Mindenkinek van hangja! Olvass fel Te is!

Önkéntes felolvasások weblapja. Csatlakozz!

Archive for 2012. november

Nádas Péter: Hazug, csaló

Posted by ambrusa - 2012. november 27.

Szerző: Nádas Péter (1942-    ) | Előadja: ambrusa
Megjelenés: Alibi hat hónapra 9. Gyermekkor. Sanoma, Budapest, 2011. | A felvétel készült: 2012. november 27.
Játékidő: 00:07:19 | Bitráta: 192 kbps / 48 kHz / stereo

Öt év után újra visszatalált az alibi, ezúttal a gyermekkorba. Az „Evés-Ivás”, a „Kert”, a „Fürdő”, a „Lovak”, az „Urak-Dámák”, a „Szerencse”, a „Titok” és a „Tilos számok” után megszületett a kilencedik kötet: a „Gyermekkor”. Hatvanöt ismert szerző írásait, gondolatait gyűjtötték össze a témában, számos autista gyermek és fiatal képeivel, rajzaival, melyet színes mellékletben mutatnak be. A könyv szerzői a mai közélet legkülönbözőbb területeiről „érkezve” küldték el gondolataikat, verseiket, írásaikat. Így az Alibi ismét egy sokszínű, izgalmas, szórakoztató és gyakran elgondolkodtató mű lett, mely mindenkihez szól és mindenkit érint.

Nádas Péter: Hazug, csaló — Előadja: ambrusa

Posted in szépirodalom | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Rideg Sándor: Indul a bakterház (Részlet)

Posted by ambrusa - 2012. november 22.

Szerző: Rideg Sándor (1903-1966) | Előadja: Bakonyi Orsolya
Megjelent: Rideg Sándor: Indul a bakterház. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1982
A felvétel készült: 2012 | Játékidő: 00:13:06 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo

Rideg Sándor regénye ma már klasszikus, és mint ilyen, kortalan is, hisz sok nemzedék felejthetetlenül mulatságos élménye. Regős Bendegúz, tíz év körüli tehénpásztor-gyerek története a magyar kópéregények sorába tartozik, s közvetlen rokonságban áll Lúdas Matyival, Ábellel, Uz Bencével és Kakuk Marcival. Ez a szókimondó, csavaros eszű, afféle népmesei suttyólegény is mindenki eszén túljárva szerzi meg az elégtételt a rajta esett apróbb-nagyobb igazságtalanságokért. Bendegúzt az anyja szolgálni adja egy “világvégi” bakterházba, valahol Monor és Vecsés között. A fiú lassan ismeri ki az idegen világ csalárdságait, de természetes eszére támaszkodva öntudatlanul is fölébe kerekedik környezetének. Nincs benne szándékos rosszindulat, de gazdáit, különösen az úrhatnám ténsasszonyt olyan parádésan, szívet-lelket gyönyörködtetően teszi csúffá, hogy az olvasóban mélyről, lelket felszabadítóan tör fel az elementáris nevetés. A kultuszregényből kultuszfilm is készült, és a színház is felfedezte magának.

Posted in humor, szépirodalom | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Ady Endre: Nyomorék Tar Pista

Posted by ambrusa - 2012. november 20.

Szerző: Ady Endre (1877-1919) | Előadja: TeddyTed [Engler József]
Megjelent: Ady Endre: Sápadt emberek – Elbeszélések. Szentendre, Interpopulart, 1996
A szöveg elérhető a MEK-ben: Mek.oszk.hu/00500/00589/html/sapadt3.htm#d6016
A felvétel készült: 2012 | Játékidő: 00:09:46 | Bitráta: 112 kbps / 44 kHz / stereo

Ellátogatott országába minden ősszel Vadág grófja. Fáradtan és unottan utazott Párison át haza. Legutoljára talán Norvégiában bolyongott. Huszezer holdas volt az országa Vadág körül. Fehér fedeles kastélya állott neki itt ezer méterre a falutól. Beteg arcú falú volt ez a Vadág. Szalmás kunyhóiban rongyos oláhok laktak. Őseiket a gróf szépapja hozta ide elüzött magyar jobbágyok helyébe.

Ady Endre: Nyomorék Tar Pista — Előadja: TeddyTed

Posted in klasszikus, szépirodalom | Címkézve: , , , | Leave a Comment »

Ady Endre: A Török menyasszonya

Posted by ambrusa - 2012. november 20.

