Mindenkinek van hangja! Olvass fel Te is!

Önkéntes felolvasások weblapja. Csatlakozz!

Archive for 2013. február

Sheckley, Robert: Járványrend

Posted by ambrusa - 2013. február 27.

Szerző: Sheckley, Robert (1928-2005) | Előadja: TeddyTed [Engler József]
Megjelent: Sheckley, Robert: Ugyanaz duplán… Hajja & fiai, Debrecen, 1997, 155-161. o.
A felvétel készült: 2012 | Játékidő: 00:17:00 | Bitráta: 112 kbps / 44 kHz / join stereo
Vaklap: Az mp3 letöltése

Az emberiség népességét szabályozandó, távoli őseink tervszerű járványokkal besegítenek az egyedszám szintentartásának stabilitása érdekében. Amint elindítanak egy járványt, gondoskodnak a megfékezéséről is. A New Yorkba érkező időutazó meglepetten tapasztalja, hogy nem figyelmeztették őt az illetékesek az egyik esedékes járvány elhalasztásáról.

Robert Sheckley: Járványrend — Előadja: TeddyTed

Posted in sci-fi | Címke: , , , | Leave a Comment »

Sheckley, Robert: Hűtőcső-katasztrófa

Posted by ambrusa - 2013. február 26.

Szerző: Sheckley, Robert (1928-2005) | Előadja: TeddyTed [Engler József]
Megjelent: Sheckley, Robert: Ugyanaz duplán… Hajja & fiai, Debrecen, 1997, 162-170. o.
A felvétel készült: 2012 | Játékidő: 00:23:02 | Bitráta: 112 kbps / 44 kHz / join stereo
Vaklap: Az mp3 letöltése

Egy interstelláris bombázó pilótája egy kadétot kap a keze alá, aki egyben egy tábornok fia. A pilóta mély ellenszenvvel fogadja a fiatalembert, akit alaposan megdolgoztat. A hírtelen fellépő vészhelyzetben a kadét bizonyítja rátermettségét.

Robert Sheckley: Hűtőcső-katasztrófa — Előadja: TeddyTed

Posted in sci-fi | Címke: , , , | Leave a Comment »

Sheckley, Robert: A vakarózás

Posted by ambrusa - 2013. február 25.

Szerző: Sheckley, Robert (1928-2005) | Előadja: TeddyTed [Engler József]
Megjelent: Sheckley, Robert: Ugyanaz duplán… Hajja & fiai, Debrecen, 1997, 100-105. o.
A felvétel készült: 2012 | Játékidő: 00:14:48 | Bitráta: 112 kbps / 44 kHz / join stereo
Vaklap: Az mp3 letöltése

Egy férfit az újjperc-hajlatában élő mikroszkopikus értelmes lény arra kéri, hogy ne vakargassa a fent nevezett területet, civilizációja fennmaradásának érdekében.

Robert Sheckley: A vakarózás — Előadja: TeddyTed

Posted in sci-fi | Címke: , , , , | Leave a Comment »

Február 28 – Kalevala nap (Videó)

Posted by ambrusa - 2013. február 22.


Elias Lönnrot néprajztudós 1835. február 28-án tette közzé az első Kalevala-kötethez írt előszavát. Erre az eseményre emlékezik a Kalevala napja. Az eposz jelentős hatással volt a finn kultúrára és a világirodalomra egyaránt. A Kalevala-napot az 1860-as években kezdte ünnepelni a Helsinki Egyetem Savóból és Karjalából származó diákjainak egyesülete. Az 50. és 75. évfordulót látványosan megünnepelték. Az 1920-as évektől kezdve szokássá vált, hogy ezen a napon felhúzzák a finn zászlót: 1975 óta hivatalosan is ünnep, a Kalevala mellett a finn kultúra ünnepe is.

A Kalevala kiállítás megtekinthető 2013. március 20-ig a Pécsi Tudásközpont 0. szintjén.

A Kalevala finn nemzeti eposz, melyet a finn népköltészet elsősorban karjalai eredetű hősi és epikus énekeiből állított össze Elias Lönnrot. Az eposz, az általa éveken át gyűjtött folklóranyag logikailag egymáshoz kapcsolható dalaiból áll. A 19. században Finnországot is utolérte a nacionalizmus szele, ennek eredményeként született meg a Kalevala, a finn teremtéstörténet.

Első változata az ős-Kalevala, mely 1833-ból való és 16 éneket (ún. rúnót) tartalmaz.

