétel készült: Magánkiadás, Pécs, 2013
Játékidő: 06:01:48 | Bitráta: 112 kbps / 44 kHz / joint stereo
Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu.m3u
A hangoskönyv letölthető: .ZIP
Copyright: Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország (CC BY-NC-SA 2.5 HU)
Internet Archive: Archive.org/details/MoriczZsigmondValogatottMuveiANyugatbol
Megjegyzés: Kereskedelmi forgalomba nem kerül (Open Access dukumentum)

A XX. század magyar szépprózájának mindmáig Móricz Zsigmond a legnagyobb képviselője. Jelentősége a regény- és novellairodalomban csaknem olyan méretű és olyan hatású, mint Adyé a költészetben. Elbeszélő művészete mellett a hazai drámairodalom megújítója, legjelentékenyebb publicistáink egyike, és egész mellékesen, költőként a legjobb magyar gyermekversek szerzői közé tartozik.

Az elhangzott művek megjelenési adatai:

  1. Impresszum
  2. A százszínselyem keszkenő — II. évf., 6. sz., 1909. március 16., 326-331. o.
  3. A pincekurátor — V. évf., 17. sz., 1912. szeptember 1., 353-355. o.
  4. A magyar protestantizmus problémája — VI. évf., 16. sz., 1913. augusztus 16., 209-217. o.
  5. Szidónia védelme — VIII. évf., 20. sz., 1915. október 16., 1159-1166. o.
  6. Hőskor — IX. évf., 21. sz., 1916. november 1., 624-628. o.
  7. A birkaitató válu — XIV. évf., 8. sz., 1921. április 16., 576-579. o.
  8. A magyar asszony — XVII. évf., 1. sz., 1924. január 1., 1-2. o.
  9. Csak megmaradni — XVIII. évf., 1. sz., 1925. január 1., 4. o.
  10. A magyar szépliteratúra virágoskertje — XVIII. évf., 19. sz., 1925. október 1., 167-168. o.
  11. Görgey Artúr — XXIII. évf., 13. sz., 1930. július 1., 1-9. o.
  12. Mai napok 1930 szeptember 29. — XXIII. évf., 20. sz., 1930. október 16., 563-567. o.
  13. Az irodalom és a faji jelleg — XXIV. évf., 5. sz., 1931. március 1., 285-287. o.
  14. „Bérelt” szakasz — XXIV. évf., 12. sz., 1931. június 16., 787-793. o.
  15. Pataki diákok — XXIV. évf., 18-19. sz., 1931. szeptember 16 – október 1., 321-326. o.
  16. A mama levelet ír — XXIV. évf., 21. sz., 1931. november 1., 446-451. o.
  17. Disznótor — XXV. évf., 1. sz., 1932. január 1., 29-32. o.

(17/00) Impresszum (Előadja: Engler József)

(17/01) A százszínselyem keszkenő (Előadja: Engler József)

(17/02) A pincekurátor (Előadja: Engler József)

(17/03) A magyar protestantizmus problémája (Előadja: Engler József)

(17/04) Szidónia védelme (Előadja: Engler József)

(17/05) Hőskor (Előadja: Engler József)

(17/06) A birkaitató válu (Előadja: Engler József)

(17/07) A magyar asszony (Előadja: Engler József)

(17/08) Csak megmaradni (Előadja: Engler József)

(17/09) A magyar szépliteratúra virágoskertje (Előadja: Engler József)

(17/10) Görgey Artúr (Előadja: Engler József)

(17/11) Mai napok 1930 szeptember 29. (Előadja: Engler József)

(17/12) Az irodalom és a faji jelleg (Előadja: Engler József)

(17/13) Bérelt szakasz (Előadja: Engler József)

(17/14) Pataki diákok (Előadja: Engler József)

(17/15) A mama levelet ír (Előadja: Engler József)

(17/16) Disznótor (Előadja: Engler József)

Posted in klasszikus, szépirodalom | Címkézve: , , , | Leave a Comment »

Haugh Béla: Vitéz Háry János hőstettei

Posted by ambrusa - 2013. február 19.