Szerző: Ady Endre (1877-1919) | Előadja: TeddyTed [Engler József]
Megjelent: Ady Endre: Sápadt emberek – Elbeszélések. Szentendre, Interpopulart, 1996
A szöveg elérhető a MEK-ben: Mek.oszk.hu/00500/00589/html/sapadt1.htm#d5993
A felvétel készült: 2012 | Játékidő: 00:10:47 | Bitráta: 112 kbps / 44 kHz / stereo

Sírtak és dacosan hajtogatták a poharakat a fiúk: szegény Török házasodik. Török, a kis, sovány, lobogó, bolond magyar színész, nini ez a Török. Török el is fogja venni a nagyon vidám Vermes Klárát, avagy ami mindegy: Török elvesz valakit. Becézik, részegitik, uszítják Törököt a fiúk s akarják, hogy valami nagy botrány legyen. Főnek, irígykednek, haragusznak valamennyien s mivel szegény magyarok, tehát isznak. Isznak és keserű torkukban már csufondárosan bepislog a hajnali Budapest.

Ady Endre: A Török menyasszonya — Előadja: TeddyTed

Posted in klasszikus, szépirodalom | Címkézve: , , , | Leave a Comment »

Nefer, Sach: Invázió

Posted by ambrusa - 2012. november 14.

Szerző: Nefer, Sach [Haász Ferenc] | Előadja: TeddyTed [Engler József]
Megjelenés: Kézirat
A felvétel készült: 2011 | Játékidő: 00:13:48 | Bitráta: 112-128 kbps / 44 kHz / stereo

Túl hosszú ideje utaztak már. Az otthon már a legöregebbek számára is a hajót jelentette. Az anyabolygó halványuló képe pedig, csak a nemzedékről nemzedékre öröklődő legendákban maradt fenn. Lassan, sok nemzedék után aztán ez a kép is végleg elmosódott, és a vándorok lelkében csak a hiány érzése maradt, meg a küldetéstudat. Egyszer majd elérnek valahová, ahol az Eunoch óta tartó útat diadalmas hódítással fejezik be. Új otthont szereznek maguknak.

Sach Nefer: Invázió — Előadja: TeddyTed

Posted in sci-fi | Címkézve: , , , , | Leave a Comment »

Földes Anita: Leltár Örkényes csoportosításban

Posted by ambrusa - 2012. november 13.

Szerző: Földes Anita | Előadja: Gabapa
A felvétel készült: 2012 | Játékidő: 00:04:52 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo

Istenem, de jó volt ez a porűző kis zivatar. Már lehúzhattam a kocsi ablakát is, a levegő ugyan párás, de jó hűvös és kellemes esőszaga van, nemolyan, mint annak a szemét, bagófüstös nyomozói szobának. Sima az út, dimbes, dombos, rohadt élet, ringyes, rongyos, itt még a nóta is másképpen szól az autóban…

Posted in szépirodalom | Címkézve: , , , , | Leave a Comment »

Rákos Sándor: Mese a hőscincérről, aki le akarta győzni a hegyet

Posted by ambrusa - 2012. november 12.

Szerző: Rákos Sándor (1921-1999) | Előadja: TeddyTed [Engler József]
Megjelent: T. Aszódi Éva (szerk.): Kisgyermekek nagy mesekönyve. Móra, Budapest, 1968
A szöveg elérhető a WEB-ben: www.szepi.hu
A felvétel készült: 2012 | Játékidő: 00:12:42 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo

Nagy hegy oldalában, reves fa odvában, élt egy fiatal és nagyravágyó hőscincér. Ez a hőscincér negyed bakarasznyi sem volt még, s máris elhatározta, méltóvá válik nevéhez, melyet őse az erdő bozontos királyától kapott, s valamilyen példátlan hőstettet visz végbe. Elősorolta magában az összes számba vehető hőstetteket, s ugyancsak beleizzadt, mire kiválasztotta közülük a legméltóbbat.

Rákos Sándor: Mese a hőscincérről aki le akarta győzni a hegyet — Előadja: TeddyTed

Posted in mese | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Arany János: A rab gólya (1847)

Posted by ambrusa - 2012. november 05.