1835. február 28-án Lönnrot megjelentette az eposz második változatát, a 32 rúnóból álló ún. Régi-Kalevalát, amely már tökéletesen megfelelt a kortársak naiv finn őseposzról alkotott elképzeléseinek. A Régi-Kalevala világsikere kiemelte a finneket az ismeretlen népek sorából, hozzájárult a finn nyelv fejlődéséhez, a finn nemzeti öntudat erősödéséhez.

Ezt követően Elias Lönnrot a karjalai eposzba más finn területek népi énekeit is beledolgozta, így készült el a végleges – ma is ismert – változat, az 50 éneket tartalmazó Új-Kalevala 1849-ben.

A Kalevala szó jelentése: Kaleva-lak, azaz Kaleva földje, Finnország. Az eposz verses történetei a nép ősi életéről, világról alkotott elképzeléseiről, a rendkívüli képességekkel rendelkező hősökről szólnak.

Ki ne ismerné Vejnemöjnent, az eposz főhősét, neve szerint a csendes víz istenét, “minden idők énekesé”-t. Olyan világ ez, melyben az emberek nemcsak gyönyörködnek az ének szépségében, hanem hisznek annak varázserejében is.

A Kalevala később a finn-magyar kapcsolatok alakulásának egyik kiindulópontja lett, ezt igazolja az öt teljes magyar Kalevala-fordítás is. Az első teljes magyar fordítását (a német változat felhasználásával) Barna Ferdinánd készítette el 1871-ben, a legismertebb fordítás Vikár Béla nevéhez fűződik (megjelent 1909-ben), modern fordítói pedig Nagy Kálmán 1971-ben és Rácz István 1976-ban. A Régi-Kalevala lefordításával már Reguly Antal is próbálkozott az 1840-es években, de csak az első két éneket fordította le egészen.

Elias Lönnrot
(1802. április 9 – 1884. március 19.)

Több népdalgyűjtő segítségével 1828-1849 között gyűjtötte össze a népmeseszerű anyagot, és állította össze belőle a Kalevalát. Botanikusként az első finn nyelvű szakmunka szerzője. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: “Lönnrot”.

Orvostant tanult a Turkui Tudományos Akadémián. A turkui nagy tűzvészben a fél várossal együtt az egyetem is elpusztult, így a diplomát Helsinkiben szerezte meg 1832-ben.

Kerületi orvosi állást kapott Kajaaniban Észak-Finnországban, ahol ebben az időben nagy éhínség volt. Ez késztette az előző orvost lemondásra, így juthatott a pályakezdő orvos ebbe a pozícióba. A több éven át tartó rossz termés hatalmas veszteségeket okozott a lakosságban és az állatállományban. Lönnrot írt az államnak, gyógyszer helyett élelmiszert kérve. Ő volt az egyetlen orvos a kerület több mint 4000 lakosára, egy olyan időszakban, amikor az nagyon kevés orvos volt, a gyógyszerek pedig túl drágák az emberek anyagi helyzetéhez képest, akik jobban megbíztak a falusi gyógyítókban, helyi kuruzslókban.

Az igazi szenvedélye anyanyelve, a finn nyelv volt. 1827-ben kezdett a korai finn nyelvről írni és népmeséket gyűjteni a vidéki emberektől. Lönnrot gyakran hosszabb időre elhagyta az orvosi rendelőjét. A finn vidéken, Lappföldön és az orosz Karélia szomszédos területein tett nagyobb utazásokat, és keresett pártfogókat a gyűjtéshez. Könyvek sorozata bizonyítja erőfeszítéseinek eredményességét: Kantele, 1829-1831 (a kantele hagyományos finn népi hangszer); Ős-Kalevala, 1833; Régi-Kalevala, 1835-1836; Kanteletar, 1840; Sananlaskuja, 1842 (Példabeszédek); Új-Kalevala (a Kalevala bővített második kiadása), 1849; Finsk-Svenskt Lexikon, 1866-1880 (finn-svéd szótár).

(Forrás: Szöveg és kiállítási anyag: Csóka-Jaksa Helga
Narrátor és Non Lineáris vágás: Ambrus Attila József
Készült: PTE Egyetemi Könyvtár számára, Pécs, 2013. február 22.)

Posted in Video | Címke: , | Leave a Comment »

Sheckley, Robert: Védelem

Posted by ambrusa - 2013. február 22.

Szerző: Sheckley, Robert (1928-2005) | Előadja: TeddyTed [Engler József]
Megjelent: Sheckley, Robert: Zarándokút a Földre. Lícium-art, Debrecen, 1992, 125-138. o.
A felvétel készült: 2012 | Játékidő: 00:39:41 | Bitráta: 112 kbps / 44 kHz / join stereo

Fantasztikus regényeiről és novelláiról híres, amelyekre az eleven, csavaros és legtöbbször komikus történetszövés jellemző. Műveiben a fő szerepet az emberi morál játssza. Szereplőit abszurd helyzetekbe helyezi, így megjelenik az ember, a maga csupasz valójában. Ehhez a kis gyöngyszeméhez egy tanács: hallgatása közben semmiképp ne „lesznerizáljatok”!