Eredeti szerző: Haugh Béla (1871-1920) | Előadja: ambrusa
Eredeti megjelenés: Haugh Béla: Vitéz Háry János hőstettei. Franklin, Budapest, 1914
A felvétel készült: Magánkiadás, Pécs, 2013
Játékidő: 02:16:41 | Bitráta: 192 kbps / 44 kHz / stereo
Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu.m3u
A hangoskönyv letölthető: .ZIP
Copyright: Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország (CC BY-NC-SA 2.5 HU)
Internet Archive: Archive.org/details/HaughBelaVitezHaryJanosHostettei_500
Megjegyzés: Kereskedelmi forgalomba nem kerül (Open Access dukumentum)

A szekszárdi dombok nemcsak isteni nedűt termeltek ősidők óta, hanem a fantáziának olyan virágait is felnevelték, melyek boroskancsóból bőven öntözve, a csodák szirmait bontották ki. A népdalok és legendák mellett egy halhatatlan népi hős is született a völgységi borospincékben: Háry János, az obsitos vitéz. A XlX. század első fele különösen alkalmas volt hősök és mondák teremtésére. A nemrégen lezajlott napóleoni háborúkra emlékezve, a hegy levét szürcsölgetve, sok-sok hős támadt, kik jelentéktelen és eseménytelen kis életüknek a katonaság ellenőrizhetetlen közegében kerestek értelmet. Akár voltak katonák, akár nem…

Impresszum (Előadja: Ambrus Attila József)

I. Hogyan jöttem a világra (Előadja: Ambrus Attila József)

II. Elvitt egyszer a harang (Előadja: Ambrus Attila József)

III. Megfogtam a nyúl farkát (Előadja: Ambrus Attila József)

IV. Hullócsillagot vittem a tanítómnak (Előadja: Ambrus Attila József)

V. Egy vén farkast is rászedtem (Előadja: Ambrus Attila József)

VI. Két pandúrt megvasaltam (Előadja: Ambrus Attila József)

VII. Beszegődtem erdőkerülőnek (Előadja: Ambrus Attila József)

VIII. Feleségül kértem a grófkisasszonyt (Előadja: Ambrus Attila József)

IX. Az ördöggel is akadt dolgom (Előadja: Ambrus Attila József)

X. Engem talált el az ágyúgolyó (Előadja: Ambrus Attila József)

XI. A komáromi szűztől elkértem a vár kulcsát (Előadja: Ambrus Attila József)

XII. A nagy Napóleont szabadon eresztettem (Előadja: Ambrus Attila József)

XIII. Kenyeres pajtásom életét megmentettem (Előadja: Ambrus Attila József)

XIV. Megint csak kigázoltunk a bajból (Előadja: Ambrus Attila József)

XV. Páris városában kimulattam magamat (Előadja: Ambrus Attila József)

XVI. Végre gróf lettem (Előadja: Ambrus Attila József)

XVII. Kissé elszomorodtam (Előadja: Ambrus Attila József)

XIII. Visszavittem a királynak a címeres levelet (Előadja: Ambrus Attila József)

A szerzőről (Előadja: Ambrus Attila József)

Posted in klasszikus, szépirodalom | Címkézve: , , , | Leave a Comment »

Brown, Frederic: A fegyver

Posted by ambrusa - 2013. február 18.

Szerző: Brown, Frederic (1906-1972) | Előadja: Gabapa
Az szöveg elérhető a WEB-en: Grin.hu/mindburp/fegyver.html
A felvétel készült: 2013 | Játékidő: 00:08:10 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo

A szoba nyugalmas volt a koraesti félhomályban, Dr. James Graham, egy nagy fontosságú tudományos vállalkozás vezető tudósa, gondolataiba merülve ült kedvenc karosszékében. Olyan csend volt, hogy tisztán hallotta, amint a szomszéd szobában fia egy képeskönyvet lapozgat. Gyakran születtek itt legjobb munkái, alkotó gondolatai, miközben a napi munka végeztével egyedül üldögélt lakása sötét szobájában. De ma este nem pattantak ki agyából ilyen teremtő gondolatok. Egyre csak szellemileg visszamaradott fiára – egyetlen fiára – gondolt, aki ott volt a másik szobában. Szeretettel gondolt rá, nem azzal a keserű fájdalommal, amelyet évekkel ezelőtt érzett, amikor először szerzett tudomást fia állapotáról.