Szerző: Arany János (1817-1882) | Előadja: Sztakó Krisztina
A szöveg elérhető a WEB-en: Magyar-irodalom.elte.hu
A felvétel készült: 2012 | Játékidő: 00:02:41 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo

Árva gólya áll magában / Egy teleknek a lábjában, / Felrepülne, messze szállna, / Messze messze, / Tengerekre, / Csakhogy el van metszve szárnya. // Tűnődik, féllábon állván, / El-elúnja egyik lábán, / Váltogatja, cserélgeti, / Abban áll a / Múlatsága, / Ha beléun, újrakezdi. // Szárnya mellé dugta orrát, / Messze nézne, de ha nem lát! / Négy kerités, négy magas fal: / Jaj, mi haszna! / Bár akarna, / Kőfalon nem látni átal. // Még az égre fölnézhetne, / Arra sincsen semmi kedve: / Szabad gólyák szállnak ottan / Jobb hazába; / De hiába! / Ott maradt ő, elhagyottan. // Várja, várja, mindig várja, / Hogy kinő majd csonka szárnya / S felrepül a magas égig, / Hol a pálya / Nincs elzárva / S a szabadság honja kéklik. // Őszi képet ölt a határ, / Nincsen rajta gólyamadár, / Egy van már csak: ő, az árva, / Mint az a rab, / Ki nem szabad, / Keskeny ketrecébe zárva. // Még a darvak hátra vannak, / Mennek ők is, most akarnak: / Nem nézi, csak hallja őket, / Mert tudja jól, / Ott fenn mi szól, / Ismeri a költözőket. // Megkisérté egyszer-kétszer: / Nem bírná-e szárnya még fel; / Hej, dehogynem bírná szárnya, / Csak ne volna / Hosszu tolla / Oly kegyetlen megkuszálva! // Árva madár, gólya madár, / Sohse nő ki tollad, ne várd, / Soha többé, fagyos télig; / Mert, ha épen / Nő is szépen: / Rossz emberek elmetélik!

Arany János: A rab gólya — Előadja: Sztakó Krisztina

Posted in klasszikus, szépirodalom | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Sztakó Krisztina: Kicsi falum

Posted by ambrusa - 2012. november 05.

Szerző: Sztakó Krisztina | Előadja: Sztakó Krisztina
A felvétel készült: 2012 | Játékidő: 00:05:40 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo

Nékem itt a világ közepe! / Ez gyermekéveim boldog helyszíne, / Itt tanítottak járásra, beszédre, / Innen van értelmem első pár emléke. // Apró gyermek voltam, mikor kézen fogtak, / A nagyvárosba vittek, hogy tanuljak. / Ha felnövök, majd ott boldoguljak, / Visszajönni talán ne is gondoljak. // Magával ragadott a nyüzsgés ifjabb koromban, / Sok helyen megfordultam a kerek világban. / Sok szépet, jót, kedveset láttam, / De a helyem valahogy sehol meg nem találtam. // Láttam pezsgést, nagyvárosi életet, / Nagy, magas házakat, apró, szűkös tereket, / Láttam metrót, villamost, trolit és hévet, / Láttam hipermarketet, vidámparkot és állatkertet. // Bejártam messzi tájat: hegyeket, völgyeket, / Tarajos hullámaival integettek a tengerek. / De csak mégis azok a legkedvesebb képek, / Melyek felidézik a boldog gyermek éveket! // Hogy bámultam anno hosszú órákon át / Az iskola egy-egy rácsos ablakát, / Melyen keresztül láttam az ég darabkáját, / Ami felidézte az otthon édes szabadságát! // Hogy vártam mindig azt a csodás pénteket, / Hogy édesanyám megfogja megint a kezemet, / Néztem hazafelé a friss vetéseket, / Petőfi világát, a nagyszerű alföldet. // Szép a tenger tarajos, kék hulláma, / De szebb a búzatábla aranyló kalásza! / Szép az erdő regényes, zöld tája, / De szebb az alföld délibábos pusztasága! // Hogy sorakoznak: repce, búza, kukorica, / Imitt-amott tarkállik benne a mák, a paprika. / Hogy zöldell a legelő, maga a puszta, / S átjárja a határt a lekaszált széna illata. // Messziről hirdeti a falut a templom tornya, / Takaros kis házak tűnnek fel sorba. / Kígyózva kanyarog a falun a sok kis utca, / A telihold mindet ezüstös fénybe vonja. // A hajnalt a nyitnikék köszönti, / Eresz alatt a fecske fiókáit eteti, / Rigó a cseresznyefán párját füttyögeti, / Fészkén a gólya szárnyát meglebbenti. // Egy-egy nyári zápor után az árkok megtelnek, / A pocsolyákban ebihalak, békaporontyok lebzselnek. / A nedves réteken gulyák, nyájak legelnek, / S a házak felett szivárványok ívelnek. // Az utcákat járom csendesen, / Itt-ott kuvasz vakkant rám mérgesen, / Máshol egy macska mosakszik álmosan, szelíden, / Azután egy porta ásít rám elhagyottan, üresen. // Egy asszony az udvaron tojást festeget, / Egy másikon valaki terítőt varr, hímezget, / Egy férfi a kertben szőlőt metszeget, / S egy öreg néni a kapuban sepreget. // A sarkon a posta épülete áll, / Táncos asszonyok csoportja buszra vár, / A bolt, a kocsma… csupa zsibongó tanyák, / Odébb a művelődési ház, könyvtár vár. // Kanyarodva ránk köszön az iskola, / Mellette nevetve integet az óvoda, / Mögöttük a templom magas tornya, / Híveket misére szólít a harang szava. // A templom mögött a temető húzódik, / Benne a sok ős nemzet némán álmodik, / A síroknak feledés lepte be hantjait, / Keresztet vessen, ki arra vetődik! // A falu végén a benzinkút áll bámulva, / Alig tőle horgászok ülnek a csatornapartra, / Másik végen halastó, rajt’ a halász csónakja, / Egy jó délelőtt az ember az egészet bejárja. // Nincsen ennek a falunak semmi nevezetessége, / Nincs híres írója vagy nagy zenésze, / Hős tett nevét a történelembe be nem véste, / Unalmas porfészek ez az idegen szemébe. // Hanem annak, aki itt lakik, porfészek nem lehet! / Tegye meg mindazt érte, amit megtehet! / Vessen, arasson, művelje a földeket, / Ásson, kapáljon, maggal hintse be a kerteket! // Mert sziget ez a falu a nagyvilágban, / Kis haza a nagy magyar hazában! / Oázis a széles alföldi pusztaságban, / Békés otthon a rohanó világban. // Kicsi falum, mindig haza vágytam, / Gyermekként mindig arról álmodtam, / Hogy lesz majd itt otthonom, saját házam, / Hosszú utat tettem meg, de rád találtam! // Itt a boldogságom, mit évekig kerestem, / Itt a csend, a nyugalom, nem adnám semmiért sem, / Mert ha átlépem a küszöböm, haza érkezem / És mert tudom, itt akarom leélni az életem!

Sztakó Krisztina: Kicsi falum — Előadja: a szerző

Posted in szépirodalom | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Sztakó Krisztina: Más lettem

Posted by ambrusa - 2012. november 05.

Szerző: Sztakó Krisztina | Előadja: Sztakó Krisztina
A felvétel készült: 2012 | Játékidő: 00:05:00 | Bitráta: 128 kbps / 44 kHz / stereo