Védelem — Előadja: TeddyTed

Posted in sci-fi | Címke: , , , | 4 hozzászólás »

Móricz Zsigmond válogatott művei a Nyugatból

Posted by ambrusa - 2013. február 20.

Eredeti szerző: Móricz Zsigmond (1879-1942) | Előadja: TeddyTed [Engler József]
A felvétel készült: Magánkiadás, Pécs, 2013
Játékidő: 06:01:48 | Bitráta: 112 kbps / 44 kHz / joint stereo
Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu.m3u
A hangoskönyv letölthető: .ZIP
Copyright: Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország (CC BY-NC-SA 2.5 HU)
Internet Archive: Archive.org/details/MoriczZsigmondValogatottMuveiANyugatbol
Megjegyzés: Kereskedelmi forgalomba nem kerül (Open Access dukumentum)

A XX. század magyar szépprózájának mindmáig Móricz Zsigmond a legnagyobb képviselője. Jelentősége a regény- és novellairodalomban csaknem olyan méretű és olyan hatású, mint Adyé a költészetben. Elbeszélő művészete mellett a hazai drámairodalom megújítója, legjelentékenyebb publicistáink egyike, és egész mellékesen, költőként a legjobb magyar gyermekversek szerzői közé tartozik.

Az elhangzott művek megjelenési adatai:

  1. Impresszum
  2. A százszínselyem keszkenő — II. évf., 6. sz., 1909. március 16., 326-331. o.
  3. A pincekurátor — V. évf., 17. sz., 1912. szeptember 1., 353-355. o.
  4. A magyar protestantizmus problémája — VI. évf., 16. sz., 1913. augusztus 16., 209-217. o.
  5. Szidónia védelme — VIII. évf., 20. sz., 1915. október 16., 1159-1166. o.
  6. Hőskor — IX. évf., 21. sz., 1916. november 1., 624-628. o.
  7. A birkaitató válu — XIV. évf., 8. sz., 1921. április 16., 576-579. o.
  8. A magyar asszony — XVII. évf., 1. sz., 1924. január 1., 1-2. o.
  9. Csak megmaradni — XVIII. évf., 1. sz., 1925. január 1., 4. o.
  10. A magyar szépliteratúra virágoskertje — XVIII. évf., 19. sz., 1925. október 1., 167-168. o.
  11. Görgey Artúr — XXIII. évf., 13. sz., 1930. július 1., 1-9. o.
  12. Mai napok 1930 szeptember 29. — XXIII. évf., 20. sz., 1930. október 16., 563-567. o.
  13. Az irodalom és a faji jelleg — XXIV. évf., 5. sz., 1931. március 1., 285-287. o.
  14. „Bérelt” szakasz — XXIV. évf., 12. sz., 1931. június 16., 787-793. o.
  15. Pataki diákok — XXIV. évf., 18-19. sz., 1931. szeptember 16 – október 1., 321-326. o.
  16. A mama levelet ír — XXIV. évf., 21. sz., 1931. november 1., 446-451. o.
  17. Disznótor — XXV. évf., 1. sz., 1932. január 1., 29-32. o.

(17/00) Impresszum (Előadja: Engler József)

(17/01) A százszínselyem keszkenő (Előadja: Engler József)

(17/02) A pincekurátor (Előadja: Engler József)

(17/03) A magyar protestantizmus problémája (Előadja: Engler József)

(17/04) Szidónia védelme (Előadja: Engler József)

(17/05) Hőskor (Előadja: Engler József)

(17/06) A birkaitató válu (Előadja: Engler József)

(17/07) A magyar asszony (Előadja: Engler József)

(17/08) Csak megmaradni (Előadja: Engler József)

(17/09) A magyar szépliteratúra virágoskertje (Előadja: Engler József)

(17/10) Görgey Artúr (Előadja: Engler József)

(17/11) Mai napok 1930 szeptember 29. (Előadja: Engler József)

(17/12) Az irodalom és a faji jelleg (Előadja: Engler József)

(17/13) Bérelt szakasz (Előadja: Engler József)

(17/14) Pataki diákok (Előadja: Engler József)

(17/15) A mama levelet ír (Előadja: Engler József)

(17/16) Disznótor (Előadja: Engler József)

Posted in klasszikus, szépirodalom | Címke: , , , | Leave a Comment »