Frederic Brown: A fegyver (Előadja: Gabapa)

Posted in sci-fi | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Szalóki Dóra: Lehettem volna

Posted by ambrusa - 2013. február 07.

Szerző: Szalóki Dóra | Előadja: ambrusa
Megjelenés: Kézirat, Cinke Origó-Ház, Pécs, 2013 | A felvétel készült: 2013. február 6.
http://cinke.origo-haz.hu/node/23932
Játékidő: 00:01:14 | Bitráta: 192 kbps / 48 kHz / stereo

Erzsike emlékére… nyugodj békében! // Lehettem volna én is, ki / az ajtókilincsen lógva, beszűkült / gégével még utolsót szólna, / s ordítaná: ez most az egyetlen-egy, / mit önző módon magamért teszek! / Ki mondja meg, mikor ég el az élet? / Ki állíthatja bizton: létéből elég lett? / Kinek van joga önnön magától / halált idézni, s csúfolni istent? / Nem kell mit adtál! Végy vissza mindent! / Ki kérte tőled, elbízott teremtő, / hogy megformáld azt, ami ab ovo: meddő? / Gyakran érzem úgy, hogy csupán játszol, / próbálkozol, mi lesz a világból, / ha kezeid alól dől ki a selejt? / Így teremt az, aki jól teremt? / Csodálkozol, ha romba dőlt kísérleted / nyomán, sorra hullnak az ember-egerek? / Mielőtt megütnéd isteni bokádat, / add vissza, érdemét vesztett diplomádat!

Szalóki Dóra: Lehettem volna (Előadja: ambrusa)

Posted in szépirodalom | Címkézve: , , , | Leave a Comment »

Juhász Magda: Megnyírták a Burkus kutyát

Posted by ambrusa - 2013. február 06.

Szerző: Juhász Magda | Előadja: ambrusa
Megjelenés: Kézirat, Cinke Origó-Ház, Pécs, 2013 | A felvétel készült: 2013. február 5.
Cinke.origo-haz.hu/node/23914
Játékidő: 00:01:04 | Bitráta: 192 kbps / 48 kHz / stereo

Megnyírták a Burkus kutyát, / olyan fura lett, / hogy másnap az összes kutya / rajta nevetett. / Hová lett a füléről és / farkáról a bojt? / Tegnap látták, akkor bizony / még a helyén volt. / Bújt a kutya ide-oda, / szégyellte magát, / még a holdnak is elmondta / a nagy bánatát. / Cirmos cica vigasztalta: / „ Ne törődj vele, / a többinek lesz majd nyáron / tudom melege. / Eljött a nyár, míg az égen / a nap nevetett, / bokrok alján a sok bundás / búsan lihegett. / Irigyelték Burkus kutyát, / mert fürgén szaladt, / labdázott a gyerekekkel / vígan ez alatt. / Aztán mégis belátták,hogy / irigykedni kár, / és azóta minden kutya / nyiratkozni jár.

Juhász Magda: Megnyírták a Burkus kutyát (Előadja: ambrusa)

Posted in mese, szépirodalom | Címkézve: , , , | 4 hozzászólás »

Garay János: Az obsitos (1843)

Posted by ambrusa - 2013. február 03.

Szerző: Garay János (1812-1853) | Előadja: ambrusa
Utószó: Czibor János (1922-1961); Grafika: Gácsi Mihály (1926-1987)
A szöveg elérhető a MEK-en: Mek.niif.hu/00600/00655/00655.htm#51
Winamp lejátszóval is meghallgatható: menu.m3u
A fájlok letölthetőek: Archive.org/details/GarayJanosAzObsitos1843
A felvétel készült: 2013. január 31.
Játékidő: 00:24:54 | Bitráta: 192 kbps / 48 kHz / stereo

Impresszum (Előadja: Ambrus Attila József)

I. Az obsitos és Napóleon (Előadja: Ambrus Attila József)

II. Az obsitos látogatása Ferenc császárnál (Előadja: Ambrus Attila József)

Czibor János: Garay János (1812-1853) (Előadja: Ambrus Attila József)

Jegyzetek (Előadja: Ambrus Attila József)

Posted in klasszikus, szépirodalom | Címkézve: , , , , | Leave a Comment »

Magyar klasszikusok válogatott művei II.