Másnak születtem, más vagyok, / Más lettem és más is maradok. / Háborút vívtam a világgal, / Kegyetlen harcot önmagammal! / Bujkáltam, mert üldözött a lelkem, / Fogoly voltam, bezárt a testem. // Egy napon megálltam a semmi közepén. / Megfordultam, de nem volt ott más, csak én. / Bujdosó, üldöző? Mind én voltam… / Menekültem és üldöztem önmagam! / Végül fáradtan a földre rogytam. / Vége! – A harcomat megvívtam! // Ma már otthonom börtönöm, a testem, / Békésen, szelíden mosolyog a lelkem. / Próbálom érteni a bonyolult világot, / Próbálom felfogni, hogy ki is vagyok. / Már tudom: élnem kell és élni akarok! / Már tudom, hol a helyem és merre tartok. // Tudom, hogy ez a világ túl nagy nekem, / Tudom, hogy bár felnőtt lettem, / Lelkem gyermek marad örökre. / Tudom, hogy mindig szükségem van a segítségedre, / Tudom, egyedül nem állhatom meg a helyem, / Félek nélküled: elnyel a végtelen. // Légy családtag, ismerős vagy idegen / Ne bámulj meg, ha találkozol velem! / Nem az a fontos, amit látsz belőlem, / Hanem az, ami láthatatlan rejlik bennem. / Ne tévesszen meg a külsőm, az arcom, / A lelkemet belül, önmagamban hordom. // Ne térj ki előlem, ha szembe jössz az utcán! / Üdvözölj, mosolyogj, nézz rám! / Amikor teheted, fogd meg a kezem, / Segíts, vezess át az életen! / Ne engedj egyedül kószálni a világban! / Eltévednék. Nem értem, ami körülöttem van. // Segíts! Mond el egyszerű szavakkal, / Mint gyermeknek: képekkel, rajzokkal! / Magyarázd el, hogy mi mit jelent, / Mi a jó, a rossz, hol a lent és a fent. / Játszuk el, hogyan szeretnéd, hogy éljek, / Hogy a társadalmi elvárásnak megfeleljek. // Nyújtsd te először felém a kezed, / Mert te vagy, aki tudod, aki érted! / Bennem nincs tudás, csak sejtelem, / Mint gyermekben, csíra még az értelem. / Ami veszélyt rejt a világ, fel sem fogom, / De hozzád őszinte, gyermeki hittel ragaszkodom. // Amit kérsz, mindig azt teszem, / Mert ha te mondod az jó, úgy hiszem. / Boldog vagyok, ha kezed foghatom, / Köszönöm, hogy segítesz a nehéz úton. / Nekem nincs házam, nincs vagyonom, / Segítségedet pénzzel megfizetni nem tudom… // Nem tudom, hogyan kell álnoknak lenni, / Nem értem, hogyan kell hazudni, / Nem tudok érdekből szeretni, / Nem tudom, hogyan kell másokat kigúnyolni! / Lehet, hogy ezért buta, tudatlan vagyok… / Lehet, hogy semmim nincs és szegény vagyok… // Kérlek, ne hagyj egyedül! Ezért ne vess meg! / Ne fordulj el tőlem, ne vond meg segítő kezed! / Maradj! Fogadj el olyannak, amilyen vagyok, / Maradj akkor is, ha cserébe semmit nem adhatok! / Maradj, mert ha elmész, elbukom, / Maradj, mert nélküled eltévedek az úton! // Köszönöm, hogy fogtad kezem, velem voltál, / Köszönöm, hogy bármi történt is, végig maradtál. / Köszönöm, hogy segítettél, támogattál, / Köszönöm, hogy biztos támaszom voltál. / Köszönöm, hogy értem mindent megtettél, / Hogy mindezért cserébe semmit nem kértél. // Amid volt, önzetlenül adtad, / Amit cserébe kaptál, mindig elfogadtad. / Tudtad jól, a kezdetektől fogva, / Gyermek maradok, nem tudok felnőni soha. / Egyszerű, őszinte, naiv lélek… / És ez így lesz, amíg csak élek. // Ki nem tud hamisan, csak őszintén mosolyogni, / Ki nem tud hazudni, csak igazat szólni, / Kiben nincs irigység, örül más örömének, / Ki nem tud gyűlölni, csak szeretni téged! / Mert egykoron másnak született, / Más lett és csak így élhet!

Sztakó Krisztina: Más lettem — Előadja: a szerző

Posted in szépirodalom | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Mikszáth Kálmán: Gazsi kalandja

Posted by ambrusa - 2012. november 04.

Szerző: Mikszáth Kálmán (1847-1910) | Előadja: TeddyTed [Engler József]
Megjelent: T. Aszódi Éva (szerk.): Kisgyermekek nagy mesekönyve. Móra, Budapest, 1968
A szöveg elérhető a WEB-ben: Mese.co/mese/gazsi-kalandja/217
A felvétel készült: 2012 | Játékidő: 00:08:55 | Bitráta: 112 kbps / 44 kHz / stereo

Hihetetlen történetet mondok, de annyira állítják, bizonyítják az összes medvék (mert szeretnek ám a medvék dicsekedni), hogy lovagiatlanság benne kételkedni. Gazsi körül forog a kaland. Gazsi, ez a vásott kisfiú, elszökött otthon­ról (bizonyosan rossz fát tett a tűzre, eltört talán egy bögrét), s addig ment, mendegélt, míg egyszer az erdőben találta magát, annak is a kellős köze­pén. Megéhezvén, korgott a hasa, szeretett volna már visszamenni, de nem tudta az utat.

Mikszáth Kálmán: Gazsi kalandja — Előadja: TeddyTed

Posted in mese | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Gárdonyi Géza: Kátsa

Posted by ambrusa - 2012. november 03.