Posted by ambrusa - 2013. február 01.

Szerkesztő: Ambrus Attila József (1967-    ) | Előadják többen
A felvétel készült: Magánkiadás, Pécs, 2013
Játékidő: 5 óra | Bitráta: 112-192 kbps / 44 kHz / stereo
Winamp lejátszóval is meghallgatható: menu.m3u
A fájlok letölthetőek: Archive.org/details/MagyarKlasszikusokVlogatottMveiII
Copyright: Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 HUN (CC BY-NC-SA 2.5 HU)
Megjegyzés: Kereskedelmi forgalomba nem kerül (Open Access dukumentum)


Az elhangzott művek megjelenési adatai:

  1. Impresszum
  2. Rákosi Viktor: Sáskajárás. In: Rákosi Viktor: Kis emberek világa. Révai Testvérek, Budapest, 1911, 1-12. o.
  3. Krúdy Gyula: Madame Louise délutánjai. A Hét, Budapest, 1907. szeptember 22., 1907. október 27. (2 folytatásban)
  4. Rákosi Viktor: Javított és bővített sáskajárás. In: Rákosi Viktor: Kis emberek világa. Révai Testvérek, Budapest, 1911, 13-19. o.
  5. Kosztolányi Dezső: Egy és más az írásról. Pesti Hírlap, 1932. november 27.
  6. Rákosi Viktor: A sáskajárás vége. In: Rákosi Viktor: Kis emberek világa. Révai Testvérek, Budapest, 1911, 20-28. o.
  7. Krúdy Gyula: Magyar író karácsonya. A Reggel, Budapest, 1922. december 27.
  8. Tömörkény István: Az öreg Weisz haragszik. Magyarország, 1916/287. sz.
  9. Krúdy Gyula: Téli szelek. Fővárosi Lapok, Budapest, 1899. január 29.
  10. Bródy Sándor: Kaál Samu. In: Bródy Sándor: Rejtelmek I. köt., Magyar Nyomda, Budapest, 1894. 119-130. o.
  11. Ady Endre: A Török menyasszonya. In: Ady Endre: Sápadt emberek és történetek. Wodianer, Budapest, 1907. 24-27. o.
  12. Krúdy Gyula: Középkori álom. Pesti Napló, Budapest, 1906. december 19.
  13. Cholnoky Viktor: A konyháról. In: Cholnoky Viktor: Kaleidoszkop. Az “Élet” Irodalmi és Nyomda Részvénytársaság, Budapest, 1914. 48-53. o.
  14. Tömörkény István: A barom körül. Új Idők, 1913/14. sz.
  15. Gárdonyi Géza: Néha az ember feledékeny. In: Gárdonyi Géza: Messze van odáig. Dante, Budapest, 1926. 145-151. o.
  16. Krúdy Gyula: Jézuska csizmája. Új Idők, Budapest, 1908. február 16.
  17. Tömörkény István: Csata a pitvarban. Pesti Hírlap, 1903/116. sz.
  18. Krúdy Gyula: Karácsony este. Magyarország. Budapest, 1922. december 24.
  19. Kosztolányi Dezső: Szemetes. In: Kosztolányi Dezső: Béla, a buta. Athenaeum, Budapest, 1920, 69-76. o.
  20. Ady Endre: A nyomorék Tar Pista. In: Ady Endre: Sápadt emberek és történetek. Wodianer, Budapest, 1907. 46-49. o.
  21. Kosztolányi Dezső: Esti megtudja a halálhírt. MTA Kézirattár, Piszkozat: MS 4613/7; Tisztázat: MS 4613/8, 1930
  22. Tömörkény István: Vita a kutya miatt. Magyarország, 1916/148. sz.
  23. Kosztolányi Dezső: Világ vége. Pesti Hírlap Vasárnapja. 1935. október 13., 41. sz., 3-4. o.