Szerző: Gárdonyi Géza (1863-1922) | Előadja: TeddyTed [Engler József]
Megjelent: Gárdonyi Géza: Kátsa – írtam én magam Göre Gábor. Dante, Budapest, 1930
A szöveg elérhető a MEK-en: http://mek.oszk.hu/05700/05710/05710.htm
A felvétel készült: 2012 | Játékidő: 02:34:51 | Bitráta: 96-128 kbps / 44 kHz / stereo

Hát hogy én is a siletésemen kezsgyem a zsén anyám Sárkezsi jány vót azs bizsonyos de mán a zsapai ódalrul én ojan úri méltóságbul magzsottam, hogy magam is tsak husvétkor pinkeskor merek rágondolni. Mer a zsén apám akár hisik kentek akár nem maga Júzsep fihertseg ű sentsége vót. Isten eressen deget a gyisznómra ha nem igazs.

(18/00.) Címlap — Előadja: TeddyTed

(18/01.) Itt kezdődik — Előadja: TeddyTed

(18/02.) Kátsa élete így vót tovább — Előadja: TeddyTed

(18/03.) Kátsa házassága így kötődött — Előadja: TeddyTed

(18/04.) Kokeránó ezüst foréntya — Előadja: TeddyTed

(18/05.) Kátsa katonáskodása — Előadja: TeddyTed

(18/06.) Mikor boldog a tzigány? — Előadja: TeddyTed

(18/07.) Kátsa gyöngy élete — Előadja: TeddyTed

(18/08.) Szent Mojses szörint — Előadja: TeddyTed

(18/09.) Hogyan került haza a tzigány? — Előadja: TeddyTed

(18/10.) Kutyazsirral van megkönve a tzigány — Előadja: TeddyTed

(18/11.) Az ongorárúl szóló tapasztalat — Előadja: TeddyTed

(18/12.) A nemzeti búzeonyba szörzött tapasztalatok — Előadja: TeddyTed

(18/13.) A Mókus gyió mög a pongya — Előadja: TeddyTed

(18/14.) A búzeonyba szörzött tapasztalatok — Előadja: TeddyTed

(18/15.) Ez a vége a búzeonyi tapasztalatoknak — Előadja: TeddyTed

(18/16.) A zuj kutya — Előadja: TeddyTed

(18/17.) Lyó mondások — Előadja: TeddyTed

(18/18.) Mér nem tud Kátsa ülni — Előadja: TeddyTed

Posted in klasszikus, szépirodalom | Címkézve: , , , | Leave a Comment »

Dévényi Tibor: Gamma Kommandó

Posted by ambrusa - 2012. november 02.

Szerző: Dévényi Tibor (1927-2003) | Előadja: TeddyTed [Engler József]
Megjelent: Dévényi Tibor: Gamma Kommandó – Fantasztikusan tudománytalan ponyvaregény. Népszava Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1987
A felvétel készült: 2012 | Játékidő: 02:18:19 | Bitráta: 96-128 kbps / 44 kHz / stereoA 76 emeletes épület úgy mered az ég felé, mint egy kissé nyitott könyv. A keskeny, könyvgerincre emlékeztető része a hangulatos térre; a mintegy 200-230 méter hosszú oldalai a keskeny kis utcák felé tekintettek. A főbejárat a térre nézett. A 12 automata ajtón szinte szünet nélkül ki-be áramlott a tömeg. Helyesebben az ügyfelek. Mindenféle ember jött s ment, öregek, fiatalok, gazdagok, szegények. Szinte vég nélkül. Csaknem mindenki tekintélyes iratkötegeket cipelt. Volt aki csak úgy kézben, de akadtak jócskán, akik tekintélyt parancsoló táskában vitték a számukra oly becses iratokat. A Központ élte a megszokott hétköznapját. Helyesebben vasárnap volt, de az ünnepekre való tekintettel tulajdonképpen szerda, mit csütörtöki munkarend szerint kellett ledolgozni.

Dévényi Tibor: Gamma Kommandó (5/1.) — Előadja: TeddyTed

Dévényi Tibor: Gamma Kommandó (5/2.) — Előadja: TeddyTed

Dévényi Tibor: Gamma Kommandó (5/3.) — Előadja: TeddyTed

Dévényi Tibor: Gamma Kommandó (5/4.) — Előadja: TeddyTed

Dévényi Tibor: Gamma Kommandó (5/5.) — Előadja: TeddyTed

Posted in ponyva, sci-fi | Címkézve: , , , | 2 hozzászólás »