00. Impresszum, megjelenési adatok (Előadja a szerkesztő: Ambrus Attila József)

301. Rákosi Viktor: Sáskajárás (Előadja: Engler József)

02. Krúdy Gyula: Madame Louise délutánjai (Előadja: Ambrus Attila József)

03. Rákosi Viktor: Javított és bővített sáskajárás (Előadja: Engler József)

04. Kosztolányi Dezső: Egy és más az írásról (Előadja: Fábián György)

05. Rákosi Viktor: A sáskajárás vége (Előadja: Engler József)

06. Krúdy Gyula: Magyar író karácsonya (Előadja: Ambrus Attila József)

07. Tömörkény István: Az öreg Weisz haragszik (Előadja: Engler József)

08. Krúdy Gyula: Téli szelek (Előadja: Ambrus Attila József)

09. Bródy Sándor: Kaál Samu (Előadja: Fábián György)

10. Ady Endre: A Török menyasszonya (Előadja: Engler József)

11. Krúdy Gyula: Középkori álom (Előadja: Ambrus Attila József)

12. Cholnoky Viktor: A konyháról (Előadja: Engler József)

13. Tömörkény István: A barom körül (Előadja: Fábián György)

14. Gárdonyi Géza: Néha az ember feledékeny (Előadja: Engler József)

15. Krúdy Gyula: Jézuska csizmája (Előadja: Ambrus Attila József)

16. Tömörkény István: Csata a pitvarban (Előadja: Engler József)

17. Krúdy Gyula: Karácsony este (Előadja: Ambrus Attila József)

18. Kosztolányi Dezső: Szemetes (Előadja: Engler József)

19. Ady Endre: A nyomorék Tar Pista (Előadja: Engler József)

20. Kosztolányi Dezső: Esti megtudja a halálhírt (Előadja: Ambrus Attila József)

21. Tömörkény István: Vita a kutya miatt (Előadja: Engler József)

22. Kosztolányi Dezső: Világ vége (Előadja: Ambrus Attila József)

Posted in klasszikus, szépirodalom | Címkézve: , , , , , , , , , , , , , , , | Leave a Comment »

Magyar klasszikusok válogatott művei I.

Posted by ambrusa - 2013. február 01.

Szerkesztő: Ambrus Attila József (1967-    ) | Előadják többen
A hangoskönyv elérhető a MEK-en: Mek.oszk.hu/10600/10679/
A felvétel készült: Magánkiadás, Pécs, 2011
Játékidő: 02:02:23 | Bitráta: 96 kbps / 32 kHz / stereo
Winamp lejátszóval is meghallgatható: menu.m3u
A fájlok letölthetőek: Archive.org/details/MagyarKlasszikusokVlogatottMveiI
Copyright: Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 HUN (CC BY-NC-SA 2.5 HU)
Megjegyzés: Kereskedelmi forgalomba nem kerül (Open Access dukumentum)

Abban az időben, mikor Hóbiárt basa volt a polgármester Szegeden, két igen nagyeszű ember élt a városban. Természetesen papucsosmester volt mind a kettő, csakhogy az egyik a törököknek csinálta a papucsot, a másik a magyaroknak. A törököt hívták Ali Patlidzsánnak, a magyart hívták Pali Pál Istvánnak…

01. Móra Ferenc: Az asszonyok tüköréből (Előadja: Engler József)

02. Mikszáth Kálmán: A kruseviczai ütközet (Előadja: Engler József)

03. Kosztolányi Dezső: Fürdés (Előadja: Fábián György)

04. Mikszáth Kálmán: Az Isten hóna alatt (Előadja: Engler József)

05. Csáth Géza: Anyagyilkosság (Előadja Fábián György)

06. Mikszáth Kálmán: Az ügyesbajos ember (Előadja: Engler József)

07. Kosztolányi Dezső: A kulcs (Előadja: Fábián György)

08. Tömörkény István: Értetlenek az emberek (Előadja: Engler József)

09. Arany János: A rab gólya (Előadja: Sztakó Krisztina)

10. Mikszáth Kálmán: A kaszát vásárló paraszt (Előadja: Engler József)

11. Mikszáth Kálmán: Szegény Gélyi János lovai (Előadja: Fábián György)

12. Gárdonyi Géza: Oláhországi történetke (Előadja: Engler József)

13. Mikszáth Kálmán: Bede Anna tartozása (Előadja: Nagy Tibor)

14. Karinthy Frigyes: Pékmester (Előadja: Engler József)

15. Gárdonyi Géza: Karácsonyi ének (Előadja: Amortours)

Posted in klasszikus, szépirodalom | Címkézve: , , , , , , , , , , , , , , , , , | 1 Comment »